Idén 25 éves a Linux, a vállalatoknál pedig már mintegy 16 éve alkalmazzák sikerrel a nyílt forráskódú operációs rendszert. De vajon pontosan mikortól számítható komoly és céges szinten is stabil alapnak a hobbiprojektből indult megoldás? Mi kellett ahhoz, hogy a szervezetek rábízhassák a működésükhöz szükséges folyamatokat és szolgáltatásokat a Linuxra, és mely gyártók érdeme ez az eredmény? Valóban a SUSE szállította az első, vállalati felhasználásra kész, nyílt forráskódú operációs rendszert?
A Linuxot először hobbiszinten használták az emberek. Az 1990-es évek közepére tehető, hogy nagyobb szervezetek, köztük például a NASA is Linuxot futtató, olcsóbb számítógépekre cserélték az egyre nagyobb költségeket felemésztő gépeiket. Mára pedig a Linux lett az első számú operációs rendszer az adatközpontokban. Természetesen a Windows még mindig jelentősnek számít, de a Linux gyorsabban nő, a Unixot pedig lekörözte az összes fontosabb területen, beleértve a teljesítményt és a kezelhetőséget.
A vállalatok meghódítása
A 90-es évek végén kezdtek el egyes Linux disztribútorok azon dolgozni, hogy széles körben hozzáférést biztosítsanak a nyílt forráskód nyújtotta előnyökhöz az adatközpontokban. A SUSE például 1999-ben indította el együttműködéseit az IBM, SAP és Oracle vállalatokkal, és ebben az évben lett tagja az SAP Linux Lab részlegének, ahol a Linux disztribútorok jöttek és mentek, a SUSE viszont maradt, és folytatta szoros együttműködését az SAP-val, ami végül komoly sikerekhez vezetett.
De nem csak az SAP ismerte fel a Linuxban rejlő lehetőségeket: egy évvel később az IBM is kiadta Linux-alapú mainframe-jét a SUSE közreműködésével. Az együttműködés Linus Torvalds tetszését is elnyerte, aki szintén észrevette a mainframe-ekhez fejlesztett és támogatott Linux rendszerek előnyeit.
Kéz a kézben az ügyfelekért
A következő mérföldkő a 2000-es évek közepén érkezett egy microsoftos együttműködés képében. Ekkorra a Linux már számos nagyvállalati ügyfelet megnyert, akik szerették volna minél hatékonyabban működtetni adatközpontjaikat, a SUSE pedig segíteni kívánt nekik abban, hogy továbbléphessenek a standard hardverek felé.
A cél az x86 volt, amelyen a legtöbb helyen két operációs rendszert használtak, Windowst és Linuxot. A Microsoft és a SUSE azért kezdett közös munkába, hogy az ügyfelek számára közösen biztosíthassák a számukra legjobb és legkényelmesebb lehetőségeket.
Az első vállalati szintű Linux
Ahhoz, hogy a vállalatok maximálisan kihasználhassák a Linux előnyeit, és megfelelő biztonság mellett helyezhessék üzleti folyamataikat nyílt forráskódú alapokra, folyamatos támogatásra és adott esetben az igényeiknek megfelelő finomhangolásra volt szükség a rendszerben. A SUSE ezt elsőként biztosította a szervezeteknek.
A szakemberek teljes mértékig tisztában voltak az igényekkel már az első fejlesztések során is, hiszen a konzultációs csapatok a 90-es évek vége óta folyamatosan jelen vannak a legnagyobb ügyfeleknél. Így a SUSE lehetett az első, aki képes volt a nyílt forráskód gyors fejlődését és jelentős innovációit ötvözni a vállalati működéshez elengedhetetlen, szilárd alapokkal, illetve áthidalhatta az innováció és a támogatás közti szakadékot.
A jövő záloga
A Linux fejlesztési modellje számos fontos innovációnál visszaköszön. Az olyan nyílt forráskódú projektek, mint például az OpenStack igazolják, hogy az ügyfelek nagyra értékelik azt a választási szabadságot és fejlődési lehetőséget, amit csak egy nagy közösség tud biztosítani. Vállalati szintű támogatással kiegészítve pedig a szervezetek biztos háttérrel aknázhatják ki a nyílt forráskód előnyeit.