Mindent felforgató digitális trendek a logisztikában

forrás: Prím Online, 2021. május 31. 12:18

Milyen digitális jövő vár a logisztikára a következő években, hogyan borítják fel a piac eddigi szabályait a felforgatók, mire lesz jó a blokklánc, hány millió liter benzint lehet spórolni, ha nem kanyarodunk balra, és mi lesz a legfontosabb képesség a digitalizációhoz alkalmazkodásban? Hazai szakértők és nemzetközi példák segítségével foglaljuk össze, hol tart, milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat a digitalizáció a logisztikában.

Úgy tűnhet, hogy már nyakig járunk a digitalizációban. Telefonról filmezünk, fizetünk, és kapcsolgatjuk a fűtést, szoftverek navigálnak helyettünk és algoritmusok akarnak ránk sózni akciós fűnyírót, csak mert pár perce kertészeti tippeket kerestünk a Google-ön. Az ellátási lánc különféle szegmenseiben is hódítanak a digitalizált irányítási rendszerek és az automatizáció, amelyek gyorsítják a folyamatokat, növelik a hatékonyságot és egyre könnyebben tudják kiszolgálni a megrendelők egyedi igényeit. És persze minden fórum algoritmusokról, önvezetésről, gépi tanulásról, AI-ról és IoT-ról beszél.

 

Azonban a digitális jövőnek a napi logisztikai gyakorlatban még csak a kezdetén járunk. A helyzet olyan, mint száz éve a motorizációval és húsz éve az internettel. A világot forradalmian megváltoztató újdonság már elérte a mindennapokat. Már senki sem gondolja, hogy tudósok és különcök mániája az egész. De hogy még meddig fejlődhet és mekkora mértékű változásokat hozhat, arról csak feltételezéseink vannak. Mintha 1910-ben egy harminccal pöfögő Ford T-modell kormányánál azon töprengenénk, hogy vajon ez az alig pár éve befutott motorizáció mire lehet még képes, nem sejtve, hogy 60 év múlva még a Holdon is fognak járművet vezetni.

 

Átállnánk, de mire?

A digitális technológiák fejlődésében jelenleg hiába próbálunk 10 évre előre látni – mondja a Trans-Spednek Szertics Gergely mesterséges intelligencia-szakértő, az AI Partners alapítója. Az eddig lineárisan haladó technológiai fejlődés most ér az exponenciális robbanások fázisába: egy-egy területen hatalmas változások következhetnek be, de kiszámíthatatlan, hogy mikor. Nem lehet semmire átállni, hiszen a jelenlegi trendek alapján bármikor érkezhet egy technológiai újdonság, amelynek villámgyors elterjedését a skálázhatóság mellett a termékesedés és a platformizálódás is segíti. Mindkét trend arról szól, hogy a fejlesztések „polcról levehető”, könnyen integrálható késztermékként érkeznek: nincs szükség saját fejlesztői csapatokra, csupán meg kell venni őket és rádugni a rendszerre, mivel az általánosan használt eszközökkel kompatibilisek. Így a cégek nagyon gyorsan át tudnak állni a használatukra.

 

Mindezek miatt a jövő legfontosabb képessége maga a folyamatos átállási képesség lesz. Egyetlen új technológiához adaptálódás helyett arra kell képesnek lenni, hogy bármilyen új technológiát minél gyorsabban be tudjon fogadni, ki tudjon próbálni és aztán alkalmazni egy cég – mondja Szertics. A digitalizáció ezért nem csak technológiai, de komoly szervezeti kérdést is fog jelenteni a következő években, ami a magyar munkaerőpiac 25 százalékát érinteni fogja.

 

Disruption, azaz felforgatás. Szertics Gergely szerint ez az a jelenség, amit mindenképp érdemes kiemelni, ha a digitalizáció jövőjéről beszélünk. Ez jellemzi azokat a technológiai újdonságokat, amelyek nem csak gyorsabban és hatékonyabban oldanak meg feladatokat, hanem az adott terület működési szabályait is teljesen átírják. Nem véletlen, hogy a KPMG és a PwC ellátási láncok jövőjéről szóló elemzései is a disruption fogalmát állítják a jövőről való gondolkodás középpontjába.

