A változás volt az InnoMax Klub témája

forrás: Prím Online, 2016. február 9. 11:21

Vajon mi az oka annak, hogy napjainkban a legtöbb, életünket és vállalkozásunkat meghatározó körülmény, feltétel folyamatosan változik? Többek köztött erre a kérdést keresték a választ a múlt héten megrendezett harmadik InnoMax Klub rendezvényen a meghívott szakemberek: Csermely Péter, biokémikus és hálózatkutató; Antalffy Péter, történész; Bod Péter Ákos, közgazdász.

 
 
 
 
Az InnoMax Klub alapításakor a cél egy olyan rendezvénysorozat létrehozása volt, amely elősegíti, hogy az Invitel partnerei kötetlen hangulatban ismerhessék meg a vállalat legújabb infokommunikációs szolgáltatásait. Három évvel ezelőtt azonban felismerte a vállalat, hogy a klub ideális platform lehet egy olyan értékálló üzleti közösség kiépítésében, amely segíti partnerei üzleti sikereit, így ezt szem előtt tartva a rendezvény koncepcióját gyökeresen megváltoztatta.
 
„A mostani, sorban a harmadik megújult InnoMax Klubon bemutatjuk azt, hogy érdemes kitekinteni az informatika és a távközlés világából, és be lehet hozni olyan ötleteket, akár a történelemből, akár a biológiából, vagy a közgazdaságtanból, amit hasznosítani tudunk a mindennapokban, és amelyek segíthetik az alkalmazkodási képességünket. A változás ugyanis állandó és körülvesz bennünket. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mi minden, állandónak ismert körülmény változott az elmúlt pár évben: a kemény, fagyos teleket lassan csak hírből ismerjük, a kőolaj ára elképesztő mértékben csökkent, és ezzel párhuzamosan a szervezetek és a társadalom ingerküszöbe is drasztikusan megnőtt. Sokkal nagyobb horderejű eseményeknek kell történniük ma ahhoz, hogy kiváltsák az emberek és a média érdeklődését” – fogalmazott Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója az eseményt megnyitó beszédében.
 
A témafelvető előadások sorát Prof. Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára nyitotta. Három történetet ismertetett az évmilliárdok alatt kialakult sikeres alkalmazkodási módszerekről, párhuzamot vonva napjaink történései, az üzleti világ jelenségei és a természettudományos folyamatok között. Az első, biológiai hálózatokról szóló történet tanulsága az volt, hogy válságban ki kell alakítani azokat a távoli kapcsolatokat a hálózatban, amelyek új alkalmazkodási technikákat tanítanak nekünk. A második történetben állatok példáján keresztül megtudhattuk, hogy az első megoldás nem feltétlenül a legjobb, és adott esetben képesnek kell lennünk elengedni azt a megfelelő stratégia kialakítása érdekében. A harmadik történet pedig arról szólt, hogy a legtöbb komplex rendszer (fehérje, az agyunk és a társadalmi csoportok) ismert helyzetben az addigi véleményformálók által gyorsan kialakított, begyakorolt megoldásokat alkalmaz. Ismeretlen helyzetben viszont szükség van a rendszer szinte minden tagjának a korábbi "tudására", vagyis „a tömegek bölcsességére” ahhoz, hogy meg lehessen találni az optimális választ. Továbbá figyelnünk kell a megszokottól eltérő dolgokra, mert fontos, hogy olyan képességekre tegyünk szert akár vállalati szinten is, amelyek egy esetleges válság idején jól hasznosíthatók. 
 
Ezt követően Antalffy Péter történész, a Történeti Kollégium tagja osztotta meg gondolatait az ősi kultúrákban lezajlott változásokról, válságokról és megújulásokról. Többek között a maja kultúra, a bronzkor összeomlása és az egyiptomi birodalom példáin keresztül mutatta be, hogy a történelem arra tanít minket, hogy mindig kontextusban vizsgáljuk meg a változások jelentőségét, és bontsuk le a meglévő kliséinket. Például a különböző kultúrák találkozása kapcsán elmondta, hogy egy líbiai bevándorlóból is válhatott házasság útján „autentikus” egyiptomi fáraó. Az évszázadok során úgy tűnik, mindig is voltak, és várhatóan a jövőben is lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a változás, ám olykor „szét kell esnie” megszokott világunknak ahhoz, hogy ezáltal valami új és csodálatos születhessen, mint ahogyan ez a reneszánsz művészet esetében is történt.
 
A gazdaságtudomány képviseletében Prof. Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezető egyetemi tanára és az MTA doktora „Változás – válság a gazdasági életében” című előadásában azt elemezte, hogyan lehet megítélni egy ország (vállalat, egyén) állapotát; mi következik abból, ha hektikus, krízisekkel tarkított folyamatok zajlanak a gazdaságban, és ezeknek egy nyitott, kis ország okvetlenül ki van téve.  Előadásával felhívta a figyelmet a negyedik ipari forradalomra, amely az előzőekhez hasonlóan jelentős mértékben alakíthatja át a társadalmat és a gazdaságot. Kiemelte például azt, hogy várhatóan azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.
 
A témafelvető előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a tudósok közösen arra keresték a választ, hogy miben rejlik a változás lényege, és hogyan tudunk, tudunk-e hatékonyan alkalmazkodni. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb, hogy hagyjuk el a meglévő paneleinket, és bár felkészülni nem mindig tudunk a változásra, fontos, hogy „trenírozzuk” rá magunkat.
 
„Meggyőződésem, hogy az ilyen és ehhez hasonló, különböző nézetek és megközelítések ütköztetését is jelentő, alkotó beszélgetések minden résztvevő számára hasznos gondolatokat tartalmaznak, melyekkel hozzájárulhatunk akár személyes előrehaladásunkhoz, akár az általunk képviselt szervezet sikereihez a gyorsan változó környezetben” – összegezte az esemény tapasztalatait Mártha Imre.