2018-ban is rekordot dönthetnek a napelemes rendszerek Magyarországon

forrás: Prím Online, 2018. október 25. 13:51

A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal adatai szerint a háztartási méretű kiserőművek (50KW alatt, HMKE) beépített teljesítőképessége 2017 végére elérte a 241,4 megawattot, ami a 2016 végi állapothoz képest 46%-os növekedést takar. 

A csökkenő költségek és a megújuló energiák, ezen belül legfőképpen a napenergia iránti egyre jelentősebb érdeklődés is hajtja a piacot, de az uniós támogatások nélkül nem lenne kimagasló a növekedés. A hektikus beruházási támogatások mellett egyre határozottabb szerepet kapnak a lakosság saját erős és kedvezményes hiteles beruházásai. - áll a MANAP Iparági Egyesület legfrissebb tájékoztatójában.

 

2017-ben tovább folytatódott a megújuló energiák térnyerése: a háztartási méretű kiserőművek összesített kapacitása egy év alatt 75.9 megawattal 241,4 megawattra emelkedett, ami 46%-os növekedés. Ezen belül is a napenergiát hasznosító rendszerek uralták a bővülést, hiszen az új villamoshálózatba bekötött berendezés összteljesítmény 99,4%-ának a nap az energiaforrása. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elemzése szerint a HMKE-k számának és kapacitásának tavalyi növekedése illeszkedik az előző évek trendjéhez, miszerint évről évre jelentős mértékű emelkedés figyelhető meg ezen a területen.

 

„Sejtettük, hogy jelentős lesz a bővülés, de még több berendezés épült, mint gondoltuk, ráadásul – tagvállalataink tapasztalatai alapján is – úgy látjuk, hogy 2018-ban újabb rekord dőlhet meg, hiszen az első negyedéves adatok több, mint kétszer akkora új kapacitást mutattak, mint 2017-ben, ebben pedig az uniós források játszották a fő szerepet, de a lakossági szegmens is erősen növekszik.” – nyilatkozta Szolnoki Ádám, a magyar napelemes iparág szereplőit tömörítő MANAP Iparági Egyesület elnöke.

 

„Ráadásul, ami igazán üdvözítő és a piac érését jelzi, hogy jelentősebb beruházási támogatási konstrukció nélkül tudott jelentősen növekedni a legkisebb, 10 kW alatti rendszerek új kiépítése, a 2016-os 20 MW-ról kb. 34 MW-ra. Ez azért jelentős, mert a szaldó elszámolással (egy ún. „ad-vesz” mérő órával a hálózatból vételezett energia mennyiségéből levonható a hálózatba betáplált energia mennyisége) már külön beruházási támogatás nélkül is egyre vonzóbb beruházás a lakosság körében, amit a kedvezményes hitelek tudnak még segíteni. Ad-hoc beruházási támogatásokkal ugyanakkor inkább gátolni lehet a terjedést, ahogy arra a 2016-os stagnálás is rámutatott.” – tette hozzá Szolnoki Ádám.

 

A 10 kW feletti rendszerek bővüléséhez kapcsolódóan továbbra is megfigyelhető, hogy cégek, önkormányzatok, intézmények szinte kizárólag az uniós források segítségével ruháznak be. Ez a szegmens ennek köszönhetően igencsak hektikus, az új kapacitás 2015-ös 38 MW után 2016-ban csak 16,5MW volt mindössze, viszont 2017-ben ismét jelentősen bővült (41 MW-ra) - az EU források újbóli elérhetőségének megfelelően.

 

Ahogyan a MANAP elnöke rámutatott, fontos még hangsúlyozni, hogy az eltérő adattartalom miatt a MEKH-jelentés szerint a negyedéves HMKE-adatok összege nem tekinthető az év végi állapotnak, a pontos információt a HMKE-k teljes, év végi beépített teljesítményéről az éves összefoglaló adja, ami sajnos idén meglehetősen későn készült el.