 

De mi a disruption? Az, ahogy az autók kesztyűtartójában, ragadós műbőr tasakban tartott Magyarország autós atlasza lecserélődik a Waze-re.  A papír térképből először digitális lesz, ugyanazt a térképet nézhetjük a telefonon is, nem kell hozzá egy könyvet hurcolnunk. Aztán a digitális térkép interaktív lesz, számol, tervez és frissül. Ez még mindig kiváltható papírtérképpel, bár jóval lassabb, ha magunk méricskéljük ki az útvonalat, lehet, hogy hibázunk, és ha nem megyünk el időnként a térképboltba új kiadásért, akkor elavul a térképünk. A disruption ott következik be, ahol a digitális térképből GPS-navigációs alkalmazás lesz, ahol már a 3 kilométerrel előttünk történt balesetről is értesítést is kapunk. Ezt már papír térképpel nem lehet követni, és alapjaiban alakítja át, ahogy vezetünk, vagy útvonalat tervezünk – nem beszélve a papír térképek piacáról.

 

Az Uber és az Amazon a két tipikus példája annak, hogyan írja át az üzleti játékszabályokat egy-egy ilyen forradalmi újítással bejelentkező szereplő – mondja Szertics Gergely. Az Uber egy fuvarszervező telefonos alkalmazással lényegében szükségtelenné teszi a taxivállalatokat, mert a sofőrök és utasok koordinálását a diszpécserszolgálat helyett elvégzi egy szoftver, miközben a taxira várók a telefonjukat nyomkodva azt is láthatják előre, hogy ki és milyen kocsival fog értük jönni. Az Uber jellegű újítások megkérdőjelezik a nagy infrastruktúrát és apparátust igénylő koordinációt, az azokat működtető cégek szükségességét, és alacsonyra nyomják a belépési küszöböt az adott szektorban. Az Amazon ezzel szemben pont nem az egyetlen appal nagyvállalati Góliátokat leterítő Dávidok esete. Az e-kereskedelmi világcég a digitális technológiák segítségével a saját értékláncát tudta olyan mértékben optimalizálni, ami brutális versenyelőnyt biztosít neki a piac további szereplőivel szemben.

 

Ezek a felforgató megoldások és szereplők komoly kihívást fognak jelenteni a hagyományos üzletszervezési modellek szerint működő cégekre – véli az AI Partners alapítója. Szerinte a következő éveket nem az általános versenytársi nyomás fogja meghatározni, mert hiába a polcról levehető technológiák, a vállalatok zöme a saját tehetetlenségi erejénél fogva nem lesz képes néhány év alatt teljesen új működési rendszerekre és filozófiákra átállni. Inkább nagy kiugrók lesznek, akik egy-egy Uber, vagy Amazon jellegű felforgató újítással összetépik és tűzre vetik az addigi játékszabályokat, az így előállt helyzettel lépéskényszerbe hozva mindeni mást.

 

A rajtig is el kellene jutni valahogy

Hogy a technológiai oldal kiforrottságát nagyon sok cég még várhatóan évekig nem lesz képes kihasználni, annak több oka is van. Sztrapkovics Balázs, a logisztikai rendszereket tervező Innolog Solutions szakmai vezetője szerint bár a logisztikai szektor területén régóta téma a digitalizáció, ma még nagyon sokan a rajtvonalhoz sem tudnának odaállni, mert nincs meg az az alapvető tudásuk, a működésüknek az a rendszerezettsége, adat ellátottsága, amely megfelelő részletezettségű digitális megoldások kiépítéséhez. Sztrapkovics is úgy látja, hogy a digitalizációnak nagyon komoly szervezeti vonzata van. Az automatizált rendszerek használata, vagy a big data analízise új kompetenciákat és státuszokat igényel, amiről az ilyen fejlesztésekre vágyó cégeknek nem szabad megfeledkeznie.

 

Ma már nagyon sok félautomata logisztikai rendszer működik, ahol robotok segítik az emberi munkát. Valódi szintugrás azonban csak a teljes ellátási láncok automatizálásával érhető el, ami teljesen más lépték, mint a jelenlegi robot eszközökkel támogatott, hagyományos logisztikai rendszerek. Az Innolog Solutions szakmai vezetője szerint a jelenlegi piaci környezet nem kedvez az ellátási láncok komplex digitalizációjának. Az új technológiáknak nagyon magas a bekerülési költsége és 8-10 év a megtérülési ideje, amit a rövidtávú, egy éves szerződésekből élő logisztikai szolgáltatói ökoszisztémában sokaknak jelentene túl nagy vállalást.

