Kucsma tervei szerint az ellenőrző pakett (50 százalék plusz egy részvény) állami kézben maradna, és legalább egy 25 százalék plusz egy részvény nagyságú csomagot készpénzért értékesítenének egy stratégiai befektetőnek, nyílt árverésen. Kucsma szerint az Ukrtelekom privatizációját egyrészt az ukrajnai telekommunikációs rendszer fejlesztése indokolja, másrészt pedig növelni kell az állami privatizációs bevételeket a bér- és nyugdíjadósság törlesztésére.

A parlament gazdaságpolitikai és beruházásügyi bizottsága szerint viszont nincs szükség a távközlési cég magánosítására, hiszen az jövedelmezően működik. A korszerűsítés érdekében, külföldi tőke bevonására pedig az Ukrtelekom - hangzik a további érvelés - közös vállalatokat alapíthat.

A parlamenti bizottság állásfoglalásában hangsúlyozta: az állami vagyon értékesítéséről szóló törvény szerint a távközlési cégeket nem lehet privatizálni. Egy másik törvény értelmében pedig a telekommunikációs állami vállalatok tulajdonosváltását a parlamentnek jóvá kell hagynia. A bizottság végül azt is kifogásolta, hogy az elnöki ukáz nem pontosítja: a privatizációs bevételek mekkora hányadát fordítanák az elmaradt bérek és nyugdíjak kifizetésére, és mekkorát fejlesztésre.

Az Ukrtelekom mamutvállalat privatizációjának kérdése már két éve napirenden van, ám a parlament azóta sikerrel akadályozta meg a magánosítást. 1998 elején a miniszterelnök 3-4 milliárd dolláros hasznot remélt 25 százaléknyi részvény eladásából.