Közel egy éven át szabálytalanul nyújtott szolgáltatást Ercsiben a Magyar Telekom

forrás: Prím Online, 2018. augusztus 9. 12:55

Az előfizetői érdekeket veszélyeztetve, a jogszabályi feltételek betartása nélkül nyújtott szolgáltatást közel egy éven át az Ercsiben épült hírközlési hálózatán a Magyar Telekom, ezért a szolgáltatóra első fokon 72,8 millió forintos bírságot szabott ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A fokozatosság és arányosság elvét követve az NMHH a szankció mértékével is jelzi a szolgáltató – és a többi piaci szereplő – felé, hogy nem éri meg tudatosan eltérni a hírközlési szabályoktól.

Hírközlési szolgáltatást indítani egy új építésű hálózaton a jogszabályok szerint csak azután lehet, ha az NMHH az építmény használatára engedélyt adott, vagy – olyan esetekben, amikor ennek egyszerűsített formája, a bejelentési eljárás alkalmazható – az utólagos bejelentést nyilvántartásba vette. A Magyar Telekom Nyrt. az Ercsiben tavaly márciusban befejezett új hírközlési hálózatáról csak késve, akkor is csak hatósági felszólítás után tette meg a szükséges bejelentést az NMHH-hoz. A hírközlési hatóság megállapította, hogy a szolgáltató szabálytalanul járt el, mert a hálózat kiépítését nem fejezte be határidőben: az építésre szóló jogosultságának lejárta után még tovább épített. Az NMHH a szabálytalan helyzet rendezése érdekében felszólította a szolgáltatót, hogy nyújtson be fennmaradási engedély iránti kérelmet, annak beérkezése után pedig a Magyar Telekomnak még további adatokat kellett szolgáltatnia és hiánypótlásokat teljesítenie. A szolgáltató csak ezek után kaphatta meg – idén márciusban – a fennmaradási engedélyt az építményre, ami áprilisban vált véglegessé (korábbi terminológiával jogerőssé). A szolgáltatás nyújtását a Magyar Telekom azonban már tavaly május elején megkezdte, vagyis ezen a területen 11 hónapig a jogszabályi feltételek megléte nélkül nyújtott hírközlési szolgáltatást és jutott versenyelőnyhöz. 

 

A hatóság a szolgáltatóval szembeni 72,8 millió forintos bírság összegének megállapításakor az egyenlő elbánás, a fokozatosság és az arányosság elvét követve a jogsértés súlyát, ismételtségét, folyamatosságát, időtartamát, a jogsértéssel elért vagyoni előnyt, az érdeksérelemmel veszélyeztetett személyek számát, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatását egyaránt figyelembe vette. Súlyosbító körülményként értékelte, hogy a szolgáltató évtizedek óta a magyar elektronikus hírközlési piac legnagyobb előfizetői számmal rendelkező szereplője, jelentős jogi apparátussal és tapasztalattal rendelkezik, pontosan ismeri a hírközlési jogszabályokat, mégis a szolgáltatás elindítása mellett döntött. Az ismételt jogsértésre tekintettel az NMHH – az elektronikus hírközlésről szóló törvény által nevesített mérlegelési jogkörében eljárva – a szolgáltató vezető tisztségviselőjére további 3 millió forint bírságot szabott ki. Az NMHH határozata ellen a szolgáltató a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

 

A bírság mértékével a hatóság a jogkövető magatartásra kívánja felhívni a figyelmet

A mostani már nem az első ilyen eset volt, hiszen az elmúlt években több településen is jogsértő módon kezdett elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásába a Magyar Telekom az újonnan felépült hálózatain, amelyek miatt a hatóság már többször szabott ki rá jelentős összegű bírságot: 2016 májusában és augusztusában 10-10 millió, valamint utóbbi esetben a jogsértés ismételtsége miatt a szolgáltató vezető tisztségviselőjére további 1 millió forintot, 2017 februárjában pedig 20 millió, illetve a vezető tisztségviselőre további 2 millió forintot. Az NMHH ilyen jellegű bírságot legutóbb a UPC-re rótt ki idén januárban, amikor az Cegléden indította el szolgáltatását engedély nélkül.

 

Az NMHH a bírságolási gyakorlatával nyomatékosítani kívánja mind a szóban forgó szolgáltatónak, mind a piac összes szereplőjének is, hogy tartsák magukat a jogszerű és etikus üzleti magatartáshoz. Egy engedélyadás vagy nyilvántartásba vétel új hírközlési hálózatokra a tapasztalt, hálózataikat gyakran bővítő szolgáltatókra nézve sem csak formalitás, hiszen a hírközlési hatóságnak a piaci szereplők közötti esélyegyenlőség biztosításán túl meg kell győződnie a hálózat műszaki és jogi megfelelőségéről, ahogy arról is, hogy a szolgáltató tevékenysége nem veszélyezteti vagy sérti az előfizetők érdekeit.