Az elektronikus fizetési piac helyzetképe, a banki és fintech együttműködések talán legfontosabb tanulsága és megállapítása, hogy a koronavírus okozta világjárvány hatására éveket ugrott előre a hazai digitalizáció: új ötletek, új együttműködések és új megoldások jöttek létre. A pandémia kapcsán lehetett hallani azonban a „big reset” kifejezést: mindent újra kellett tervezni a szektor szereplői számára is, sok „startup”-nak pedig be kellett fejezni a tevékenységét. A fizetési szektort nem csak befolyásolják, de nagyban meghatározzák az olyan, a fogyasztók hétköznapi életére is hatást gyakorló jelenségek, mint az EU belső piacain megjelenő, EU-n kívülről érkező globális szolgáltatók, akikkel szemben az EU belső szolgáltatói jelenleg versenyhátrányban vannak, vagy a koronavírus okozta pandémiás helyzet, amely megváltozott vásárlási, és utazási szokásokat hozott. Pénzforgalmi szempontból a helyzet egyértelmű nyertesei az online kereskedések, és az internetes vásárlást biztosító szolgáltatók voltak. Az e-kereskedelem fellendülésével értelemszerűen az elektronikus fizetési módok is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak.

 

Az elektronikus fizetési piac mellett kiemelt figyelmet kaptak a beszélgetések során a városi digitalizációs, okos város témakörébe tartozó kezdeményezések, valamint ezek elektronikus fizetéssel kapcsolatba hozható összefüggései. Bár általánosan elfogadott definíció még nem létezik, megállapíthatjuk: egy város akkor lesz okos, ha a fenntartható ökoszisztémája tervezésében, szervezésében, kontrolljában innovatív digitális technológiákat használ. A városoknak leginkább olyan szolgáltatásra van szükségük, amibe egyszerűen „be lehet költözni”. A jövő az azon felhasználói elvárás-halmazhoz való igazodás lesz, amit a városlakók, a településen élők elvárnak: egyszerű, könnyen értelmezhető és használható, olcsó és digitális szolgáltatásokat szükséges biztosítani.

 

 

Ha a gazdaság szektorait elemezzük, egyértelműen a kis- és középvállalatok (KKV-k) a hazai és európai gazdaság mozgatórugói, kiemelten fontos tényezők, melyek vizsgálata elengedhetetlen a pénzügyi és gazdasági folyamatok teljeskörű áttekintéséhez. Az Európai Digitális Pénzügyi Stratégia egyik konzultációján hangzott el egyszer az a mondat, hogy mindaz, amit egy év alatt összerakott az „európai digitális pénzügyi szakma”, nem lesz reális, ha a KKV szektor nem kerül erőteljes megsegítésre. Az EU versenyképessége, illetve annak visszaállítása kritikus feladat, melyben a KKV-nak jut az egyik legnagyobb szerep, így ezért sem mindegy, hogy a KKV szektor mennyire versenyképes.

 

Napjainkban megkerülhetetlen mindenfajta gazdasági tevékenység vizsgálata kapcsán a fenntarthatóság figyelembevétele. Az ESG (Environmental, Social, Governance) alatt olyan értékeket értünk, melyek objektíven hozzátesznek a társadalmunkhoz, és ezáltal az ESG inkább egyfajta szemléletmódot, képviselt értékrendet jelent. Az irányítási, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot egyként szükséges kezelni, hiszen a pillérek összefüggenek egymással - holisztikus megközelítés értelmében egyik pillér sem lehet a többi nélkül igazán hatékony. A fenntarthatósághoz gondolkodásmódbeli változásra van szükség, legyen az a kulturális gondolkodás része, illetve alapvetés, valamint saját és kötelező elvárás. A témakör gyökere pedig az egyéni felelősségvállalás – és ez a hozzáállásban keresendő, kiemelten fontos a tudatosság és edukáció szerepe.

 

Az EFISZ határozott célkitűzése, hogy megkezdett tevékenységét 2022-ben is folytassa, ezáltal továbbra is aktívan részt vegyen hazánk és a régió pénzügyi digitalizáció jövőképének formálásában, a lakosság pénzügyi edukációjában, felhasználói tudatosságának növelésében.