 

Az automatizációs technológiáknak nagyon komoly a sztenderdizációs igénye. Egységes kódok, méretek és szabványok használatára lesz szükség ahhoz, hogy az egyes egységekben alkalmazott rendszerek kompatibilisek legyenek egymással – mondja Sztrapkovics. Ezt erősíti meg a PwC már említett, 2016-os előrejelzése is, amely szerint a disruption négy területen forgatja fel az ellátási láncok világát. Az egyik a fogyasztói elvárások látványos megugrása, ami új hozzáállást fog igényelni a vevőkhöz. A másik maga a technológiai fejlődés, amiből a maximumot akarják majd kihozni fejlesztők és alkalmazók. A harmadikat az Uber és a hasonló forradalmárok piac átrendező újításai jelentik. A negyedik az iparági és azon túli kollaborációk, együttműködések területe, amiket a sztenderdizáció szükségszerűsége fog újraformálásra kényszeríteni.

 

Kitalálni, amit még a vásárló sem döntött el

Hogy a logisztika melyik területein milyen új eszközök fogják elhozni a digitalizációt, arról számos elemzés, blogposzt, szakmai anyag született az elmúlt években. Ezek jóval többek spekulációknál, hiszen a világkereskedelem és a logisztika vezető cégei, tech óriások, stratupok és állami szervek már tesztelik, vagy élesben alkalmazzák azokat a mesterséges intelligenciára, big datára vagy automatizációra építő megoldásokat, amelyektől mindenki a következő évek nagy átalakulásait várja.

 

A big data a jövő olaja – mondja az ismert digitális népi bölcsesség. Valóban, a big data alkalmazásától, vagyis a logisztikai folyamatok AI-alapú totális monitoringjától, analizálásától és felhasználásától szinte mindenki minden területen ugrásszerű hatékonyság növekedést vár. Jobban kihasznált raktárakat, rövidebb szállítási útvonalakat, gyorsabb kiszállítást és legfőképpen sokkal hatékonyabb előrejelzést és készletezést. Hogy ebből milyen egyszerre meghökkentő és teljesen racionális dolgok sülhetnek ki, arra jó példa a UPS futárcég mára híressé vált, balra kanyarodást kerülő útvonaltervezése. A UPS sofőrei már a hetvenes évektől kerülték a balra nagy ívben kanyarodást, mivel az megfigyelések szerint idő- és üzemanyag pazarló beragadásokat okoz. A cég ebből kiindulva mára egy saját navigációs szoftvert épített fel, az Oriont, ami a járművek útvonalait folyamatosan elemezve optimalizálja magát, és így a Google-alapú navigációnál sokkal pontosabban tud útvonalat tervezni, nem csak a balra kanyarodást kerülve, de az összes, „papíron” jó útvonalat, ahol a valóságban a teherautók elakadhatnak. Az eredmény: éves szinten 400 millió dollár megtakarítás üzemanyag és amortizációs költségeken és 10 millió gallonnal (37,8 millió liter) kevesebb üresben elpöfögtetett üzemanyag.

 

A robotizáció és az AI fejlődése a raktárlogisztika területén hozhat óriási változásokat. A várakozások szerint az öntanuló rendszerek által irányított robotokkal a raktározás teljesen önműködővé válik, a mostani átlagnál jóval nagyobb kiszolgálási kapacitásokkal. A gépi tanulás megoldást jelenthet a standardizációs problémákra is, hiszen az öntanuló rendszerek képesek lehetnek megtanulni rengeteg féle méretet, szabványt, felismerni a sérüléseket és minőségi problémákat. Az Ocado brit élelmiszerkereskedelmi cég saját maga által kifejlesztett automata raktári rendszere, a hive-grid-machine hetente 65.000 online bevásárlást tud összekészíteni teljesen önállóan, az összepakolt termékeknek csupán a csomagolását végzik munkások. A robotika és az automatizálás területén kulcsszerepet játszhat a digitális képanalízis, ahol a kamerák mögött ülő mesterséges intelligencia képes a látottakat analizálni, ez alapján pedig a legkülönfélébb feladatokat végrehajtani, leltározástól egy káreset mértékének meghatározásáig.

