A Hacktivity színes, ugyanakkor kifejezetten szakmai programja és a számos érdeklődő azt sugallja, minden rendben van az IT biztonsági képzettség terén, ugyanakkor érdekes ellentmondás tapasztalható ezen a téren. Vajon mennyire rossz a helyzet a hazai IT-oktatás terén hazánkban? Van-e elég képzett szakember? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Hacktivity rendhagyó kerekasztal-beszélgetésén.
A Bedő Iván (HVG) vezette kerekasztal-beszélgetésen sok probléma, kérdés felmerült, melyek megpróbálták megvilágítani, mi jelenleg a helyzet Magyarországon az informatikai oktatás, képzettség, munkaerőpiac terén.
Buttyán Levente, a CrySyS Lab vezetője és a BME docense egyetlen egyetemi oldalt képviselő szereplőként elmondta, hogy az ipar és az oktatás kapcsolata még mindig hagy kivetnivalót maga után hazánkban: míg az intézmények az ipartól várják a támogatást, addig a másik oldalnak képzett szakemberekre van szüksége. Mint kifejtette: „egymásra várunk”.
A képzettség azonban nem feltétlenül egyenlő a diplomával. Ahogy Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági üzletágának vezetője elmondta, a tudást nem feltétlenül diplomában mérik, hiszen hiába kerül ki valaki az iskolapadból egy megalapozott elméleti tudással, ha azt a gyakorlatban nem tudja megfelelően alkalmazni.
„Amennyi szakembert jelenleg ki tud magából préselni a hazai informatikai oktatás, nem elegendő, nagyon kevés” – mondta. Másrészt szerinte probléma van azzal is, hogy milyen minőség kerül ki az iskolapadokból. Kezd a szakadék egyre nagyobb lenni.
Kiderült, hogy a Deloitte IT-biztonsági csapatában dolgozók jelentős része nem rendelkezik diplomával, ők képzik tovább őket: különféle tanfolyamokra, vizsgákra küldik őket. Ez erőforrásigényes feladat, de megéri a befektetett munkát.
Az informatika szerinte bizonyos szempontból különlegesnek számít az oktatásban, hiszen egy gyorsan változó és fejlődő területről van szó, a változásokat pedig nagyon nehéz lekövetni oktatási szempontból is. Azonban érdemes lenne az alapoktól indulni, hiszen ugyanolyan fontos a középiskolai speciális informatikai oktatás megléte.
Buttyán Levente kifejtette, hogy az együttműködés hiánya figyelhető meg a két terület között. Ez többek között ott érhető tetten, hogy egyes cégek ad-hoc projektre vadásznak embereket mindenféle kooperációs törekvés nélkül, vagy alternatív tanfolyamokkal próbálják elcsábítani a hallgatókat.
Jó példák természetesen akadnak, csak egyelőre még kevés ezek száma. Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója például úgy véli, az üzleti és az egyetemi világ között hatalmas mentális szakadék tátong. „Meg kellene értenünk egymást” – mondta.
Az alap azonban szerinte is a középiskolában kezdődik. Ha pedig utána az egyetemi oktatás nem elég jó, azt lehet pótolni, a középiskolait azonban nem. Ő maga úgy véli, hogy az egyetemi oktatás támogatása kétélű fegyver, hiszen a jól képzett szakemberek később a konkurenciához is elmehetnek.
Találni jó szakembereket, csak kevés van belőlük. Azonban Buttyán Levente álláspontja szerint az egyetem lassan fejlődik, nem lehet egyik napról a másikra átalakítani a tematikát. Bojár Gábor azonban arról beszélt, hogy nem az aktuális tudást kell megtanítani a diákoknak, hanem a tudás megszerzésének képességét.
Ragó István, az ERSTE Bank IT biztonsági vezetője a bankszektor képviselőjeként úgy véli, a munkatársakat és ügyfeleket is folyamatosan oktatni kell ezen a téren, fontos a biztonságtudatosságának fejlesztése. Bár külön képzéseket is tartanak, szerinte jóval korábban el kellene kezdeni ezt tanítani, kell, hogy része legyen a képzésnek, megtanítani, hogyan kell biztonságosan közlekedni a kibertérben.
Horváth Ádám az IVSZ oktatási munkacsoportjának elnöke hozzátette a felsőoktatási diploma folyamatosan elveszti relevanciáját a munkaerő piacon. Az informatika nagyon rétegzetté vált, melyek nem oktathatóak egyetlen képzési struktúrán belül. Erre a hazai felsőoktatás még nem áll készen. A diverzifikálódás felé kellene elmozdulni.
Úgy véli, a bajok forrása sokszor onnan ered, hogy ma már nem a hallgatókat, hanem az oktatásokat „lopják” el az egyetemekről. Kevés a jól képzett egyetemi tanár.
Sajnos a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve sokkal kevesebben jelentkeznek informatikára, mint amennyire szükség lenne, és ez nagyban köszönhető a szülőknek is, akik vajmi keveset tudnak az informatikáról, a munkaerő piaci lehetőségekről.
Szóval jócskán akad tennivaló mindkét oldalon, és nem lehet csupán az egyik oldalt felelőssé tenni a hiányosságért. Az oktatási intézményeknek lépést kell tartani a trendekkel, irányokkal, munkaerőpiaci elvárásokkal, elszakadni a berögzött irányoktól, azonban az ipar feladata, hogy a kopogtató, befogadásra váró diákok tárt ajtókkal találkozzanak.