Lorna Walker, a londoni Regent’s University Business School szakértője szerint téves az az elképzelés, miszerint a fiatalok automatikusan jól használják a digitális eszközöket. Valójában semmivel sem jobbak másoknál.

Az informatika, a digitális írástudás nem veleszületett adottság, hanem olyan képesség, amit meg kell szerezni, meg kell tanulni, hiszen senki nem születik úgy, hogy tudjon használni egy táblázatkezelő vagy egy szövegszerkesztő programot. Mégis tartja magát a digitális bennszülöttekről alkotott téves elképzelés. Annak ellenére, hogy a modern munkahelyeken elvárás, hogy a dolgozók tudjanak dokumentumokat létrehozni és kezelni őket, kommunikálni és akár külsős kollégákkal is együttműködni, azt hiszik, hogy ez magától menni fog – hívja fel a figyelmet Szedlmayer Bea, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) szakértője.

Érdemes tudatosítani: hogy valaki képes kezelni az okostelefont, és a közösségi oldalakon beszélget a barátaival, még közel sem jelenti, hogy digitális írástudó az illető. Gond az is, hogy a "digitális írástudás" fogalma definiálatlan, gyakorlatilag bármi érthető rajta.

A szakértő szerint mindez azért is nagy baj, mert a média és a döntéshozók a tévképzetnek megfelelően kezelik a fiatalokat. Ez pedig rosszul érinti majd őket karrierépítésük során, hiszen valójában nincs meg az a velük született tudásuk, amit feltételeznek róluk. És ami még rosszabb, sokszor e hiányosságuknak nincsenek is tudatában. A téves elképzelések tehát nagyon hátrányosan érinthetik a fiatalokat. A megoldás része lehet, ha az oktatáspolitika megfelelő viszonyulással lehetőséget biztosít nekik a valós munkahelyi igényekhez való felzárkózáshoz.

Szakértők szerint a digitális írástudás európai tanúsítványa, az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) valóban azt a tudást nyújtja, amit egy mai munkahely elvár. De ehhez meg kell tenni a megfelelő lépéseket. El kell menni tanulni, az iskoláknak, munkahelyeknek, hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell azt, hogy ezt minél többen megtehessék.

Az NJSZT előremutató döntésként és a digitális írástudás szükségességének felismeréseként értékeli a kötelező oktatás bevezetését előíró miniszteri rendeletet, amely lényegében az ECDL-típusú tudást vár el a felsőoktatásban a közszolgálati és közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági szakirányon tanulók számára. Az NJSZT javasolja, hogy minden egyetemistának és főiskolásnak kötelező legyen az ECDL-szintű tudás megszerzése.

A British Computer Society által készített felmérés szerint a munkaadóknak csupán 52 százaléka vélekedik úgy, hogy munkatársai megfelelő digitális készségekkel rendelkeznek. Németországban és Ausztriában végzett kutatások pedig azt tanúsítják, hogy bár sokan tartják magukat felkészült digitális írástudónak, a tesztek során kiderül, sokan közülük alapvető műveletek elvégzésére sem képesek.

Az angliai National Skills Academy for IT 2011 szerint a munkaadók 99 százaléka több, 96 százalékuk pedig jobb képzéseket szeretne munkavállalóinak.

Egy olasz egyetemen végzett felmérés szerint az egyetemisták 42 százaléka nincs tisztában a free wifi veszélyeivel, 40 százalékuk nem védi PIN-kóddal a telefonját és 50 százalékuk minden ellenőrzés nélkül bármit letölt a gépére.

Az International Computer and Information Literacy Study (ICILS) 60 ezer fiatal körében elvégzett felmérése szerint a megkérdezettek 17 százaléka a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg, és csupán 2 százalék rendelkezik a tudatos eszközhasználathoz szükséges magas fokú tudással.

Egy ausztrál tanulmány szerint a fiataloknak alig 15 százaléka, egy osztrák felmérés szerint pedig a 15-29 éves korosztály alig hét százaléka rendelkezik kiváló felhasználói ismeretekkel.

Az EU Kids Online című tanulmánya leszögezi, háromból két 9-10 éves gyerek tagadja, hogy többet tud az internetről a szüleinél, azaz a digitális bennszülöttség sulykolása nem tesz jót a fiatalok tanulás iránti motivációjának.

Forrás: hirado.hu