 

Az automatizálásban a legnagyobb mérföldkövet kétségkívül az önvezetés jelentheti, de éppen ez az a terület, ahol a tisztázatlan morális és jogi kérdések miatt még kérdéses, hogy mikor jelenhetnek meg az utakon a robotkamionok. Ki a felelős, ha a robotpilóta elgázol valakit? Átvállalja a gyártó a felelősséget a vezetőtől? Ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez nemzetközi állásfoglalások, kormányzati és szupranacionális döntések is szükségesek lesznek. Éppen ezért a közúti önvezetésre még biztos, hogy éveket kell várni. A gyárkapun belüli önvezető technológiákban és a sofőröket segítő vezetéstámogató rendszerekben azonban már most jelentős potenciál van a raktárlogisztika és a szállítmányozás optimalizálásában.

 

Szintén a közúti szállítást tehetik hatékonyabbá és biztonságosabbá az okosutak. A világ több pontján alkalmazzák már ezeket a megoldásokat, ahol a beépített szenzorok és jelzőrendszerek képesek lehetnek jelzések, terelősávok interaktív kialakítására, a sofőrök telefonjaira kapcsolódva valós idejű útinform szolgáltatásra, de akár arra is, hogy az aszfaltba épített napelemes panelek segítségével télen ki lehessen olvasztani az útra fagyott jeget.

 

Az ellátási láncokhoz kapcsolódó tranzakciókat a blokklánc technológia forradalmasíthatja. A blokkláncról sokaknak még mindig a kriptopénzekkel való üzletelés jut eszébe, ám a technológia ennél jóval többről szól. A blokklánc rendszerekben minden tranzakció egy láncszem, aminek az idejét, a tartalmát és mindenféle metaadatát rögzíti egy digitális főkönyv, a tranzakcióban résztvevők számára láthatóan és utólag megváltoztathatatlanul. A blokklánc ezért sokkal transzparensebb és biztonságosabb, mint a hagyományos tranzakciós eljárások, nincs visszadátumozás, meg nem történtté tétel, és még a papírozást is meg lehet vele spórolni. A Walmart az IBM-mel közösen dolgozott ki saját blokklánc alapú logisztikai rendszert, amelyen keresztül az általuk forgalmazott élelmiszerek útját tudják nyomon követni a termelőktől a vásárlóig.

 

A jövő logisztikája sokkal inkább fog szólni a vásárlók személyes elvárásaihoz alkalmazkodás képességeiről, mint eddig. Ezért az ügyfélélmény, a vásárlókkal való kommunikáció területén is várakozással tekintenek a mesterséges intelligenciára, ahol humán diszpécserek helyett robotokkal lehet kommunikálni, és a vásárlói szokásokat monitorozó mesterséges intelligencia azokkal a vásárlásokkal is tud tervezni, amikről még maga a vásárló sem döntött.

 

Források: 

•  https://www.ups.com/us/es/services/knowledge-center/article.page?kid=aa3710c2

•  https://www.dhl.com/content/dam/dhl/global/core/documents/pdf/glo-core-blockchain-trend-report.pdf

•  https://theleadershipnetwork.com/article/how-walmart-used-blockchain-to-increase-supply-chain-transparency

•  https://www.supplychaindigital.com/technology-4/walmart-urges-its-suppliers-use-ibm-blockchain-technology

•  https://computerworld.hu/tech/mi-az-a-blokklanc-technologia-es-milyen-lehetosegeket-kinal-285890.html

•  https://assets.kpmg/content/dam/kpmg/xx/pdf/2019/11/future-of-supply-chain-the-road-to-everywhere.pdf

•  https://www.pwc.com/gx/en/transportation-logistics/pdf/the-future-of-the-logistics-industry.pdf

•  https://supplychainbeyond.com/artificial-intelligence-in-the-logistics-industry/

•  https://www.altexsoft.com/blog/business/5-ways-ai-will-transform-the-logistics-industry/

•  https://medium.com/swlh/ai-in-logistics-5-ways-artificial-intelligence-is-transforming-logistics-8c41e6c63e52

•  https://supplychaingamechanger.com/the-top-5-impacts-of-artificial-intelligence-ai-in-logistics/