A több mint tíz év késéssel felavatott, egyesek szerint űrhajót vagy kristályfelhőt, mások szerint inkább egy csodabogarat idéző fém- és üvegépület elhelyezése, formája és költségvetése, valamint az átadás évtizedes csúszása az elmúlt évek legnagyobb vitáját váltotta ki Franciaország egyik legjelentősebb városában. 
    

A Lyon jelképes pontján, a várost körbefogó Rhone és a Saone találkozásánál, a lyoni félsziget déli csücskébe a Rhone régió tanácsa által 2000-ben 61 millió eurós költségvetéssel eltervezett látványos épületnek öt évvel később kellett volna megnyitnia. 
    

A múzeum végül 255 millió euróba (80 milliárd forint) került, ami miatt a kormányt és az államot képviselő több meghívott inkább nem jelent meg az avatáson. Összehasonlításképp Marseille tavaly megnyílt új múzeuma 191 millió euróba került, a Louvre lensi fiókmúzeuma pedig 150 millió euróba. 
 

    

Eleinte még általános támogatást élvezett az ötlet, hogy a Lyonba érő látogatót egy nagyszabású modern épület fogadja a város bejáratánál, ahol a 2007-ben bezárt természettudományi múzeum gazdag, mintegy 2 millió darabból álló gyűjteményét állíthatják ki a modern technológia segítségével. A múzeum - az emberiség kezdetétől a túlvilághoz kapcsolható nagy kérdésekig - az emberrel foglalkozik, egyszerre vizsgálja testi és szellemi szempontból. 
   

Bruno Jacomy, a múzeum tudományos igazgatója. szerint meglepő lehet a belépéskor, mert a néprajzi, a tudományos és az őskori gyűjteményeket összekeverték, de azokat teljes kohézióban állították ki.  Az állandó kiállítás négy termében az ember történetét ismerhetik meg a látogatók a kezdetektől napjainkig. 
 
    

A múzeum nem kíván válaszokat adni, hanem inkább az egyetemes témákról gondolkodtat el. A látogatók Kínától Egyiptomon át utazhatnak Latin-Amerikába, Afrikába és a nyugati világba. Az úton számos állattal is találkozhatnak a pillangóktól a 155 millió éves dinoszauruszokig. 
    

A spanyolországi Bilbao Guggenheim Múzeuma futurista és újdonságot jelentő épülete ihlette 2000-ben a lyoni múzeum tervét, amely egyébként kísértetiesen emlékeztet a múlt hónapban Párizsban megnyílt Louis Vuitton Alapítvány épületére.
    

A régió az osztrák Coop Himmelb(l)au építési irodát bízta meg a lyoni kristályfelhő tervének kidolgozásával. Az építkezés 2006-ban kezdődött meg, de néhány hónap múlva leállt, s a Bec építési vállalkozó 2008-ban feladta a projektet. Két évvel később a Vinci nagyvállalat folytatta az építkezést, amelynek mindegyik állomását több tízmillió euróval megnövelte. Az épület ráadásul 15 hónapos késéssel készült el az utolsó dátumhoz képest, ezért a régió jelenleg 40 millió euró kötbérért perli a vállalkozót.

 

Kép: archdaily.com; lyoncapitale.fr