A médiahatóság mozgástere az internetes felületeken megjelenő álhírek vagy gyűlöletkeltő tartalmak esetén

forrás: Prím Online, 2018. március 23. 15:47

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács a médiatartalmakban megjelent valótlan tényállítások vizsgálatára nem jogosult; arra más közhatalmi jogkörrel felruházott állami szerv – a bíróság – rendelkezik hatáskörrel a sajtóhelyreigazítási eljárás keretében. 

A hatóságnak nincs hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott nyilvánosságra hozott információ igaz-e, és annak mekkora a valóságtartalma. Megjegyzendő, hogy az egyes médiaszolgáltatók a médiatörvény (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény) 3. §-ában foglalt szerkesztői szabadságuk körében szabadon dönthetnek a hírszerkesztés és a hírek megválasztása tekintetében is. 

 

Személyiségi jog, például jó hírnév megsértése esetén szintén bírósági és nem médiajogi eljárás indul, így annak kimenetelére, teljesülésére nincs hatásköre az NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak.

 

Az NMHH, illetve a Médiatanácsnak a médiatörvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki bejelentéssel élhet, amely alapján a hatóság – mérlegelése szerint – hivatalból eljárást indíthat. Hogy pontosan milyen témakörökben milyen típusú bejelentés tehető, azt a honlap Forduljon hozzánk! menüpontja részletesen tartalmazza, és ugyanitt bejelentés indítható: http://nmhh.hu/tart/report/2

 

Sajtótermékek esetében, akár nyomtatott akár online médiatartalomról legyen szó, három kategóriában lehet bejelenteni: 1. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 2. kiskorúak védelme; 3. egyéb, fenti kategóriába nem sorolható ügy - a médiaalkotmányban (a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény) részletezettek szerint a 14. §, valamint 16-20. §-ok szerint. 

 

Megjegyzendő, hogy a televíziók és rádiók esetében tágabb körben, összesen kilenc kategóriában érkezhetnek bejelentések: 1. reklám elválasztása – figyelemfelhívás elmulasztása; 2. műsoridő-megszegés; 3. reklámhangerő, reklámidő; 4. emberi méltósághoz való jog sérelme; 5. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 6. kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértésének vizsgálatára irányuló kérelem; 7. kiskorúak védelme, pornográfia, erőszakos tartalom, korhatár besorolás; 8. reklámtartalom, termékmegjelenítés; 9. egyéb, fenti kategóriákba nem sorolható ügy – az Mttv. 182-es paragrafusa szerint.

 

Jogi értelemben két külön kategóriát képez az uszító, gyűlöletkeltő tartalom – amelyben van hatásköre a testületnek eljárni -, és az álhírek jelensége, fogalma, amelynek vizsgálatára nincs jogköre, hiszen ez „cenzori” hatáskört jelentene, hogy eldöntse egy hírről, hogy igaz-e vagy hamis.

 

Közösségi felületeken megjelenő tartalmak, hírek

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve az NMHH Médiatanácsa számára a sajtóterméknek minősülő médiatartalom-szolgáltatók, valamint a rádiók és televíziók esetében a médiatörvény, illetve a médiaalkotmány csupán korlátozott jogkört telepít az online sajtótermékek ellenőrzésére. A sajtóterméknek nem minősülő weboldalak – ilyenek a közösségi és videómegosztó portálok is – esetében pedig egyáltalán nincs jogköre.

 

A közösségi portálok közül mind a Facebook, mind a Youtube lehetőséget ad felhasználóik számára bejelentést tenni: előbbi esetében álhír, utóbbi esetében megtévesztés, csalás kategóriában. Amennyiben pedig a megtévesztő információk kereskedelmi üzenetben jelennek meg, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályai vagy a Gazdasági Versenyhivatal járnak el az ügyben. 

 

A hatóság egyébként társadalmi felelősségvállalásának keretében működteti az Internet Hotline weboldalt (www.internethotline.hu), ahova bejelenthetők káros (nem sajtóterméknek minősülő) internetes tartalmak akár anonim módon, és a hatóság munkatársai tanácsot adnak a megfelelő jogi eszközök igénybe vételéhez, illetve bűncselekmények gyanúja esetén feljelentést tesznek a rendőrségnél. Fontos, hogy a jogsegélyszolgálat nem szemlézi az interneten megjelenő tartalmakat, nem felügyeli azokat, kizárólag bejelentés alapján közbenjár a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatónál a bejelentő jogaiért és érdekeiért.

 

Online sajtótermékek felügyelete

A médiatörvény, illetve a médiaalkotmány az internetes (és a nyomtatott) sajtótermékeknél csak bizonyos tartalmak kontrollját rendelte a hatóság hatáskörébe (utóbbi 14. §, valamint 16-20. §-ai szerint). A hírportálokat (az online sajtótermékeknek minősülő weboldalakat) a tanács gyakorlata szerint a társadalmi elvárásoknak eleget téve önmaga hivatalból nem, kizárólag állampolgári bejelentés nyomán vizsgálja önkorlátozó módon. 

