A Milton Friedman Egyetemen került megrendezésre a Gazdaságinformatikai, Kutatási és Oktatási Fórum (GIKOF) szervezésében a 16. Országos Gazdaságinformatikai Konferencia. A rendezvény célja, hogy lehetőséget biztosítson a hazai és a külföldi szakembereknek, egyetemi kutatóknak, doktoranduszoknak, ipari szereplőknek és fejlesztőknek a témához kapcsolódó munkáik bemutatására, vélemények ütköztetésére, az üzleti szféra és az oktatás kapcsolatának erősítésére. A konferencia az elmúlt években már nemzetközivé fejlődött, idén Japánból és Írországból is érkeztek szakemberek. 

 

 

A minden évben más helyszínen tartott rendezvény szervezői idén azért a Milton Friedman Egyetemet választották helyszínül, mert a Milton nemcsak elméletben, hanem gyakorlati tevékenységében is komolyan gondolja a digitális egyetem koncepcióját, ezzel is a felsőoktatás újhullámát képviselve. „Az egyetem hallgatói a diploma megszerzése során olyan készségekre tesznek szert, amelyek segítségével sikeresen alkalmazkodhatnak a gyorsan változó körülményekhez, és olyan tudást kapnak, amely később könnyen fejleszthető, megújítható” - mondta Dr. Honfi Vid, a Milton Friedman Egyetem Módszertani és Informatikai Tanszékének vezetője. Hozzátette: „komoly erőfeszítéseket tettünk a gazdaságinformatikus képzésünk megújítására. Az informatikai biztonság és az üzleti intelligencia megoldások oktatása tekintetében az ország leggyakorlatiasabb és szakmailag is kimagasló képzését szeretnénk nyújtani, hiszen ezek ma a szakma legkeresettebb és ezért legpiacképesebb területei. Úgy gondoljuk, hogy a legjobb szakembereket sikerült ezen a területen megnyerni oktatóknak, így biztosítjuk azt, hogy a tőlünk kikerülő szakemberek is a szakmájuk vezetői közé tartozzanak, és valóban naprakész ismeretekkel rendelkezzenek”.

 

 

Az idei konferencián kiemelt érdeklődés övezete a Fintech és mesterséges intelligencia témakört. A szakemberek megvitatták, hogy mitől korszakalkotó a blockchain-technológia, és ez milyen fejlesztési elképzeléseket tud generálni a minket körülvevő világban, például közigazgatási és települési szinten. Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke előadásában elmondta, hogy a McKinsey Global által készített kutatás alapján 2025-re a világ GDP-jének 60%-át a városok adják, 2020-ra pedig az okos városok száma eléri a 600-at. Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése alapján 2022-re a világ GDP-jének több mint 60%-a digitális jövedelem lesz, így újra kell tervezni a meglévő üzleti és közigazgatási modelleket. Ebből az következik, hogy 5 éven belül települési szinten is olyan technológiai újításokkal fogunk találkozni, amelyekről ma még nem is hallottunk. Nagyságrendekkel javulni fog a „városhasználói” élményünk, azaz olyan szolgáltatásokat kaphatunk majd települési szinten már a következő 5 évben is, amelyek egyszerűsíteni vagy segíteni fogják a mindennapi városi életünket. A blockchain-technológia ezt a folyamatot fogja nagymértékben támogatni. Jelentős hatással lesz az életünkre, paradigmaváltást hoz a gazdasági életben és a lokális ökoszisztémában is, mivel az értékek és a tőke szabad elérését tudja digitális, biztonságos és hiteles módon biztosítani. Ennek eredményeként egy okos város a fejlesztéseihez a tokenizáció által akár újfajta finanszírozást is elérhetővé tud majd tenni. 

 

(Nyitókép: uni-milton.hu)