Egy-egy írás - szanaszét - korábban is fellelhető volt (például Zorán honlapján a vele készült interjú, sőt, két hónappal ezelőtt az amerikai archive.org-ba is bekerült jónéhány példány szkennelt verziója,  s éppen ez indította az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumának gondozóit arra, hogy az OSZK EPA-ból se hiányozzon a havilap.

 

Az újság webrecenziók, tanulmányok, interjúk, ajánlók, esszék mellett vitákat is lefolytatott, egyebek mellett az „ottlap” kifejezésről (amivel szemben az IK a „honlap”-ot preferálta), vagy domain-nevek engedélyezésének, forgalmazásának liberalizációjáról, hiszen az elég gyorsan üzletiesedő internetes világban egyre-inkább anakronisztikussá vált a kutatói-egyetemi szférából átöröklött korábbi szabályzás. Volt webmester-rovat is, de a szerkesztők tekintélyes teret szenteltek annak is, hogy az oktatást mivel és miképp szolgálja a netes tartalom. Abban az időben, amikor kisebb és nagyobb szolgáltatók (egyebek mellett az Elender, vagy az akkoriban még Matávnetnek nevezett T) egyaránt megrendelték ügyfeleiknek az internetes csomagok mellé a lapot, a példányszám meghaladta az ötvenezret.

 

Az Internet kalauzt az internet szülte és az internet ölte is meg: amikor már széles körben elterjedt a korlátlan hozzáféréssel kínált egyre gyorsabb internet, akkor már nem nagyon volt értelme a nagyrészt neten is hozzáférhető tartalmakat papíron is megosztani; a papíralapú itinert felváltották a netes kalauzok (akkoriban a Yahoo, az Altavista, illetve a magyar virtuális világban a HuDir, sőt, magának az ikalauz.hu-nak is volt katalógus-keresője).

 

Az online archívum befejezetté és kerekké teszi a történetet: minden, ami egykor papíron szólt az internetről, most visszaköltözik a világhálóra...