Prím-fórum a legjelentősebb magyar informatikai mozgalomról

, 2000. augusztus 11. 09:33
Folytatva a júliusban elindított gyakorlatot - a Prím szakmai fórumain az érintett is bekapcsolódik a beszélgetésbe -, augusztus 14-től egy héten keresztül Gáspár Mátyás, a Nemzeti Teleházprogram és a Teleház Kht. igazgatója (a magyarországi teleházmozgalom elindítója) és Kovács Győző, a Magyar Teleház Szövetség elnöke lesz a Prím-fórum vendége. A Teleház-fórum (miképp ezt a Microsoft- vagy a PSInet-fórumok esetében már megszokhattuk) ugyanúgy zajlik, mint többi, csak a hét során az érintettek (a korábbiaknál Hercegh Tamás és Kóka János) idejüktől függően be-bekapcsolódnak a vitába, és megválaszolják az esetleg felmerült kérdéseket.
Mi is a teleház?

Egy szóval, de még egy rövid mondattal is nehéz erre a kérdésre válaszolni. Általánosságban: a teleház egy olyan falusi intézmény, ami az adott település jólétén munkálkodik. Konkrétabban: a teleház egy helyi információs központ, ami internetes ablak a világra, és a világnak ablak a településre. A teleház lehet a helyi vállalkozók közös irodája; ha nincs az iskolában számítógép, akkor az iskolai informatika órák színhelye; lehetőség a tehetséggondozásra; a helyi önkormányzat előszobája, ahol a polgárok ügyeit előkészítik, hogy azokat a helyi, a városi vagy a megyei hivatalokban könnyen meg tudják oldani. Lehet a teleház munkahelyteremtő iroda, a falu szociális problémáinak megoldását segítő közösség, oktatóközpont felnőtteknek és gyerekeknek, a helyi újság kiadóhivatala, az elektronikus üzlethálózat terminálja - a lehetőségek határa a „csillagos ég”. A teleház az, amivé a helyi civil közösség fejleszti.

A mozgalom Magyarországon 1994-ben indult, amikor Alsómocsoládon egy könyvtárban, illetve Csákberényben egy 100 éves mészárszék nem helyreállított épületében megalakult valami, amit az első svéd „telecottage”-ok nyomán Gáspár Mátyás, a csákberényi alapító teleháznak nevezett el.

Csákberénybe már 1994-ben csoportosan jártak más települések tenni akaró civil szervezeteinek a képviselői, de a mozgalom elindításához szükséges minimális feltételekhez a pénzügyi forrásokat nem sikerült biztosítani; a változás csak 1996-ban következett be, amikor a USAID és a DemNet a kistelepülések között teleházakra pályázatot hirdetett. A nagyszámú jelentkezésből a zsűri 46-ot támogatott. Ezek az első fecskék a már ismert csákberényi modellt követték, önálló jogi személyiséggel rendelkeztek, és valamelyik helyi civil szervezet tulajdonában voltak.

A mozgalom megszületett, és életképesnek bizonyult. Ezt követően az USDOL, néhány minisztérium, a Soros Alapítvány és más intézmények is tűztek ki teleházakat is magukban foglaló pályázatokat, így a teleházak száma lassan, de nőni kezdett. A USAID-hez hasonló, következő nagy lépés volt, amikor a Magyar Teleház Szövetség a KHVM-nél elnyerte a kormány egyik nagyobb pályázatát, amit tovább pályáztatott, s amiből azután több mint félszáz új teleház épült.

Hosszú lenne a történetet tovább részletezni, mára már majdnem 200 teleház és telekunyhó – kis teleház vagy teleházacska - működik; nem múlik el hét, hogy ne nyílna meg egy-két teleház, már nem csak ilyen központi pályázatok révén, hanem például önkormányzati támogatással. Vannak vállalkozói, városi, sőt a közösségek magánkezdeményezésére alapított teleházak is, ami egyben azt is mutatja, hogy a mozgalom életképes és sok irányban fejlődik. A magyar és különösen a határ menti teleházak példája nyomán az első teleházak és szövetségek már a szomszédos országokban is létrejöttek. Először Erdélyben, azután Jugoszláviában, valamint Szlovákiában, most alakulnak Bulgáriában, Lengyelországban és talán Horvátországban. Az egyes országokban a teleházak száma még 10 alatt van, lassan, de növekszik. Részben hasonló, részben más jellegű teleházak vannak a nyugati országokban, Amerikában kb. 400, Angliában 250, Ausztráliában 120, Svédországban 80, és Észtországban 40. Az angol és az ausztrál teleháztípus nagyjából hasonló a magyarhoz, míg a többi inkább telecentrum, ahol a lakosság - pénzért - hozzájuthat az informatika eszközeihez, mint a számítógép, az internet és az irodagépek. A számokból is látszik, hogy a számbeli adatokat tekintve Magyarország már dobogós helyen van, ráadásul nyugaton a teleházak 30 százaléka nagyjából három év után, amikor felélték a tartalékaikat, megszűnik. Magyarországon ez a tendencia nem látszik, eddig - inkább helyi konfliktusok miatt - mindössze 2-3 teleház szűnt meg.

A mozgalom bebizonyította, hogy mind a kormányzati, mind az önkormányzati szerveknek jó „üzlet” a teleházak támogatása, hiszen a legkisebb településekre a teleházak viszik el az agyonhirdetett információs társadalmat, az elektronikus kereskedelmet, miközben számos szociális, oktatási és más fontos kérdéseket is megoldanak. A mozgalom ezért reménykedik a további támogatásban, hiszen a magyar teleházpélda egyre keresettebb „exportcikk”, lassan már nem csak a volt szocialista, de a - főleg - fejlődő országokban is.