MARIO és az (ár)varázsló

Vértes János, 2002. április 25. 17:27
Az április elején megalakult Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének tisztségviselői osztották meg ma - április 25-én - a sajtóval abbéli aggodalmukat, hogy a Matáv összekapcsolási díj-árképzése ellehetetleníti a versenyt, aminek olyan következménye is lehet, hogy az alternatívok kivonulnak erről a piacról. A Törő Csaba (Pantel) ATSZE elnök, Ferenczi Tamás (BT), Szathmári Géza (GTS) és Lukács Tamás (E-Tel) által elmondottak lényege, hogy a Matáv nagykereskedelmi árai magasabbak az általa alkalmazott kiskereskedelmi áraknál, és semmiképpen se tekinthetőek költségalapúnak. (Az ATSZE általános szakmai észrevételeinek összefoglalóját a http://www.prim.hu/cikk.prm?id=27741 weboldalon adjuk közre.)
Köztudomású, hogy a Matáv és LTO-k kötelesek egy referencia összekapcsolási ajánlatot készíteni, ez az úgynevezett RIO, amelynek tartalma, feltételei, árai alapvetően meghatározzák a távközlési piacot, az újonnan piacra lépők versenyképességét. Ezzel a RIO-val, pontosabban a Matáv által alakított, előadásukban MARIO-nak nevezett tervvel van több problémája az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének.

Ferenczi Tamás azt nehezményezte, hogy a RIO(k) tárgyalási, elfogadási, módosítási folyamatai a szakmai közvélemény meghallgatása nélkül zajlanak. Szathmári Géza a betelepülési feltételek egyoldalúságát, és árát kifogásolta, hiszen - elmondása szerint - a Matáv egy darab távközlési szekrény elhelyezéséért (amire az összekapcsolás érdekében van szükség) 20 millió forintot kér, de ugyanezt nem tekinti tárgyalási alapnak fordított elhelyezés esetén. Az egyszeri díjak a GTS Datanet esetében például elérhetik a milliárdot is, és akkor még szó sincs a behívás állandó percalapú költségeiről - ezt az árprést vázolta Lukács Tamás - ahol a Matáv kisebb díjtételt számol az üzleti előfizetőknek, mint a szolgáltatást ugyancsak árulni kívánó alternatívoknak.

Törő Csaba két grafikont mutatott, amelyek igazolják, hogy a Matáv nem költségalapon tervezi a MARIO-t. Az első az OECD által is alkalmazott módszerrel hasonlítja össze a költségeket, árakat, és ennek alapján számolja ki, hogy a költségalapú díj hogyan illeszkedne más országok összekapcsolási díjaihoz. Ebből a sorból nem lóg ki a Matáv.

Ugyanakkor ha a Matáv RIO tervezete szerinti összekapcsolási díjat illesztjük az átlagárak összehasonlító táblázatába, akkor a Matáv tervezetének kiugróan magas volta jól látszik.

Az ATSZE a hatékony versenyt lehetővé tevő, a HÍF költségtanulmány alapján megállapított, az árprés gyakorlatát kizáró és a gyakorlatban is működőképes RIO-árakat várja el a hatóságtól, ami lehetőség szerint nyilvános vitában, átlátható eljárásban alakul ki.