Vezetékes liberalizáció: kihasználatlan lehetőségek?

Forrás: BellResearch, 2002. szeptember 5. 20:47
A vezetékes telefonszolgáltatók a távolsági hívásirányokban jellemzően azon háztartásoknak ajánlják a szolgáltatóváltást, ahol a belföldi távolsági, nemzetközi és mobil-hívásforgalom összege meghaladja az 1500 Ft-ot. A BellResearch most publikált hatáselemző tanulmánya szerint jelenleg is mintegy 1,3 millió lakossági telefon-előfizető (a vezetékes telefonnal rendelkezők 45%-a) várja az alternatívok versenyképes ajánlatait, igaz, közülük csak minden második rendelkezik a kritikus, 1500 forintot meghaladó nem helyi irányú havi hívásforgalommal. Ugyanakkor a részleges szolgáltatóváltás iránt érdeklődő háztartások legnagyobb LDV-forgalommal (Long Distance Voice hívásirányok: belföldi távolsági, mobil- és nemzetközi irányú) jellemezhető 25%-a adja az összes LDV-költés mintegy 60%-át; azaz a verseny igen erőteljesen koncentrált piacokért folyik.
Erősödő mobil helyettesítés

Miközben az értékesített mobil SIM-kártyák száma a BellResearch becslése szerint az év végére elérheti a 6,5 milliós határt, addig a vezetékes távközlési piacon idén 100 ezer előfizetés visszamondására is sor kerülhet. Bár a háztartások vezetékes telefonnal való ellátottsága csökken, még mindig meghaladja a mobil-előfizetésekét (a háztartások csupán 53%-ában van mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező személy, szemben a háztartások 75%-os behálózottságával).

Vezetékes fővonalak és a mobiltelefon-előfizetések számának alakulása (ezer db) - üzleti és lakossági összesen

Forrás: "A liberalizáció hatása Magyarországon - változó stratégiák a beszédcélú távközlésben" c. tanulmány, BellResearch 2002

Jelentős szándék - koncentrált forgalom

Jelen körülmények között a vezetékes távközlési szolgáltatók már csak egymás rovására juthatnak új előfizetőkhöz. A vezetékes telefonpiac tavaly év végi liberalizációjának hatása egyelőre "részleges", a verseny csak a távolsági (belföldi távolsági, mobil- és nemzetközi irányú) hívásirányokban valósulhat meg. A BellResearch kutatói a valós piaci helyzet figyelembe vételével a háztartások részleges szolgáltatóváltási hajlandóságát elemezték, vagyis azt modellezték, hogy a háztartások igénybe vennének-e egy olyan vezetékes telefon-előfizetési konstrukciót, amelynél továbbra is a jelenlegi szolgáltatónál maradna a vezetékes telefon-előfizetésük, de az ún. LDV hívásirányokban, azaz a belföldi távolsági és/vagy a mobilirányú és/vagy nemzetközi hívásoknál más szolgáltatót vennének igénybe a jelenlegi szolgáltatójuknál alacsonyabb árak mellett.

>

Részleges szolgáltatóváltási szándék

(Bázis: vezetékes telefonnal rendelkező háztartások az alapsokaságban, N = 2 861 174 db)

Forrás: "A liberalizáció hatása Magyarországon - változó stratégiák a beszédcélú távközlésben" c. tanulmány, BellResearch 2002

A háztartásfők 45%-a helyezte kilátásba a részleges szolgáltatóváltást (biztosan: 17%; valószínűleg: 28%), amennyiben az számukra az LDV hívásirányokban alacsonyabb díjakat jelentene. 36% a kérdésre negatív választ adott; a háztartások e csoportja elutasítja a részleges szolgáltatóváltás koncepcióját. A háztartásfők 19%-a nem tudott a kérdésnél érdemben nyilatkozni, ami egyfelől jelezheti a liberalizációs ismeretek korlátozott szintjét (a vezetékes telefóniánál a többszolgáltatós kapcsolatrendszer a háztartásfők egy része számára idegen, nehezen érthető), illetve általában a vezetékes telefónia alacsony relevanciáját a háztartás számára (elsősorban a kis számlaforgalmú szegmensekben, ahol nem érhető el számottevő megtakarítás).

A költségeket viselő háztartásfők nyilatkozatai alapján közel 1,3 millió vezetékes telefon-előfizetéssel rendelkező háztartásnál jelenhet meg az LDV irányú forgalom "másik" szolgáltatóhoz való átterelésének elvi lehetősége; közülük mintegy 1 millió háztartás a Matáv primer körzeteiben található. Ezt a számadatot egyfajta maximális piacpotenciálként is felfoghatjuk, amely tökéletesen működő versenypiacon érvényesülne: az érintett háztartások csak akkor váltanának (részben) szolgáltatót, amennyiben az LDV hívásirányokban a háztartás vezetékes telefonhasználati szokásainak megfelelő - a jelenlegi szolgáltatónál kedvezőbb - ajánlatot kapnának. A BellResearch becslései szerint kb. 665 ezerre tehető azon háztartások száma, amelyek nyitottak a részleges liberalizáció iránt, és az LDV hívásirányok volumene eléri azt a minimális szintet (legalább havi bruttó 1500 Ft-ot), hogy érdemes legyen egy új szolgáltatónak is bekapcsolódni.

