A dolgok internete és a mesterséges intelligencia együttes használata sokkal versenyképesebbé teszi a piaci szereplőket, mintha csupán az IoT-re támaszkodnának.
Egy globális üzleti vezetőkkel készített felmérés rávilágított arra, hogy a dolgok internetével (Internet of Things, IoT) kapcsolatos kezdeményezések haszna a mesterséges intelligencia felkarolásával maximalizálható. A résztvevők 90 százaléka jár ebben a cipőben, állításuk szerint az MI bevetésével jócskán sikerült felülmúlni az IoT-val szembeni elvárásokat. További előnyként könyvelhető el, hogy ezek a szervezetek sikeresebbek a piaci versenyben, kétszámjegyű javulást felmutatva számos üzleti mutató – az alkalmazottak hatékonysága, az innováció és a működési költségek visszafogása – területén.
Oliver Schabenberger, a SAS műszaki vezetője szerint az összes, dolgok internetéhez köthető tevékenység közül az AIoT típusú megoldások a leghatékonyabbak. Vagyis a mesterséges intelligenciával – a mélytanulás, a gépi tanulás, a természetes nyelvfeldolgozás, a hangfelismerés és/vagy a képelemzés módszereivel - támogatott, IoT érzékelőkön alapuló döntéshozatal hozza a legjobb eredményt.
Jelentős bevételnövekedés AIoT-vel
A SAS, a Deloitte, az Intel és az IDC együttműködésében készült kutatás során mintegy 450 üzleti vezető nyilatkozott szerte a világból szervezeteik IoT-vel és mesterséges intelligenciával szerzett tapasztalatairól. Ennek során kiderült, hogy:
A mesterséges intelligencia dolgok internetének használatára gyakorolt előnyös hatásait példázza, hogy miközben a napi üzemeltetés átlagosan 32 százalékos javulást mutatott fel az IoT bevetését követően, az MI bevonásával 53 százalékra nőtt ez az eredmény. A dolgok internetének kontextusában használt elemzői technikák közül leginkább az üzleti intelligencia (33 százalék), a közel valós idejű megfigyelés (31 százalék) és a feltételalapú megfigyelés (30 százalék) alkalmazott.
„Az MI és az IoT többé nem egymástól különválasztható fogalmak.” – nyilatkozta Melvin Greer, az Intel amerikai vezető adattudósa – „Az MI segít automatizálni a begyűjtött adatokra alapuló döntéseket és tevékenységeket. Napjainkban a legtöbb szervezet még csak az első, „láthatósági” fázisban van az IoT használatát illetően, jelenleg azt vizsgálják, mi történik a dolgok internetének eszközein. Fokozatosan lépnek előre ebből az állapotból a megbízhatóság, a hatékonyság és a valós alkalmazás fázisaiba. Ezek az összetettebb helyzetek egyre jobban igénylik a mesterséges intelligencia képességek használatát.”
Az IoT adatokat a hétköznapi üzleti döntésekhez felhasználó vállalatok alapvetően (68 százalék) az üzemeltetési döntések esetében élnek a technika lehetőségeivel. Ennek során azonban elsősorban táblázatokat és egyéb, nem MI-re támaszkodó megoldásokat alkalmaznak. A mesterséges intelligencia azonban már az IoT ajtaján kopogtat, a kifinomultabb és gyorsabb döntéshozatal jelentős eredményjavulással kecsegtet. A működési problémák gyors felismerése és megoldása nagyobb rugalmassággal és hatékonysággal vértezi fel a szervezeteket.
Jay Cei, a nemzetközi, fémgyártással foglalkozó Ulbrich Steel műszaki vezetője elárulta, hogy a vállalat kiemelt fontossággal kezeli az AIoT elfogadtatását. „Erős a munkahelyek elvesztésétől való félelem, én viszont hiszek abban, hogy az AIoT-nek köszönhetően az emberek mostani képességeikhez viszonyítva jóval magasabb szinten tudják majd elvégezni munkájukat. A SAS Analytics for IoT az egyik olyan, beágyazott mesterséges intelligenciát tartalmazó megoldás, amivel hatékonyabban tudjuk végrehajtani stratégiánkat” – nyilatkozta Cei.
Az AIoT sikeréhez felsővezetői támogatásra van szükség, foglalta össze Andy Daecher, a Deloitte Consulting LLP igazgatója. „Ezeknek a kezdeményezéseknek minden igazgató naptárában szerepelniük kell. Az AIoT sikere ugyanis elsősorban az üzleti és nem a műszaki támogatáson múlik” – véleményezte Daecher a tanulmányt.