Hálóba gabalyodva

, 2001. december 6. 00:13
Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb számban tünedeztek fel a hazai televíziókban az internettel foglalkozó műsorok. A jelenség első ránézésre pozitívnak tekinthető, de végignézve ezeket a programokat megállapíthatjuk, hogy ugyanolyan image jellegűek, mint a hazai website-ok túlnyomó többsége. A televíziók is észrevették, hogy az internet "van", és foglalkozni vele "trendi" dolog. Ez alapvetően nem elítélendő, hiszen a sznobéria sok mindent sikerre segített már a világban. Az egyetlen probléma az, hogy a rossz műsor sem olcsóbb a jónál, és a két dolgot túlnyomórészt a hozzáértés és az odafigyelés megléte vagy hiánya választja el egymástól.
Az első szembetűnő hiányosság a műsorok alapvető pozicionálásában keresendő: az internetezőknek készítünk televíziós ajánlót a web és a multimédia újdonságairól, vagy a tévénézőknek kedvcsinálót az internethez? Rávághatnánk, hogy mindkettőt, csak azt a műsort egyik tábor sem tudná végignézni. Mindenekelőtt ezt kell eldönteni, és szerencsére van rá jó példa is (RTL Klub - Pont hu).

Az internet óriási jelentőséggel bír a korszerű televíziózásban, bár szerepe pillanatnyilag nem a képernyőn, hanem elsősorban a háttérmunkában mutatkozik meg. Ez a Tv2 Jó reggelt, Magyarország! című műsorában vizuálisan is megnyilvánul, hiszen a "netriporter", Borsa Miklós (tisztelet a mindennapi korán kelésért) a számítógép mögül, az internetről válogatva teszi hozzá a szóban forgó témához a kapcsolódó, naprakész információkat.

Az internetet mint a televízióhoz kapcsolódó kommunikációs eszközt kevesen használják, közülük is csak egy csapatnak sikerült igazán: a sajnálatosan eltűnt Csiszár.hu már az interaktív televíziózás előhírnökeként hozta lázba hétről hétre a webkamera és a kendőzetlen önfelvállalás rajongóit. Én a magam részéről borzasztóan hiányolom a műsort és a jelenséget.

Érdemes még szót ejteni az internettel foglalkozó tévéműsorok vezetőiről is. Egy csatorna sem találta meg az ideális arcot: ki a hitelesség, ki a külsőségek mellett tette le a voksát. Szélsőségesen rossz megoldást szerencsére nem láthatunk, ezt a területet még nem lepték el a súgógép-akrobaták.

Tisztelet a kivételnek: Pont hu (RTL Klub)

Igazi multimédia-magazin internetezőknek, sőt azon is túlmegy: a műsor teljesen szakmai hangvételű, az informatika és a web világának újdonságairól, eseményeiről nyújt tájékoztatást. Az internetes oldalak attraktív televíziós megjelenítésének trükkjét nekik sem sikerült még feltalálni, de a látott műsorok közül ebben oldották meg a legjobban. Az internetes hírek vizuális szempontból nagyon egyhangúak, ezt erősíti fel a monoton női hangalámondás. (Ez a szerkesztők szempontjából sajnálatos, mivel tartalmilag érdekes az összeállítás). Lelassítja a műsort, amelyet ettől függetlenül is beleng némi rádiós attitűd, amit a jó orgánumú, tökéletesen beszélő műsorvezető és a kissé elavult, statikus műsorszerkezet ugyancsak felerősít: a műsorvezetőre a konferanszié szerepét kényszeríti. A műsor a témaválasztás és a tartalom szempontjából jó, bár a sok hagyományos, "beszélgetős" interjú képi feldolgozásának módja nem igazán illik az internethez mint magasabb rendű, meghatározó tartalmi elemhez. A megszólaltatott riportalanyok hitelesek, ám többségük meglepően rosszul beszél, így az általuk közölt információ is veszít értékéből.

Mindezek mellett pergő, jól szerkesztett műsor elfogadható képi feldolgozásban, ráadásul az interneten is látható!

Internet mindenkinek (Satelit)

A Pont hu ellenpontja: felhasználói magazin kezdő internetezőknek meg minden, ami belefér egy tévéműsorba az internet ürügyén. Szerkezete és képi megjelenítése időutazásra ad alkalmat: jó tizenöt évvel repít vissza az időben. Néhány ötletes rovatcímen és a "vezérelven" kívül semmilyen korszerű elem nincs a műsorban. Láthatunk benne sztárinterjúkat, amelyeknek annyi közük van a témához, amennyire a megszólaltatott sztár használja az internetet, de kiválasztásuknál ez nem elsődleges szempont (a legtöbben csak e-maileznek). Az Internetsuli hasznos ötlet, de ebben a formában élvezhetetlen: az egyik műsorvezető monológszerűen elmondja a "tananyagot", és úgy percenként bevágnak egy statikus internetes oldalt. Ez az ötlettelen, sivár képi feldolgozás értékelhetetlenné teszi a tartalmat is. A Webkukkoló (hírek a webről) szintén nem kínál vizuális csemegét: monoton hangalámondás sivár képanyaghoz. A Hálómeló félrevezető alcím: nem internetes munkaközvetítést, hanem egy szakmai interjút takar. Az ink híreit és lapunk ajánlóját a műsorvezető olvassa fel, és egyébként bizalomgerjesztő arcát ritkán fedi el némi vágókép. A Netsongban klipeket láthatunk, majd egy újabb sztárinterjú után a műsornak kurtán-furcsán véget vetnek.

