A 2002-es év díjazottjai:
Matematika: Reiman István és Pálmay Lóránt
Fizika: dr. Kopcsa József és Nagy Márton
Kémia: Szabó Lászlóné Hoffmann Ilona és dr. Harka Katalin
Aktív tagja a Bólyai Társulatnak, a Kürshák Bizottságnak, elnöke az OKTV II. Bizottságának és a Kalmár László versenybizottságnak. Nevéhez fűződik az Ifjúsági Matematikai Kör jelenlegi formában való megszervezése. 1961 óta irányította a diákok Nemzetközi Diákolimpiára való felkészülését, ő volt a "csúcsszakkör" vezetője. 2002-ig hosszú évtizedeken át ő volt a magyar csapat vezetője, amely idő alatt az egyre bővülő nemzetközi mezőnyben a magyar csapat előkelő helyeken végzett.
13 tudományos dolgozata, 4 könyve, több mint 10 középiskolai tankönyve, 4 egyetemi jegyzete, szakmódszertani, ismeretterjesztő cikkei, tv-forgatókönyvei mind-mind ékes bizonyítékai szakmai, oktatói, tehetséggondozói, matematika népszerűsítő tevékenységének.
1954 óta a legkülönbözőbb fórumokon tart tanár-továbbképző előadásokat, kétszer kapott Beke-díjat és számos kormánykitüntetésben részesült. 2000-ben kiemelkedő tehetséggondozó tevékenysége eredményeként az Országos Matematikaversenyek Világszövetségének "Erdős Díj"-át vehette át.
A Fővárosi Pedagógiai Intézetben töltött évei alatt összefogta és irányította a fővárosi speciális matematika tagozatos osztályok tanárainak munkáját, koordinálta a tantervi korszerűsítést, ma is ő készíti a matematikafelvételi verseny feladatait. Tagja többek között az OKTV versenybizottságának.
Az országban számtalan helyen tartott továbbképző előadásokat, vezetett vitákat, szemináriumokat. Írt egyetemi jegyzeteket, középiskolai matematika tankönyvsorozatot, számos cikket és továbbképzési anyagot.
A NAT (Nemzeti Alaptanterv) matematika műveltségterületeinek munkálatait irányította és a kerettanterv matematika részének kidolgozását vezette.
1959-ben summa cum laude minősítéssel szerezte meg az egyetemi doktori címet, ezenkívül részt vett a BME kétéves magkémia szakmérnöki képzésén, a 80-as évek végén elvégezte az ELTE egyéves magfizikai intenzív tanfolyamát.
Népszerűsítő munkája homlokterében a Hatvani István Fizikaverseny áll, melyet hosszú évek óta ő szervez és tart ma is életben. Tanulói az országos fizika versenyeken mindig a legjobbak között voltak. Jelentős munkát végez a Törő Gábor-, a Mikola Sándor-, a Vermes Miklós-, a Békésy György -, a Szilágyi Leó-fizikaversenyek szervezésében, feladatainak kitűzésében, a javítási munkálatokban. Újabban az Öveges Verseny országos döntőjének zsűrijében is aktív szerepet vállal.
Hét tankönyv szerzője, társszerzője, könyvkiadók, tankönyvkiadók állandó lektora, szakértője.
Nagy Márton kiemelkedő érdeme, hogy talán Európában is példa nélküli tehetségkutató és gondozó fizikaverseny-rendszert alakított ki. Ezek a versenyek mintegy 30 éve lelkesítik és mozgatják az egész Kárpát-medence fizika iránt érdeklődő fiatalságát.
1974-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sopron városi Csoportja, melynek 1974 és 1990 között elnöke, majd 1996-tól titkára. Fizikaoktatást és tehetséggondozást elősegítő tevékenységének eredményeként jött létre több alkalommal is Mikola-díjas tanárok országos találkozója Sopronban, valamint az ugyanitt évente megrendezett Őszi Tehetséggondozási Konferencia. Nagy súlyt helyez az általa fontosnak tartott tehetséggondozás széles körű megismertetésére, mely témában többször tartott előadást külföldön is. A Fizikai Szemlében is többnyire e témában közölt cikkeket, az 1992 óta működő Vermes Miklós Fizikus Tehetségápoló Alapítvány, melynek egyik alapítója, minden évben kiadja a Vermes évkönyvet. A könyvet Nagy Márton rendezi sajtó alá.
1964 és 1974 között az Iskolatelevízió külső munkatársaként kémia műsorokat írt és szerkesztett, melyekben előadóként is közreműködött. Éveken keresztül vezetett iskolájában tehetséggondozó szakköröket, majd iskolaigazgatói évei alatt is minden eszközzel támogatta a versenyzők kiválasztását, felkészítését és versenyzését. Tanítványai kiváló eredménnyel szerepeltek a hazai és nemzetközi versenyeken (Irinyi János Kémia Verseny, OKTV, OSZTV, nemzetközi kémiai Grand Prixe, Nemzetközi Informatikai Diákolimpia).
Három éven keresztül az ELTE külső vezető tanáraként, majd a BME Pedagógiai Intézetének külső előadójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik 23 tankönyv megírása és 3 szerkesztése, 15 tanterv készítésében és az érettségi követelmények kidolgozásában is aktívan részt vett. Több cikke jelent meg a Szakoktatásban, a Kémia tanításában és a Középiskolai Kémiai Lapokban. Országos is vezető szerepet játszott a világbanki iskolák programjainak kidolgozásában, a minőségbiztosítás bevezetésében, az akkreditált felsőfokú képzés szakmai programjának kimunkálásában.
1983-1988 között a Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztályának, majd az Oktatási Bizottság titkára.
1988-tól tagja az Irinyi János Kémia Verseny előkészítő bizottságának, részt vesz a feladatsorok elkészítésében és a háromfordulós verseny lebonyolításában.
Az Oktatási Minisztérium megbízásából a kémia érettségi vizsga általános követelményeinek meghatározásán dolgozott, lektorálta az átdolgozott általános és részletes érettségi követelményeket is.
Több kémia és fizika könyvet lektorált, véleményezett, konferencia kiadványokat szerkesztett. Szaktanácsadóként segíti a fővárosi pedagógusok továbbképzését, a szaktárgyi mérések feladatlapjainak készítését, lektorálását és az eredmények értékelését.
Rátz László a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt, kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze közül kerültek ki olyan kiválóságok, mint Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus.