Gyorsjelentés az internetgazdaságról - fókuszban a pénzügyi szektor

forrás: Prim Online forrás: Prim Online, 2001. december 3. 08:24
Bár a pénzügyi szektor 2001. III. negyedéves várakozásai az előző negyedévhez képest kevésbé optimista, szereplői várhatóan továbbra is aktív szerepet vállalnak az internetes szolgáltatások kínálata terén, még több ügyfelet remélve az internet gyors terjedésével párhuzamosan - olvasható a GKI Gazdaságkutató-Webigen-Sun Microsystems Magyarország 2001. III. negyedéves felmérésének legfontosabb, pénzügyi szolgáltató cégekre vonatkozó összegzésésben.
A GKI Gazdaságkutató Rt. ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen pénzügyi szolgáltatók internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, a pénzügyi intézmények esetében három kérdés eredményeit foglalja magában. A részindexek a következők: E-értékesítés részindex, internet hatása részindex, Internetlehetőség részindex.

Az E-értékesítés részindex értéke 2001 III. negyedévében 27. Az érték bár alacsonyabb, mint az előző felmérés 32-es adata, de még így is erős optimizmust mutat. Leginkább az értékpapírcégek várakozásai csökkentek, melyben nem kevés szerepe van a piacot sújtó érdektelenségnek. A bankok és a biztosítók várakozásai pozitívak, bár szintén mérséklődtek. Mindez azt jelenti, hogy a szektor szereplői a következő 1 évben az interneten keresztüli tranzakciós forgalom további növekedését várják.

Az Internet hatása részindex értéke 2,9, ami jelentő esést jelez az előző felmérés eredményeihez képest (34). A pénzügyi szektor összes ágazata pesszimistábban nyilatkozott az internet piacátalakító hatása tekintetében, ami részben annak köszönhető, hogy a fejlett piacokon is megtört az online pénzpiaci szolgáltatók dinamikus előretörése, részben pedig annak, hogy a korábbi várakozások nagyobb internetpenetrációt és internetes forgalmat sugalltak.

A 2001. II. negyedéves felméréshez képest a pénzügyi szolgáltatók véleménye az internet lehetőségeinek további kihasználásáról javult, ugyanakkor a jelenbeli helyzet értékelése enyhén pesszimista. A pénzintézetek tehát a következő időszakban az internet nyújtotta lehetőségek aktívabb kihasználását valószínűsítik.

A 2001 III. negyedévi kutatásban résztvevő bankok a teljes bankrendszer eszközének több mint 77%, a biztosítók a szektor összes díjbevételének 34%-át képviselték. Az értékpapírcégek összforgalom alapján számolt reprezentáltsága a 2001. III. negyedéves felméréskor 6% volt (az értékpapírcégek 20%-a válaszolt). A reprezentativitást nagymértékben rontotta a befektetési szolgáltatások piacán zajló negatív tendencia, mely következtében egyre több értékpapír-kereskedéssel foglalkozó vállalkozás számolja fel tevékenységét, illetve olvad be anyabankja szervezetébe.

A 2001 III. negyedéves tanulmány további fontos megállapításai:

Jelenleg hat bank nyújt folyószámla-szolgáltatást az interneten keresztül, míg egy bank befektetési jegyek értékesítésére használja ezt a csatornát. A folyószámla-szolgáltatást nyújtó bankok 2001. első félévének végén kb. 103 ezer lakossági és 15 200 vállalati internetes ügyféllel rendelkeztek. Ez 61%-os növekedést takar fél év alatt a lakossági és 22%-os bővülést a vállalati internetes ügyfelek számában.

A hat bank esetében az internetes ügyfelek aránya a lakossági piacon átlagosan kb. 3,4%-ot tett ki, míg a vállalati piacon a hányados értéke kb. 3,3% volt 2001 júniusának végén.

Az internetes lakossági ügyfelek 2001-ben havonta átlagosan kb. 2 db tranzakciót bonyolítottak le online módon, míg a vállalati ügyfelek átlagosan 7 tranzakciót kezdeményeztek.

A bankok megítélése szerint a következő 12 hónap során mind lakossági, mind vállalati internetes ügyfeleik száma nőni fog, viszont várakozásaik mérsékeltebbek, mint 2001 elején.

A biztosítók várakozásai szerint 2001-ben összes díjbevételük 0,2-1%-a származik majd interneten keresztüli értékesítésből, ami 2002-ben 1-5%-ra nő. A biztosítók is inkább lakossági, mint vállalati ügyfeleik fele történő internetes értékesítés felfutására számítanak. Mindkét ügyfélcsoport esetén azonban nagyobb sikert remélnek a „nem-életbiztosítások” internetes értékesítésében. Ez a várakozás megalapozott, tekintettel a "nem-életbiztosítások" standardizáltabb megjelenési lehetőségére.

Az értékpapírcégek szerint a lakossági internetes ügyfelek aránya a következő 12 hónapban csak kissé bővül (az egyenlegérték 14), ami jóval mérsékeltebb optimizmust mutat, mint egy negyedével ezelőtt.

2001 júniusának végén a válaszoló öt bank közlése szerint 100 400 mobiltelefonos pénzügyi szolgáltatást igénybe vevő lakossági és közel 8000 vállalati ügyféllel rendelkeztek. A mobilszolgáltatásokat igénybevevő lakossági ügyfelek száma 2001 első félévében 80%-kal, a vállalati ügyfelek száma 93%-kal nőtt. Ez a mobiltelefonon szolgáltató, válaszoló bankok ügyfeleinek átlagosan kb. 2,5%-át, illetve 2%-át tette ki 2001 közepén. A bankok várakozása szerint mobiltelefonos ügyfeleik száma gyorsabban nő a következő 12 hónap során, mint az internetes ügyfelek száma.

Legnagyobb növekedési potenciált a biztosítótársaságok a kötelező felelősségbiztosítás és az utasbiztosítások online értékesítésében látják. Ezt követi a szintén standardizálható lakás-, vagyon- és balesetbiztosítás. A fentiektől elmaradó növekedést várnak a biztosítók a unit-linked és a hagyományos életbiztosítás, valamint a felelősségbiztosítások internetes értékesítése terén. A casco és az egészségbiztosítási szerződések interneten keresztüli megkötése várhatóan mérsékelt ütemben fog csak növekedni.

A válaszoló és internetes szolgáltatást nyújtó értékpapírcégek online részvényforgalma 1-15%-át tette ki összforgalmuknak 2001 első félévében. Határidős forgalom gyakorlatilag nem volt, és az állampapírok online értékesítése is szinte a nullával egyenlő. A befektetési jegyek értékesítésében 0-5%-ot tett ki az online megbízások aránya. A következő 12 hónap során a legnagyobb aránynövekedés a befektetési jegyek internetes értékesítésében következik be az értékpapírcégek várakozása szerint. Ezt követi arányaiban a részvények adásvételének internetre terelődésének folytatása, míg az állampapírok és határidős ügyletek terén nem várható az internet mint értékesítési csatorna megerősödése.