A felmérés (A jogtiszta szoftverek kínálta esély – Seizing Opportunity Through License Compliance) azt állapította meg, hogy Magyarországon a licenc nélküli szoftverek aránya eléri a 38 százalékot, amely 1 százalékos csökkenést jelent a BSA által 2013-ban felvett adatokhoz képest.

 

A fenti trend Magyarországon részben fontos globális folyamatok eredménye.

 

„Amint azt a tanulmány is aláhúzza, elengedhetetlen a vállalkozások számára, hogy tisztában legyenek, azzal milyen szoftverek vannak a vállalati hálózaton” – mondta Victoria A. Espinel, a BSA elnökvezérigazgatója. „Sok informatikai vezető nincsen teljesen tisztában azzal, hogy milyen szoftverek vannak feltelepítve a vállalatuknál, ahogy azzal sincsenek tisztában, hogy ezek jogtiszták-e.”

 

A felmérés, amely az egyéni felhasználókra, rendszergazdákra és vállalkozókra terjedt ki, megerősíti, hogy a licenc nélküli szoftverek használata még mindig magas, valamint a magánfelhasználók és a vállalkozások egyaránt a tűzzel játszanak, amikor licenc nélküli szoftvereket használnak. Ennek az az oka, hogy nagyon erős az összefüggés a kibertámadások és a licenc nélküli szoftverek használata között. Ahol licenc nélküli szoftvert használnak ott jelentősen megnő a kártékony programokkal (malware) való megfertőződés esélye. A kártékony programok által okozta incidensek kezelésének költsége pedig tetemesek lehetnek. Csak 2015-ben, a kibertámadások több mint 400 milliárd dolláros kiadást okoztak a vállalkozásoknak világszerte.

 

 

A felmérés egyéb megállapításai:

• 2015-ben, világszerte, a számítógépeken futó szoftverek átlagosan 39 százaléka nem volt megfelelően licencelve. Ez kismértékű csökkenést jelez a legutóbb 2013-ban, a BSA által mért 43 százalékhoz képest.
• Még a biztonságkritikus üzletágakban is meglepően magas volt a licenc nélküli szoftverek használata. A felmérés szerint, világviszonylatban 25 százalékot tesznek ki a nem jogtiszta szoftverek a bank, a biztosítási és a tőzsdei szektorban.
• Az informatikai vezetők 15 százalékra teszik azon munkavállalók arányát, akik a tudtuk nélkül töltenek fel szoftvereket a vállalati hálózatra. Azonban alaposan alábecsülik a probléma jelentőségét: körülbelül kétszerannyian – a munkavállalók 26 százaléka – állítja azt, hogy szokott feltölteni nem engedélyezett szoftvert a vállalati hálózatra.

 

A fenti számok ellenére, az adatok azt is világosan mutatják, hogy a probléma jól ismert:

• Az informatikai vezetők azt állították, hogy az ilyen biztonsági incidensekkel kapcsolatosan leginkább az adatvesztéstől tartanak.
• Az informatikai vezetők azt is elmondták, hogy elsősorban a biztonsági fenyegetések elkerülése a legfőbb indok, amiért előnyben részesítik a jogtiszta, teljeskörű licenccel rendelkező szoftvereket.
• A munkavállalók között végzett széles körű felmérésben 60 úgy vélte, hogy a licenc nélküli szoftverek jelentette biztonsági kockázat a legfontosabb érv a jogtiszta, teljeskörű licenccel rendelkező szoftverek használata mellett.

 

A jelentés hozzáteszi, hogy a vállalatok azzal csökkenthetik a licenc nélküli szoftverek használatából adódó kiberbiztonsági kockázataikat, hogy a szoftvereiket kizárólag jogtiszta forrásból szerzik be, illetve a vállalaton belül SAM (software asset managment) rendszert vezetnek be az eszközök nyilvántartására. Azok a szervezetek, amelyek bevezetik a SAM rendszert, tudják, hogy milyen szoftvereket használnak, hogy ezek jogtiszták-e, képesek optimalizálni a szoftverhasználatot az üzleti igényeknek leginkább eleget tevő szoftverek kiválasztásával, olyan irányelveket alkalmazhatnak, amelyeket meghatározzák a beszerzést, a telepítést és a szoftverek használatból való kivonását, továbbá a SAM-et a napi üzletmenet részeként kezelik.

 

Az egyes régiókra vonatkozó legfontosabb adatok az idei felmérésben:

• A legnagyobb arányban az ázsiai és csendes-óceáni térségben használnak licenc nélküli szoftvereket, amelyek aránya itt eléri a 61 százalékot, ám ez is egy százalékpontos csökkenést mutat a 2013-as BSA adathoz képest.
• Ezt követve, Közép- és Kelet-Európában a második legmagasabb a licenc nélküli szoftverek aránya, ahol ez 58 százalékos (3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban). A Közel-Keleten és Afrikában 57 százalékos ugyanez az arány (2 százalékos csökkenés 2013-hoz képest).
• Továbbra is Észak-Amerikában használnak legkevesebben licenc nélküli szoftvert, az arányuk 17 százalék. Ugyanakkor ez az adat jelentős kereskedelmi értéket képvisel: 10 milliárd dollárt.
• Nyugat-Európában az átlagos arány egy százalékos csökkenést követően 28 százalékra esett vissza.

 

A Seizing Opportunity Through License Compliance, BSA’s Global Software felmérés egyes országokra lebontott adatait itt találja: www.bsa.org/globalstudy.