Akár elektronikusan is lehetne gyűjteni a kopogtatócédulát

forrás: Prím Online, 2019. szeptember 16. 12:53

A választásokat megelőző ajánlószelvények gyűjtését digitálissá lehetne tenni, ha elektronikusan írnák alá a polgárok az ajánlóíveket. A NETLOCK becslése szerint legalább 2–2,5 millió oldalnyi dokumentum kerülhetne át így a digitális térbe. Ezzel nemcsak olcsóbbá és zöldebbé válna a teljes folyamat, de gyorsabb, biztonságosabb, diszkrétebb lenne az adatkezelés is. Ezen felül egyszerűbben kiszűrhetnék a visszaéléseket, és hatékonyabbá válna az adminisztrációs munka és a GDPR előírásoknak való megfelelés is.

Az őszi önkormányzati választásokon a több mint 8 millió szavazásra jogosult polgár több, mint 20 ezer -  3 177 polgármesteri (+1 főpolgármesteri) és közel 16 787 települési - mandátumról dönt. A választásokon történő indulás feltétele, hogy a jelöltek érvényes aláírásokkal ellátott ajánlószelvényeket adjanak le a meghatározott hivatalok felé. A választási iroda adatai szerint 56 ezer jelöltet jelentettek be a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására. Az adott választókörzettől függően a jelölteknek több tucattól több ezerig terjedő számban kell ajánlást gyűjteniük miközben egy ajánlóíven összesen 8 ajánlásnyi hely található (vagyis 8 választó írhatja alá). Ha átlagosan 300 aláírást számolunk jelöltenként, akkor egy jelöltnek legalább 38 oldalnyi ajánlóívet kell összegyűjtenie. Természetesen, a legtöbb jelölt biztosra megy, ezért az előírt minimumnál inkább több aláírást és ívet ad le. Ez a NETLOCK becslése szerint legalább 2–2,5 millió oldalnyi ajánlószelvényt jelent.

 

 

 

Weboldalon vagy tableten is gyűjthetnének...

 

„A választásokat megelőző ajánlószelvényeket papír helyett digitálisan is gyűjthetnék a jelöltek és az aktivisták, ha azokat elektronikusan írnák alá a szavazásra jogosult állampolgárok. Ez nem utópia. Akár technológiai, akár jogi oldalról vizsgáljuk, megoldható lenne az elektronikus gyűjtés, ha az állampolgárok többsége rendelkezne digitális identitással. Virtuális “énünkkel” szinte minden olyan ügyet elintézhetnénk az interneten akár egy okostelefonon is, amely eddig személyes megjelenést vagy papíron, tollal történő aláírást igényelt” – foglalta össze Somkuti András a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője. „Az ajánlás akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár feltüntette a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét. A választópolgár adatait más is felvezetheti az ajánlóívre, de azt mindenképpen a választópolgárnak kell aláírnia. Ez pedig elektronikusan is megtörténhetne akár az interneten egy e-célra kialakított weboldalon vagy akár úgy, hogy a választópolgárt személyesen felkeresik, és egy tableten keresztül rögzítik az ajánlást, az aláírást. Az e-aláírásra alkalmas lehetne az e-személyi is, de az új generációs e-aláíró megoldásokkal már egy weboldalon keresztül, segédeszköz – így az e-személyi vagy egy aláíró kártya és kártyaolvasó – nélkül is megtehető mindez” – tette hozzá Somkuti András. A szakember példaként említette Észtországot, ahol az állam állt a digitalizáció élére, és minden állampolgár számára létrehozott digitális identitással biztosította az e-ügyintézés alapjait.
 

 
 

Technológiailag több megoldás is működhet

 

A NETLOCK szakemberei szerint technológiai oldalról számos lehetőség kialakítható lenne az ajánlatok digitális gyűjtésére.

 

Így hozható létre a digitális identitás

 

Amikor egy magánszemély, üzletember vagy egy szervezet részére létrehoznak egy digitális identitást, tulajdonképpen annak a kereteit teremtik meg, hogy az adott alany képes legyen jogilag elismert, kontrollált, biztonságos és a virtuális térben is  az aláíró személyéhez, szervezetéhez köthető módon hitelesíteni bármilyen tranzakciót vagy dokumentumot. Egy szervezet vagy magánszemély digitális identitását a hitelesítésszolgáltató (például a NETLOCK) hozza létre egy egyedi és meghamisíthatatlan digitális azonosító formájában. Ez az azonosító teszi lehetővé, hogy minden kétséget kizáróan igazoljuk magunkat, cégünket a virtuális térben. A folyamatot, amely során ellenőrzik és tanúsítják, hogy a digitális identitás valóban az adott szervezet vagy személy számára készül, hitelesítésnek nevezik. Amennyiben mindent rendben találnak, sor kerül a digitális identitás létrehozására, az ún. elektronikus tanúsítvány kiadására.