NMHH Médiatanács: 110 millió forint közösségi tévék, rádiók műszaki fejlesztésére

forrás: Prím Online, 2018. június 15. 11:23

Meghirdette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa az idei 110 millió forintos keretösszegű, műszaki fejlesztéseket célzó pályázati eljárást közösségi médiaszolgáltatóknak, emellett 102 millió forint támogatást nyújtott helyi és körzeti televízióknak közéleti, kulturális magazinműsorok és hírműsorok  egy évi folyamatos gyártására. 

Kilenc új kortárs magyar animációs film, illetve sorozatrész készülhet 60,6 millió forintból a testület döntésének köszönhetően, valamint a Médiatanács egy indonéziai állatcsempészekről szóló forgatás költségeit is állja, és elfogadta a hírműsorok bűncselekményekről szóló tavalyi hírarányainak elemzését is.  

 

Filmes pályázatok

A Médiatanács 60,6 millió forinttal járul hozzá kilenc animációs film, illetve animációs sorozatepizód elkészítéséhez a Magyar Média Mecenatúra Program idei Macskássy Gyula-pályázatának első fordulójában. Zefír és Rebeka történetével folytatódik a Cigánymesék Szoboszlay Eszter rendezésében, Egerszegi Krisztina és Kárpáti Rudolf után pedig a Polgár-lányok első gyerekkori sikereit mutatja be a Cserebogarak újabb epizódja (rendező: B. Nagy Ervin). Gyulai Líviusz készít új részt az Egy jenki Artúr király udvarában című időutazós meséhez. A Budapest Spaceport – egy jövőbeli űrkikötőben játszódó történet – második epizódját Bálint Szilárd rendezi, valamint Pál Balázs jóvoltából folytatódik a bájos és jókedvű tehénlányról szóló Lilly csodálatos világa című animációs sorozat is. Marci kertje (r.: Benkovits Bálint) címmel lesz látható egy új sorozat első epizódja, amely a kertészkedés örömeibe vezeti majd be a kicsiket és a nagyokat. Három önálló alkotás is támogatást kapott. Az Attitűd (r.: Pataki Szandra, Kemény Zsuzsanna) főhőse az egyre inkább széthulló életével próbál meg együtt élni úgy, hogy körülötte a tárgyak valóban kettéhasadnak és eltűnnek. Egy távoli, különös bolygót hagy maga mögött egy asztronauta a Szökési sebesség című alkotásban, amelyet Rebák Tamás jegyez majd. Az elválásról és egy új élet felépítéséről beszél majd Rófusz Kinga az Otthon című animációban. A pályázat második fordulójára június 28-ig kell beküldeni a szinopszisokat. 

 

Az ad hoc események azonnali, helyszíni forgatási munkálatainak támogatására kiírt Escher Károly-pályázaton a tanács 1,6 millió forinttal támogatja dr. Garai Cintia indonéziai illegális papagájkereskedelemről szóló filmjéhez készülő jelenetek elkészítését. A felvételek egy egyedülálló genetikai kutatást örökítenek majd meg, amely segíti az állatcsempész-útvonalak felderítését is. 

 

Műszaki pályázati felhívás és televíziós műsorok éves gyártási támogatásáról szóló döntés

A mecenatúraprogram a rendszeresen jelentkező közéleti, kulturális magazinműsorok és hírműsorok készítését célzó pályázatának idei első fordulójában összesen 102 millió forintot ítélt oda huszonhárom helyi és körzeti televíziós műsorszám egy éven át tartó támogatására. A közéleti magazin kategória nyertesei a Dunaföldvár TV, a Ladány Televízió, a Csurgói és a Kistelek Városi Televízió, az RTV Szekszárd, a VTV Mór, a Városi Televízió Bóly és a Városi Televízió Füzesabony. Hírműsor kategóriában hat televízió pályázott eredményesen: az Érd és a Zemplén TV, a szekszárdi Tolnatáj Televízió, a békéscsabai 7.Tv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében sugárzó Kölcsey Televízió és a TV Eger. Kulturális magazinok elkészítéséhez kapott támogatást a Debrecen Televízió, a Zemplén TV, a Kölcsey Televízió, a Gyöngyösi Városi Televízió, a fővárosi Hatoscsatorna, a pécsi Pannon televízió, a Városi TV Szeged, a TV Budakalász és a Bajai Televízió. 

