Ezzel a KPN kis lépést tett 23,2 milliárd eurós adóssága csökkentésének útján. Az adósság a német E-Plus mobilszolgáltató tavalyi megszerzése és német és brit harmadik generációs mobilkoncessziók tavalyi megvásárlása miatt halmozódott fel.
A KPN egyszersmind pénteken tagadta, hogy eladná részesedését a KPNQWest kábelinfrastruktúra-vállalatból. A részesedést a fő üzlethez tartozónak minősítette a vállalat, amikor cáfolta a Financial Times pénteken nyilvánosságra hozott értesülését, hogy eladja 44 százalékát a QWesttel közös vegyes vállalatból, ha sikerül egybeolvadnia a Belgacom távközlési vállalattal. A Belgacom állítólag kevesebb adósságot, a veszteséges KPN üzletek valamelyes leépítését szabta az egyesülés feltételéül. A KPNQWEst egyelőre csak viszi a pénzt: az év végéig 20 ezer kilométer száloptika-hálózatot épít ki, amelyen vállalati megrendelők kapnak majd nagy sebességű internetszolgáltatásokat. A KPNQWest az első negyedévben 162,7 millió eurós bevételt ért el, de pénzforgalmi mérlege (EBITDA) még mínuszban volt 20,9 millió euróval. Az irányzat csökkenő: a negyedik negyedévben már nullszaldó várható a pénzforgalmi egyenlegben, 780 millió euró bevételből.
A holland KPN távközlési társaság a hét elején lemondta sokat fontolgatott 5,5 milliárd eurós részvénykibocsátását. A British Telecom múlt heti sikeres kibocsátása után ez kissé meglepte a piacot, de a KPN közölte, hogy egy másik európai szolgáltatóval alkotandó partnerség révén jobban tudja csökkenteni adósságát, vagy legalábbis annak terhét.
A KPN a múlt héten közölte, hogy egyesülés lehetőségéről kezdett puhatolódzó tárgyalásokat több távközlési vállalattal, és elsősorban a szomszédos Belgacomot szemelte ki. A Belgacomnál is megerősítették, hogy szívesen fogadják a KPN udvarlását. A Belgacom tavaly nem szerzett harmadik generációs mobilkoncessziókat, adóssága mindössze 1,6 milliárd euró. Az egyesülés igencsak felvizezné a KPN adósságának arányát a közös pénzforgalmi többlethez képest, és ez megint jót tenne részvényeknek, meg a törlesztés terhének. A KPN tavalyi 11,2 milliárd eurós értékesítése kétszer akkora volt, mint a tőzsdén nem jegyzett Belgacomé, ám 626 millió euró nettó vesztesége volt, míg a Belgacom 479 eurós nyereséget ért el.
A KPN márciusban azt közölte, hogy mintegy 5 milliárd eurót képes behozni az év első felében a fő profilba nem vágó vagyoneladásokkal. Ebből mintegy 1,5 milliárdot a kelet-európai érdekeltségekért remél kapni: szeretné értékesíteni a cseh Cesky Telecomban levő 20,3 százalékos részét, valamint a Pannon GSM-ben levő, 600 millió euróra becsült 44,7 százalékát és a PanTelben levő 75,2 százalékos részesedését. A Cesky Telecom-részért legalább 500-700 milliót remél, a magyar érdekeltségekért pedig 900 milliót, de mint mondták, ezektől csak akkor válnak meg, ha elfogadható áron tudják őket eladni. Eddig az összesen tízszereplős listáról csupán egy érdekeltséget, az ír Eircell 21 százalékát sikerült eladni, Vodafone-részvényekért cserébe. Ez utóbbiakat értékesítette a KPN pénteken.
A múlt héten az 5,5 milliárd eurós kibocsátás miatti aggodalmakra 5,61 euróra esett a KPN az amszterdami értéktőzsdén, hétfőn - a kibocsátás lemondásának hírére - azonban 8,2 százalékkal, 6,74 eurós napi csúcsra ugrott, majd 6,19 eurón zárt. Az évet 12,26 eurón kezdte a KPN, és májusban, a kibocsátási spekuláció közben, több mint 50 százalékot vesztett. Pénteken kora délután a KPN 6,38 euró volt az amszterdami értéktőzsdén, 0,07 százalékkal olcsóbb a csütörtöki 6,45 eurós zárásnál. Pénteken 6,59 eurón nyitott a részvény. Közben a KPNQWest 9,77 euró volt Amszterdamban, 0,54 százalékkal drágább a csütörtöki 9,23 eurós zárásnál. Ez a részvény 9,61 eurón nyitott pénteken. Ugyanakkor a Vodafone 1,5650 fontot ért a londoni értéktőzsdén, 1 pennyvel kevesebbet, mint csütörtökön záráskor.