Magyarországon is felmérték a konfliktuskezelési attitűdöket, amelyből kiderül, hogy bár mi kisebb mértékben versengünk, mint tengerentúli embertársaink, ha mégis összeütközésre kerül a sor, kevésbé kerüljük el. Mi magyarok együttműködőek vagyunk, mégsem szívesen alkalmazkodunk.
Jó 30 évvel a Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modell után, az amerikai CPP Research Department a gazdasági-társadalmi változásokkal összhangban indokoltnak látta az alapkérdőív frissítését, és több éves munka után, 6.589 ember megkérdezésével elkészült az amerikaiak konfliktuskezelő stratégiáit elemző esettanulmány.
A magyarországi helyzetet a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) az év elején kezdte feltérképezni, közel 200 projektmenedzsmentben érdekelt szakember kérdőíves kikérdezésével. A válaszok a legkülönbözőbb szervezetek képviselőinek tapasztalatait tükrözik, az államigazgatási szektortól kezdve a multinacionális vállalatokon át a startup cégekig. A kutatás összesített eredményét április 10-én, a 17. Projektmenedzsment Fórumon hozzák nyilvánosságra, ám némely adatot előzetesen rendelkezésre bocsájtottak.
Arra a kérdésre, hogy hol és milyen tényezőkkel kapcsolatban merülnek fel leginkább konfliktusok egy munka során, a többség a határidőt jelölte meg, 89%-ban ezt tartják a legégetőbb problémának. A következő összeütközési pont a költségvetés, a válaszolók 76%-a kedvezőtlennek ítéli a pénzügyi erőforrásokat. Szintén jelentős mértékben okoz gondot az emberi erőforrás hiánya, amely 73%-ot kapott a konfliktusforrások listáján. Az információátadást, a hatáskörök megosztását és a különböző hatalmi játszmákat nagyságrendileg ugyanannyian értékelik megfelelőnek, mint működésképtelennek.
Legkevesebb panasz az alkalmazott módszertanra érkezett (13%), emellett a szakmai hozzáértéssel is általánosságban elégedettek (29%) a szakemberek. Az összesítésből úgy tűnik, a szakmaiság zökkenőmentes, a konfliktusokat jóval inkább a csapaton kívülálló tényezők határozzák meg.
Lehetséges konfliktusforrások
dr. Prónay Gábor, a Projektmenedzsment Fórum szervezőbizottsági elnöke szerint ha egy cég odafigyel a projektmenedzsment kultúrájára, egyúttal versenyképességét is javítja. A tudás, a képesség, az attitűd és a tapasztalat egyaránt hozzájárul a kompetenciához, ez határozza meg a projekt sikerességét is. Ahogy kifejtette, a kérdőívben azt is vizsgálták, hogy a lehetséges konfliktusokban kik a szembenálló felek. A válaszadók többsége szerint a legtöbb összeütközés a projektmenedzser és a megbízó képviselője között alakul ki, viszont ugyanez a projektmenedzser a projekt team szakértőjével dolgozik a leginkább összhangban.