Föld hívja Holdat: tudománytörténelmi jelentőségű kísérletet reprodukáltak a Széchenyi István Egyetemen

forrás: Prím Online, 2022. október 3. 11:20

A győri Széchenyi István Egyetem Honfy József Rádióamatőr Klubja megalakulásakor azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél messzebb élő rádióamatőrökkel vegyék fel a kapcsolatot rádióhullámok segítségével. A hallgatók legutóbb nem kisebb kísérletre vállalkoztak, minthogy távoli országokat a Holdon keresztül érjenek el.

A Széchenyi István Egyetem Honfy József rádióamatőr-állomásán járva egy gyermekkori találós kérdés juthat eszünkbe: Afrika vagy a Hold van messzebb tőlünk? A tréfás megoldás szerint Afrika, hiszen a kontinenst nem, de a Holdat Győrből is láthatjuk. 

 

„A hallgatókkal régi vágyunk, hogy a történelmileg jelentős Bay Zoltán-féle Föld–Hold–Föld radarkísérletet megismételjük itt, az egyetemen, egész pontosan annak tetején” – mondta el Németh Péter Ernő, az intézmény címzetes egyetemi docense, a Távközlési Tanszék tanársegéde. A Honfy József Rádióamatőr Klub vezetőjeként a kísérlet történelmi hátterét is megvilágította: Bay Zoltán a második világháború után társaival a romokból és üres laboratóriumokból újraépítkezve 1946. február 6-án sikeres Hold-radarkísérletet hajtott végre. Így nagy pontossággal sikerült megmérnie a Hold Földtől való távolságát. Ezzel Európában elsőként megalapozta a rádiócsillagászat tudományát. Bay Zoltán nevéhez kötődik a fénysebességre alapozott méterdefiníció is. 

 

A fejlesztők az antennacsoporttal, amellyel a Holdról visszaérkezett jeleket befogják. (Fotó: Májer Csaba József)

 

A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak rádióamatőr-közössége Nagy Zoltán mestermérnök-hallgató, a rádióamatőr-egyesület tagja és annak vezetőhelyettese, Kéri Lajos javaslatára Bay Zoltán tudományos eredménye előtt kívánt tisztelegni a kísérlet korhű megismétlésével, a mai kor színvonalán elérhető eszközök, berendezések felhasználásával. Hamar kiderült azonban, hogy a Bay Zoltán által egykor használt 120 MHz-es frekvenciát ma már a légi közlekedés számára tartják fenn. A csapat emiatt végül a 144 MHz-es, rádióamatőrök által használt sávot választotta. A feladat sikeres teljesítéséhez támogatóként csatlakozott a győri Carant Kft., amely a tervezett kísérlethez szükséges antennák legyártását vállalta.

 

„A kezdeti eredménytelenség nem szegte a csapat kedvét. Először megdupláztuk, majd megnégyszereztük az antennák számát így siker koronázta a próbálkozásunkat, és sikerült visszavenni a Holdról a saját jeleinket” – mondta el Németh Péter. Nagy Zoltán hozzáfűzte, a kísérlettel egyben összeköttetéseket létesítettek a Holdról visszaverődött jelek segítségével más rádióamatőrökkel. „A rádióamatőrök állomásai tőlünk mindössze néhány ezer kilométerre voltak, de az általunk indított rádióhullámok fénysebességgel 2,6 másodpercig oda-vissza utazva kétszer tették meg a Föld–Hold közel 400 ezer kilométeres távját” – világította meg teljesítményük értékét a hallgató.

 

„A sikeres kísérlet óta azon dolgozunk, hogy tökéletesítsük a rádióállomásunkat, újabb frekvenciasávokban újabb antennákkal érhessük el a távoli rádióamatőröket a Holdon keresztül. Mindenkit szívesen látunk állomásunkon, diákokat, jelenlegi és volt hallgatókat, akik szívesen kipróbálnák Hold-radarunkat” – hívta fel a figyelmet a lehetőségre Németh Péter. Zárásként viccesen megjegyezte: „Az eredeti kérdésre a válasz természetesen, hogy a Hold van messzebb, s nem Afrika. A Széchenyi István Egyetemen végzett méréseink is ezt igazolták!”