"Úgy gondoljuk, hogy a szimuláció megállja a helyét az olyan pánikszituációk modellezésekor, ahol az emberek nem gondolkoznak azon, hogy mit kell(ene) tenniük." - mondta Dirk Helbing, a Drezdai Egyetem professzora.

A számítógép egy olyan szobának, helységnek a tulajdonságait modellezi, ahonnan az emberek menekülni próbálnak, de nem tudják használni, vagy nem látják a kijáratokat. A virtuális áldozatok egy átlagos ember fizikai tulajdonságaival bírnak. Hasonló a sebességük, a méretük, és meg akarják tartani egymás között az optimális fizikai távolságot.

Normális esetben a tömeg szépen, sorban hagyja el a színházat, vagy a stadiont, betartva egymás között a megfelelő távolságot. Pánik esetén az emberek gyorsabban mozognak, ezért egymásnak ütköznek, így behatolnak egymás szférájába. Ennek eredménye, hogy az emberek akadályozzák egymást a kijutásban, lassabban tudnak mozogni.

A program segítségével olyan biztonsági korlátok, terelők dolgozhatók ki, melyek megakadályozzák egy hasonló szituáció kialakulását.