A szervó története

 

Először 1951-ben kínáltak hidraulikus szervót személygépjárműhöz: Chrysler Hydraguide néven történt meg mindez. A szabadalom már negyed százada létezett, azonban az autógyártók mindig is a költséghatékonyságra törekedtek, így jó ideig nem jelent meg a találmány a gépjárművekben.

 

Miután az autók súlya folyamatosan nőtt, ezzel párhuzamosan szélesebbek lettek a kerekek, lépni kellett az autógyártóknak. Ma már nem tartozik az extrák közé a szervó.

 

Mint az autó legtöbb alkatrésze, így a szervószivattyú sem örök életű. Jó hír azonban, hogy ha időben szerelőhöz fordul valaki a hibás kormányművel, akkor sok esetben megfizethető áron megúszhatja a meghibásodást javítással vagy éppen a kormánymű felújításával.

 

 

A szervó felépítése

 

Három fő típust különböztetünk meg. Lehet a szervó hidraulikus, elektrohidraulikus vagy elektromos.

 

A legrégebbi megoldás a hidraulikus, ennek működésére térünk ki most részletesebben. Ha szeretnénk megérteni, hogy hogyan működik, akkor el kell képzelni egy hengert. Ebben középen a kanyarodó kerekekhez kötött dugattyú található, ennek mindkét oldalán van olaj. Amikor a dugattyú elindul az egyik irányba, akkor a kerekek is fordulnak vele együtt.

 

Ha emellé képzelünk még egy olajpumpát, ami az erejét egy szíjhajtás segítségével kapja a motortól, valamint egy vezérlőszelepet, ami szabályozza, hogy mennyi olajat pumpáljon az a bizonyos pumpa, akkor kezd összeállni a kép.

 

A szervó működésének alapjai

 

Ha a kormány egyenesen áll, egyenesen gördülünk az autóval, akkor a dugattyúval elválasztott két kamrában azonos a nyomás. Ilyenkor a vezérlőszelep azonos módon engedi az olajat mindkét irányba.

 

Kanyarodáskor viszont a kormányoszlop tövében található torziós rúd elcsavarodik. Ehhez kevesebb erő kell, mint a kerekek forgatásához. A csavarodás mértékének függvényében, valamint a sofőr által kifejtett erőnek megfelelően a dugattyú két oldalára nehezedő nyomást szabályozó vezérlőszelep viselkedése megváltozik. Az olaj ilyenkor a dugattyú egyik oldalát nyomja erősebben, így a kisebb nyomású oldal irányába tolódik. A folyamat eredménye az, hogy a kerekek is fordulni kezdenek.

 

Ezt kell tenni a gyakorlatban

 

Ahhoz tehát, hogy egy szervókormányos autóban elforduljanak a kerekek, a sofőrnek csak annyi a dolga, hogy annyi erőt fejtsen ki a kormányzás során, amivel a vezérlőszelep és az azt szabályozó torziós rúd el legyen tekerve. A motorra kötött olajpumpa intézi a többit.

 

Mindez azt jelenti, hogy minél határozottabb a kormánymozdulat, annál több olaj kerül a megfelelő oldalra a vezérlőszelep jóvoltából. Ha teljesen eltekerésre került a kormány, a dugattyú pedig már nem tud elmozdulni, akkor egy nyomáscsökkentő szelep lesz az, ami visszavezeti a tartályba az olajat.