A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”) lesz felelős a GDPR-ban meghatározott felügyeleti feladatok ellátására. 

Az előzetes kommunikációval összhangban tehát a NAIH elsősorban figyelmeztetné az adatvédelmi jogszabályoknak nem megfelelően működő adatkezelőket és adatfeldolgozókat. A törvényjavaslat szövegéből ugyan nem következik, hogy a fenti rendelkezés célja a szolidáris eljárás kizárólag KKV-kal szembeni alkalmazásának megalapozása, de ez kiolvasható az előterjesztéshez fűzött indokolásból, valamint az elmúlt napokban a NAIH és a Kormány által megtett nyilatkozatok is ezt erősítik. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a KKV-k első alkalommal történő jogsértése esetén a NAIH csupán figyelmeztetést és egyéb, a bírságnál enyhébb szankciókat (pl.: bizonyos a jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési tevékenységek megtiltása, az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre utasítás, stb.) alkalmazna.

„Az előterjesztésben foglaltak és a kapcsolódó kommunikációk arra engednek következtetni, hogy a nagyvállalatok esetében a NAIH nem feltétlenül fogja követni ezt a gyakorlatot, így vélhetően a NAIH a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával. Hangsúlyoznánk, hogy az előterjesztésben foglaltak nem úgy értelmezendők, hogy a KKV-k mentesülnek a GDPR megfelelés alól, ugyanis súlyos jogsértés esetén nem zárható ki a bírság alkalmazása velük szemben sem. Erre figyelemmel javasolt a KKV-nak is megtenni a GDPR megfeleléshez szükséges lépéseket” – mondta el dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere és a Deloitte GDPR csoportjának vezetője.