Egy, az Európai Bizottság által közreadott jelentés szerint az európai internet-előfizetők 24 százalékának netes médiafogyasztását, sávszélesség-kihasználását korlátozzák a szolgáltatók. A válaszok alapján a legtöbb probléma a videók megtekintésével (41%), a zenelejátszással (23%) és a közösségi médiaoldalak betöltésével (23%) akadt, de az online kapcsolatot igénylő játékokhoz való hozzáféréssel is a felhasználók közel ötöde volt elégedetlen. Az interneten keresztül indított telefonhívásokra a fogyasztók 9 százaléka panaszkodott. A tendencia Magyarországon is tapasztalható, a szolgáltatók gyakran azért korlátozzák ügyfeleik nethozzáférését, hogy azok ne tudják igénybe venni az olcsóbb vagy ingyenes alternatív szolgáltatásokat – adta hírül az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál.
A 28 ezer európai internet-előfizető körében végzett kutatásból az is kiderül, hogy a felhasználók mintegy 60 százaléka nincs tisztában azzal, milyen sebességű internettel rendelkezik. Viszont azok közül, akik ismerik internetcsomagjukat, minden negyedik felhasználó számolt be a szolgáltató által ígértnél szerényebb szolgáltatásról. Az Európai Bizottság nemtetszését fejezte ki a felmérés eredményével kapcsolatban.
„Magyarországon a szolgáltatók hivatalosan csak akkor korlátozhatják az internet-szolgáltatást, ha az előfizető egyébként is jogosulatlanul veszi azt igénybe, vagy éppen késik a díjfizetéssel. Ugyanúgy sávszélesség-korlátozás a szankció azok számára, akik meghaladják az igénybevételi korlátot, vagy tevékenységükkel negatívan befolyásolják a hálózat működését” – magyarázza Solt Ádám (képünkön), az Internetet.hu távközlési szakértője. Ennek ellenére itthon is sok fogyasztó tapasztalta már, hogy szolgáltatója kevesebb szolgáltatást nyújt számára, mint amiért havonta fizet. Ez azok esetében jelentkezik a leggyakrabban, akik különféle P2P (peer-to-peer) fájlcserélő rendszereket használnak.
Emellett azonban a magyarországi szolgáltatók esetében többször is előfordul, hogy ellehetetlenítik azon szolgáltatások használatát az előfizetők számára, amelyek által csökkenteni tudnák költségeiket. Ilyen alternatív szolgáltatás például az ingyenes üzenetküldési lehetőséget biztosító WhatsApp vagy a Facebook Messenger, illetve az internetes telefonhívások lebonyolítására sokak által használt Viber és Skype. „Ezekre a programokra gyakran akkor sem jut sávszélesség, ha egyébként bőven rendelkezésre állna, sőt, a szolgáltatók a felhasználási feltételekbe is belefoglalják, hogy előfizetőik mennyi ideig használhatnak egy-egy ilyen alkalmazást. Legalábbis több ilyen csomag is megfigyelhető a Telenornál, a Vodefone-nál és a Magyar Telekomnál egyaránt” – magyarázza Solt Ádám.
A VoIP (Voice over IP – internet alapú hívásindítás) korlátozása vagy tiltása több európai országban is előfordul, azonban az, hogy az összes szolgáltató egyöntetűen alkalmazzon ehhez hasonló intézkedéseket, már nem mondható általánosnak. Solt Ádám szerint ez inkább egy újabb apró jele annak, hogy a magyar piac három nagy szereplője nincs rákényszerítve a versenyre, és egymással egyetértésben olyan intézkedéseket is megtehetnek, amelyek hátrányosak lehetnek előfizetőik számára.