klub.dunatv.hu (Duna Tv)

Maga a jól megkomponált digitális szocreál. A műsor szerkezete és képi feldolgozása a boldog hetvenes éveket idézi, amikor még mindent lehetett (úgysem volt más). Ehhez megtalálták a megfelelő műsorvezetőt is, aki úgy van ott, mintha ott se lenne: félszeg, zavart konferálása nem lendít a műsor amúgy is akadozó ritmusán. Az interjúk a néhai Riporter kerestetik zsengéit idézik. Összességében egy régi vágású közszolgálati magazinműsorra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy a vezérfonalnak megfelelően a témákat az informatikán, a számítógép-használaton vagy az interneten való megjelenésen keresztül közelítik meg. Hiányzik a feszes műsorszerkezet, a pontos arányrendszer. Időnként történnek utalások a Duna Tv honlapjára, de nincs önálló rovat, amely ezzel foglakozna, és a műsor egészére nem jellemző az internetes jelenlét hangsúlyozása, így kissé esetlegesnek hat, amikor mégis felmerül. Sajnos a műsor képi világát sem hatja át a korszellem, de legalább követi a szerkezet struktúráját, így ilyen szempontból egységesnek tekinthető. A Duna Tv palettájába jól illeszkedik a műsor, a televízió küldetésének megfelelően regionális kitekintést is ad. Az internetes hírek esetében ugyanaz a probléma, mint a már említett két esetben: a jól megszerkesztett hírcsokrot unalmas képekkel és monoton hangalámondással ütik agyon. A számítógép-felhasználói ismeretek terjesztése fontos feladat, de a megvalósítás formája sem elhanyagolható: hosszú perceken keresztül internetes oldalakat látunk a képernyőn. A fájlok ki- és becsomagolását sem egy az egyben kellene demonstrálni, mert vizuális szempontból a látvány nem felel meg a televíziós elvárásoknak, és a folyamat ráadásul így nem is követhető. Az internetes közélet fontos szereplőit bemutató portré jó ötlet, a megtekintett adásban Szekfű Balázst ismerhettük meg egy roszszul sikerült interjúban. A riporter hangja televíziós munkára alkalmatlan, ennek ellenére sokszor bevágták, nem is túl jó kérdésekkel. A riportalanyt viszont indifferens helyeken félbeszakítva cége honlapjáról levett képekkel takarták le. Az interjú után nagy hirtelen elköszöntek, és véget vetettek a műsornak.

Fedőneve: internet (Tv2)

Avagy a Korridor márkanév népszerűsítése televíziós műsorkészítés ürügyén...

Hol vannak már a régi szép idők, amikor Nagyistók Tibor és Bombera Krisztina kalauzolt minket az internet világában! Csiszár Jenőről és az ő webkamerájáról is le kellett mondanunk, hogy a jó kis témákról ne is beszéljünk. Most itt állunk Jenő helyett Kánya Katával, Hálóvilággal háló nélkül, legfeljebb néha beköszön a netriporter, és azt mondja, hogy Korridor.

Korridor Love - hát ezt érdemeljük? A produkció leginkább egy, korábban az ATV-n látott szexműsorra emlékeztet, talán csak a "lényeg" szempontjából marad el mögötte: itt nagyon sötét van a sztriptíznél. A stúdiókép méltatlan a Tv2-höz: a falakra aggatott kusza textíliák előtt ül stilizált trónon valami furcsa ruhacsomag, amely később Kleopátrának öltözött műsorvezetőnek bizonyul. A Korridor Love-nak talán a Korridorhoz van, de a Love-hoz nincs semmi köze. A tartalmi csúcsot ott éri el, mikor K. K. megbeszéli a transz-szexuális Madonna-imitátor riportalannyal, hogy a maga részéről képtelen magas sarkú cipőben járni. Viszont ígéretet tesz rajongóinak arra, hogy legközelebb egy dominát is szereznek. A már említett (sötét!) sztriptízbetétek alatt magvas, SMS-ben küldött szerelmes üzeneteket olvashatunk scrollozva a képernyőn, például "szeretlek, baba / csumpika", vagy "Madonna mutassa meg a melleit úgy, mint az igazi". Néha egy, a Tv2-nél immár rendszeresített netriporter átkalauzol minket a Korridorra, és felolvas az oda érkező üzenetekből. A műsor és az internet kapcsolata nagyjából ebben ki is merül.

Hálóvilág - nyár: még október elején is. A világhálóhoz ugyan semmi köze, de végre egy pergő, fiatalos hangvételű, képileg is korszerű magazinműsort láthattunk. És még egy apróság, ami a Korridor Love-ból kimaradt: ha nem is szereztek, de csináltak maguknak egy dominát!