A hazai energiapiac jelenlegi legnagyobb kihívása többek között az időjárásfüggő megújuló alapú energiatermelés hálózati integrálása és a fogyasztói környezet energiahatékony átalakítása. A kormány energia- és klímapolitikai célkitűzései között szerepel a 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitás elérése 2030-ra. Azonban az ekkorra tervezett naperőmű-kapacitás várhatóan jóval korábban, 2025-re teljesül, ami jelentős kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket.

 

A fotovoltaikus termelőrendszerek folyamatosan csökkenő ára és az igénybe vehető állami támogatásoknak köszönhetően egyre több napelemes rendszer – beleértve a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE) – létesül hazánkban. És bár a számok környezettudatosság, klímavédelem szempontjából bizakodásra adnak okot, az új hálózatra csatlakozó kapacitások rendszerterhelési és -szabályozási problémát okoznak. A kapcsolódó hálózatfejlesztési, digitalizálási feladatok megvalósítása a hálózati társaságok vezetői szerint jelentős forrást, állami támogatást igényel.  

 

 

A villamos energia fizikai természetéből kifolyólag csak nagyon nehezen és költségesen tárolható. Az ellátásbiztonság érdekében összhangba kell hozni a megújuló kapacitások bővülését a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemével. A hálózat fizikai fejlesztése és a rendszerszabályozást biztosan kielégítő nagyobb, nem időjárásfüggő erőművek építése hosszú időbe (4-6 év) telik. Ezeket a feladatokat kell a jogalkotónak, a szabályozó hatóságnak, a hálózatot üzemeltető társaságokkal közösen az ellátásbiztonság érdekében optimalizálni.

 

A hálózati szakemberek szerint jelenleg a rendszer mintegy 3000 MW napelemes kapacitást tud kezelni. Ha ez a csatlakoztatott kapacitás jelentősen megnő, a soron kívüli hálózat- és szabályozóképesség-fejlesztést tesz szükségessé. 

 

Akkut problémaként több előadó megemlítette, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz piaci ára az utóbbi időben az egekbe szökött, amivel komolyan szükséges foglalkozni. 

 

“Egy folyamatosan és rapid módon változó szektor feladatait kell közösen megoldanunk, ezért kiemelten fontos a jogalkotó, a szabályozó hatóság, a hálózati cégek és az érintett iparági szereplők együttműködése. A folyamatos párbeszédhez semleges szakmai platformot kínál a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A szektor az elmúlt időszakban is példaértékű együttműködésről adott tanúbizonyságot, és erre az összefogásra van szükség a jövőben is ahhoz, hogy dacolva a sürgető idővel felkészítsük a teljes hálózati infrastruktúrát, és fokozzuk a szektor alkalmazkodóképességét” – mondta Gelencsér Lajos, az Egyesület elnöke.

 

“Ma már nincs áramszolgáltatás informatika nélkül” – tette hozzá az Egyesület elnöke, aki egyúttal felhívta a figyelmet a szektor digitalizációjának, kiberbiztonságának fontosságára is, ami a reziliencia kérdéskörét tárgyalva szintén kiemelt szerepet kap. 

 

Emellett hangsúlyozta, hogy a jelen és jövő szakembereire a fenti feladatok megvalósításában milyen fontos szerep hárul. Ezért is kezeli kiemelten fontos témaként a MEE ugyancsak az utánpótlás kérdését, és rendezi meg idén 6. alkalommal, a több mint 10.000 diákot megmozgató Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztivált, ahol 6 helyszínen igyekeznek felkelteni a pályaválasztás előtt álló diákok érdeklődését a műszaki és informatikai szakma iránt, annak érdekében, hogy ezt a pályát válasszák.