 

Amennyiben a bejelentés olyan portált érint, amely a Médiatanács valamelyik társszabályozói szervezetének tagja, akkor a bejelentő hozzájárulása esetén (adatvédelmi előírások) a bejelentést továbbítja intézkedésre, eljárásra az illetékes szakmai szervezetnek. A testület ugyanis felügyeleti tevékenységét szakmai szervezetekkel kötött nyilvános közigazgatási szerződések alapján – amelyeket a médiatörvény lehetővé tesz – négy másik önszabályozó szervezettel együtt látja el (Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Önszabályozó Reklámtestület és a Magyarországi Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete.) Ezek a szervezetek a szerződésekben meghatározott ügytípusok esetében tehát eljárnak mindazon médiatartalom-szolgáltatókkal szemben, amelyek az adott társszabályozási eljárásnak önként alávetik magukat.  A szervezetek tagsága önkéntes alapú. 

 

Amennyiben a kifogásolt online sajtótartalom közzétevője nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem, úgy a Médiatanács saját hatósági eljárásában dönt a vizsgálatról. 

 

Sajtóetika és jogsértések

A hatóság kizárólag jogsértés esetén járhat el, „pusztán” etikai szabály megsértése esetén nem. A médiatörvény nem rendelkezik a médiatartalom-szolgáltató belső működéséről, így például arról, hogy milyen szerző neve alatt, milyen hivatkozásokkal, milyen forrásokból dolgozzon, hanem alapelveket ír elő, amelyek teljesülését azonban a hatóság a jogi szabályozás értelmében nem vizsgálhatja. A médiatörvény ezen a téren csupán az impresszum hiánytalan meglétét írja elő annak érdekében, hogy beazonosítható legyen a médiatartalom-szolgáltató. 

 

Etikai kódexeket a társszabályozók dolgoztak ki, azok megsértése esetén a kódexet kiadó szakmai szervezethez szükséges fordulni. A Médiatanács kezdeményezésére a közmédiára vonatkozóan áll rendelkezésre Közszolgálati Kódex, amelyet a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gondoz: http://nmhh.hu/cikk/169245/Valtozik_a_Kozszolgalati_Kodex_tartalma 

 

Kitekintés a politikai témák, szereplők megjelenésére a médiában

Külön kell választani a politikai szereplők médiareprezentációjának vizsgálatát a kiegyensúlyozottsági előírásoktól, illetve a politikai reklámok szabályozását. Az előbbi esetre vonatkoztatva a médiatörvény nem tulajdonít hatáskört a Médiatanácsnak, második esetében kizárólag kérelem útján járhat el, a harmadik esetében a hatóság hivatalból is eljárhat. 

 

Monitoring: A televíziós és rádiós műsorszámokat elemezve, az NMHH évek óta havi bontásban, nyilvános vizsgálati jelentéseket publikál honlapján: http://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/mediafelugyelet/politikai-szereplok-mediahasznalata. Az ezekből készített aktuális éves piaci összefoglalókat pedig a Médiatanács országgyűlési beszámolói tartalmazzák: http://nmhh.hu/kozerdeku-adatok/tevekenyseg-mukodes/orszaggyulesi-beszamolok

 

Kiegyensúlyozottság: Azzal kapcsolatban, hogy mennyire megfelelő egyensúlyban van-e a pártok megjelenési aránya – a médiatörvény ezt csak a televíziós és rádiós médiaszolgáltatók híradásai esetében értelmezi –, a Médiatanács hivatalból nem járhat el (a pártok megjelenési arányaira vonatkozóan a választási törvény tartalmaz előírásokat). 

 

Ún. kiegyensúlyozottsági ügyekben csak akkor van lehetősége eljárni a Médiatanácsnak, ha valaki ez ügyben kérelemmel fordul hozzá azután, hogy a médiaszolgáltatónál eredménytelenül tett panaszt álláspontjának megjelenítésére. A részletes szabályokat a médiatörvény 181. §-a szabályozza. A médiatörvény  szerint kiegyensúlyozottsági kérelmet itt lehet benyújtani: http://nmhh.hu/tart/report/62/Kiegyensulyozott_tajekoztatasi_kotelezettseg_megsertesenek_vizsgalatara_iranyulo_kerelem 

 

Politikai reklámok: Az NMHH felügyeleti hatásköre, eljárási jogosultsága kizárólag a politikai reklámként közzétett médiatartalmakban megvalósult jogsértések, tehát a médiatörvény politikai reklámokkal kapcsolatosan előírt kötelezettségeinek megsértése esetén áll fenn. A választási kampánnyal kapcsolatos eljárásokról az idei választások előtt is – a korábbi választási évekhez hasonlóan – olvasható az NMHH honlapján bővebb információ: http://nmhh.hu/cikk/194487/Az_NMHH_hataskore_az_orszaggyulesi_valasztasok_kampanyidoszakaban_kozzetett_mediatartalmakkal_kapcsolatban