 

A testület a mecenatúraprogram keretében idén is döntött annak a 110 millió forintos keretösszegű pályázatnak a meghirdetéséről, amely a közösségi, ún. lineáris médiaszolgáltatók – a műsorrend alapján üzemelő, hagyományos rádiók, televíziók – műszaki fejlesztését célozza. Az igényelhető maximális támogatás televízióknál ötmillió forint, rádióknál hárommillió forint, kisközösségi rádióknál egymillió forint, de nem haladhatja meg a tervezett összköltség 80%-át. Az első fordulóra a jelentkezési határidő július 12., és a legalább 50 ezer forint értékű eszközök vásárlására lehet pályázni.

 

Bírság szabálytalan rádiós műsorrendek miatt

A Médiatanács a kereskedelmi karcagi Aktív Rádió 93,8 és tiszakécskei Aktív Rádió 102,2 egy-egy tavaszi adáshetének vizsgálata után 80 ezer forintos bírságot szabott ki azok médiaszolgáltatójára, mert bár a két rádiónak napi négy órában saját műsort kellene sugároznia meghatározott helyi tartalommal, de azok ekkor is a velük egy hálózatba tartozó szolnoki Aktív rádió műsorát adták közre. A Médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

 

Továbbra is betartják a hírműsorok a húszszázalékos szabályt

Tavaly sem lépték át a hírműsorok a törvényben előírt húszszázalékos arányt a közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűncselekmények bemutatásában a Médiatanács által elfogadott tanulmány szerint. Az NMHH 2011 óta évről évre elemzi a határérték betartására kötelezett médiaszolgáltatók gyakorlatát saját Iris műsoradatbázis-elemző szoftvere, illetve a kódolásokat végző munkatársak segítségével. Idén a Duna TV Híradó, a Kossuth Rádió Déli Krónika, az M1 esti Híradó, az RTL Klub Híradó és a TV2 Tények 2017-es adásait vizsgálta. A legmagasabb arányban továbbra is a Tények adott közre bűncselekményekről szóló riportokat (15,4%), ez ugyanakkor több mint négy százalékpontos csökkenés a 2016-os értékhez (19,8%) képest. A Tényeket az RTL Klub Híradó követte 14,9 százalékkal, a számarány minimálisan emelkedett az előző évi 14,1 százalékhoz képest. A nagyközönség a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában (0,8%) találkozhatott a kérdéskörrel.

 

A hatóság vizsgálta a közélethez kevéssé kapcsolható, úgynevezett „azonnali hatást kiváltó”, érzelmekre ható hírek megjelenését is, amelyek magukba foglalják a bűncselekményekről szóló híradásokon túl – többek között – a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetekről és természeti katasztrófákról szóló riportokat. A Tények 46,9 százalékát, az RTL Klub Híradó 40,9 százalékát adták ilyen összeállítások, ami 2016-hoz képest mindkét csatornánál csökkenést jelent (TV2: 52,6%, RTL Klub: 42,5%). A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák és károk, majd a háztartási balesetek követtek.

 

A vizsgált műsorokban a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények –  mint például uzsora, lakásmaffia a szociális indíttatású bűncselekmények körében, a merényletek, etnikai alapú bűntények, valamint a hivatalos személyek ellen elkövetett bűncselekmények – nem részei a húszszázalékos limitnek, e kategória részesedése a kereskedelmi csatornák esetében számottevően visszaesett 2016-hoz képest (TV2: 12,1% vs. 7,3%, RTL Klub: 10,7% vs. 7,2%). Amíg a kereskedelmi médiaszolgáltatók a hivatalos és közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntetteket szerepeltették a leggyakrabban, addig a közszolgálati csatornákon a terrorcselekmények voltak meghatározók. A teljes tanulmány elérhető az NMHH honlapján.