A turizmusban az utazástervezések többsége a digitális térben történik, a keresések 70%-a mobileszközről, applikációból zajlik. Az utazni vágyók leginkább szállásközvetítő oldalakon keresztül informálódnak a lehetőségekről (80%) és leggyakrabban itt is foglalnak szállást (64%).
Az utazók az online szálláshely-közvetítő platformok jellemzőinek tartják az árak és szálláshelyek összehasonlításának lehetőségét, azt a tényt, hogy nem szükséges közvetlen kapcsolatba kerülniük a szállásadóval. 2022-ben növekedni fog a belföldi desztinációk, illetve a személygépkocsival megközelíthető külföldi szálláshelyek iránti igény, a szállásadók szempontjából pedig az fog versenyelőnybe kerülni, aki képes saját egyediségét a virtuális világban is megmutatni – számolt be a Szallas Group saját kutatásáról Szigetvári József, a magyar központú Szallas Group vezérigazgatója.
A Liferay Hungary tudásmegosztó, különböző iparágak digitalizációs trendjeit bemutató videó sorozatának legújabb adásában a turizmus terület pandémia alatti és az ezt követő digitalizációs kihívásait ismertetjük meg a Szallas Group példáján keresztül.
Agresszivitás helyett óvatos építkezés
A szállásadók és az utazóközönség közötti platformot és az utazáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja a Szallas Group, amely a technológiának köszönhetően képes transzparens és könnyen kezelhető adatalapú szolgáltatást nyújtani. Ahhoz, hogy itt tartsanak, egy lassú építkezési folyamatba kezdtek, amikor is lépésről-lépésre húzták be a szállást kínálókat a felületre: segítettek nekik kialakítani a saját profiljukat, majd megtanították őket arra, hogyan tudják adataikat módosítani. “Ez egy hihetetlen sziszifuszi munka, évek kellettek hozzá, de hosszú távon ez az út a kifizetődő” – fogalmazta meg Szigetvári József. Hozzátette, hogy a digitális marketing elemeit is használják, például a perszonalizációt, amelynél meghagyták a szabad kezet a usereknek, hogy csak annyi adatot adjanak meg, amennyit ők akarnak.
Újraírt iparág
2018-tól várható volt egyfajta “korrekciós krízis-időszak” a turizmus történetében, miután lehetetlen pozitív trendeket tapasztaltak a piaci szereplők. “Amikor 2020. március 13-án beköszöntött az ominózus nap és Magyarországon elkezdődtek a lezárások, sejtettük, de még nem tudtuk, mekkora károkat fog okozni. Fél évvel később szembesültünk vele, hogy a nemzetközi turizmus mintegy 30 évet, a hazai turizmus pedig 10 évet lépett vissza árbevétel szempontjából” – mondta el Szigetvári József. “Szerintem, a legnagyobb sokkoló hatása az volt a járványnak, hogy a korábban forgalmas turistaközpontok szinte kongtak az ürességtől.”
Mint mondja, esetükben a 2020-as árbevétel 15 százalékkal esett vissza a 2019-es adatokkal szemben. 2021-ben ugyan fölötte lesznek a 2019-es évnek, de ezért háromszor-négyszer keményebben is kellett megdolgozniuk, mivel ahogy a határokat egyszer kinyitották, majd ismét bezárták, az előrefoglalásokat rendszerint lemondták. Probléma volt az is, hogy Európában nem volt egységes intézkedés, helyette minden országban más és más szabályok léptek életbe. Menekülő útvonalként a Szallas Group csapatának szinte saját magának kellett kitalálnia, hogyan alkalmazkodjanak az adott helyzethez.
Túlélő modellé vált az adatalapú marketing
Mára például a belföldi foglalások 90 százaléka digitális csatornákon keresztül történik, míg Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában 54-60%-ra tehető a digitális foglalások aránya. Ez azt jelenti, hogy utóbbi országok esetében a szállásadó réteg nehezebben használja ki a technológia előnyeit. “Csehországban és Lengyelországban azon dolgozunk, hogy megmutassuk, milyen előnyei vannak a szállásadók számára, ha elkészítik digitális lábnyomukat” – emelte ki Szigetvári József.
A lezárás időszakában agilis folyamataiknak és az adatalapú marketingnek köszönhetően egyfajta információs központtá lépett elő a 350 főt foglalkoztató Szallas Group, még a nagykövetségek is tőlük kértek információkat a vendégek és a szállásadók mellett. Szigetvári József úgy véli, hogy egy digitális szereplőnek különleges képessége az, hogy rendelkezésére áll az adatalapú elemzés, amelyből előrejelzéseket lehet fabrikálni, de a lezárás alatt ezen felül még az éppen aktuális törvényekkel is képben kellett lenniük. “Nálunk az működött, hogy minden egyes pillanatban felállítottunk egyfajta adathipotézist és alapvetően ezeket az elképzeléseket raktuk sorba, majd a legerősebb terv alapján szerveztük a munkánkat, illetve napi szinten elemeztük akár a vírusadatokat, akár a lezárási adatokat.”
Hozzáteszi, hogy bár 2009-től tapasztalják, hogy velük együtt digitalizálódott az iparág, számukra a kulcsfordulatot mégis a 2012-2013 közötti időszak hozta el, amikor is belátták, hogy nem lehet kizárólag érzelmi alapú döntéseket hozni, szükséges az adatalapú marketing használata. Mára több adatelemző céggel és belső adatelemző csapattal dolgoznak, hogy pontos előrejelző modelleket adhassanak, hiszen e nélkül nehéz jó üzletet csinálni és ez az irány segített nekik a krízis időszakban is.
Jóslatok: ezt várjuk 2022-ben, itt vannak az új trendek
Az ún. “long covid” hatására új utazási trendek vannak születőben:
A kutatás szerint 2022. év a belföldi turizmusban erős év lesz, bár a COVID itt marad velünk, hiszen nem egyszeri jelenségről van szó, de innentől fogva együtt kell élnünk a járványokkal. Továbbá jóval hosszabb előfoglalási szezonnal lehet majd számolni, s úgy látják, újra lesz kedvünk felfedezni Magyarországot, külföldre pedig inkább autóval utazunk majd.
A COVID amennyire lerombolta, olyannyira újra is építette a Szallas Group stratégiáját, hiszen helyi brandekkel eddig is ki tudták szolgálni a lokális igényeket. Az online utazásszervező cég célja, hogy az utazás minden folyamatában jelen legyen és ezt különböző technológiával, mobil applikációkkal és az omnichannel (többcsatornás) megoldásokkal tehessék. “Azt szeretnénk, hogy minden ügyfélviselkedésre legyen egy jó technológiai válaszunk, s mindezt az ügyfelek rendelkezésére álló eszközeiken keresztül tehessük” – fűzte hozzá a cégcsoport vezérigazgatója.