Ezeknél a háztartásoknál az átlagos LDV forgalom havi bruttó 3644 forintban nevezhető meg (ahol 1500 Ft alatt van, ott ez mindössze 718 Ft), amely az összes LDV költés kb. 53%-a. Vagyis a részleges liberalizáció iránt érdeklődő háztartások mindössze kb. felét teszik ki az 1500 Ft feletti LDV számlaforgalommal jellemezhető ügyfelek, azonban az összes részleges liberalizáció iránt érdeklődő háztartás összesített LDV kiadásvolumenének mintegy 85%-át adják.

A részleges szolgáltatóváltás iránt érdeklődő háztartások legnagyobb LDV forgalommal jellemezhető felső kvartilise (felső 25%) adja az összes LDV költés mintegy 60%-át; azaz igen erőteljesen koncentrált piacról beszélhetünk. Ezt szemlélteti a következő ábra, amely vízszintes tengelyén a részleges szolgáltatóváltás iránt érdeklődő háztartások szerepelnek növekvő LDV költés szerint, míg a függőleges tengelyen a hozzájuk tartozó LDV irányú kiadások kumulált aránya található.

>

LDV forgalom koncentrációja a részleges szolgáltatóváltást tervezők körében (%)

(Bázis: összes LDV forgalom a részleges szolgáltatóváltást tervezők körében, N = 2868,6 M Ft)

Forrás: "A liberalizáció hatása Magyarországon - változó stratégiák a beszédcélú távközlésben" c. tanulmány, BellResearch 2002

Eltérő megtakarítási elvárások

A BellResearch elemzői a részleges szolgáltatóváltás iránt nyitott háztartásokat az egyes hívásirányokban elvárt számlacsökkenés mértéke alapján kategorizálták. Olyan csoportokat határoltak körül, amelyek az egyes hívásirányokban homogén mértékű elvárásokat fogalmaznak meg; illetve amelyek számára esetleg csak egy-egy hívásirány a fontos.

Az LDV hívásirányokban elvárt díjcsökkenés mértékét vizsgáló kérdésekre épülő klaszteranalízis eredményeképp a részleges szolgáltatóváltást (biztosan vagy valószínűleg) tervező háztartások 4 csoportja vált körülhatárolhatóvá. Ebből 3 klaszter tipikusan homogén mértékű elvárásokat fogalmaz meg a távolsági hívásirányokban; míg azonosítható egy olyan csoport is, amelynél a nemzetközi relációban deklarált tarifacsökkenés mértéke a mobil- és belföld távolsági hívásirányokkal összevetve elhanyagolható.

1. "Belföldi és mobilhívásirány" klaszter: a csoporthoz tartozó háztartások viszonylag jelentős mértékű árkedvezményt várnának el a belföldi távolsági, de még inkább a mobilhívásirányban, hogy áttereljék azokat másik szolgáltatóhoz. Ezzel szemben a nemzetközi relációban mindössze átlagosan néhány százalékos elvárást fogalmaztak meg (igen jelentős részük 0 százalékot); azonban ez annak tudható be, hogy ezeknél a háztartásoknál egyáltalán nincs szerepe a nemzetközi hívásiránynak; így az teljes mértékben indifferens.

2. "Árérzékeny" klaszter: Ez, az LDV irányokban árérzékeny klaszter átlagosan 10-15%-os díjcsökkenési elvárást fogalmazott meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Árérzékenységénél fogva - rövid távon - ez a csoport jelentheti a részleges szolgáltatóváltás fő célcsoportját; hiszen a szándék megvan a távolsági hívásirányok átterelésére, és az elvárt díjcsökkenés mértéke is jellemzően összevág a kínálati oldal szereplőinek ajánlatával.

3. "Közepesen árérzékeny" klaszter: Ez az ügyfélszegmens átlagosan 25% körüli díjcsökkenési elvárást fogalmazott meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Az árérzékeny szegmens után a részleges szolgáltatóváltás második legígéretesebb részpiacát képezhetik.

4. "Árérzéketlen" klaszter: Ez az ügyfélszegmens átlagosan 45-50%-os díjcsökkenési elvárást fogalmazott meg mind a belföldi távolsági, mind a mobil-, mind a nemzetközi hívásirányokban. Az elvárt árkülönbség azonban olyan mértékű, amit egyetlen kínálati oldali szereplő sem tud (hosszú távon) rentábilisan kielégíteni.

Részleges szolgáltatóváltást tervező háztartások összetétele az LDV hívásirány klaszterek szerint (%) (Bázis: részleges szolgáltatóváltást tervezők háztartások, N = 1 281 324 db)

Forrás: "A liberalizáció hatása Magyarországon - változó stratégiák a beszédcélú távközlésben" c. tanulmány, BellResearch 2002

A részleges szolgáltatóváltást kilátásba helyező háztartások (N = 1 281 324 db) mintegy 32%-a nevezhető "árérzékenynek"; azaz a vizsgált LDV hívásirányokban jellemzően 10-15%-os díjcsökkenés mellett áttérnének másik szolgáltatóhoz. A legnagyobb szegmenst a "közepesen árérzékeny" csoport alkotja (48%).