Az "expresszvonal" egyik változata a kábeltelevíziós (ktv) csatlakozás. Ha jobban belegondolunk, a lakások manapság háromféleképpen lehetnek bedrótozva. Villanyvezeték jószerivel mindenhol van. Telefonvonal is működik száz közül nyolcvan lakásban. Ma már a kábeltelevíziós ellátottság szintén meghaladja az 50 százalékot. Az elektromos művek eddig nem kínált internet-hozzáférést (bár folynak adatátviteli kísérletek, és vannak pozitív eredmények). A telefon viszont nagyon praktikus, mert már normál állapotában, modemmel is alkalmas a netezésre, ADSL technológiával pedig széles sávon képes ugyanerre.

A kábeltelevíziózás régebbi keletű az internetnél, a technológiát mégis csak az utóbbi időkben fedezték fel a háló számára. Pedig a koaxiális kábel eleve széles sávú átvitelt kínál, hiszen ezt igényli a sok-sok tévéműsor továbbítása. Csakhogy a kábeltévé eredetileg egyirányú forgalomra szolgált, az összecsomagolt tévéműsorokat a központi fejállomástól kellett a nézők lakásába eljuttatni.

Csillagpont és visszirány

Magyarországon ma mintegy 1600 településen összesen körülbelül 1,8 millió lakásba jut el valamilyen szintű ktv-szolgáltatás. E széles sávú hálózatok minőségük, képességeik alapján nagyon vegyes képet mutatnak. Legkezdetlegesebbek az úgynevezett soros rendszerek, amelyeken a gerinchálózatról minden néző ugyanazt a programcsomagot kapja. Ez főleg a kis településeken, a néhány száz előfizetős rendszerekben jellemző. Továbbfejlesztett, csillagpontos változata már lehetővé teszi az előfizetők egyedi igényeinek valamilyen szintű kiszolgálását, akik így többféle műsorcsomag közül választhatnak. Az esetek egy részében azonban ez még mindig csak egyirányú átvitelt nyújt.

A fejlesztés következő szintje a csillagpontos hálózatok felkészítése a visszirányú átvitelre. A szakemberek becslése szerint jelenleg a csillagpontos hálózatok hozzávetőleg 65 százalékában, mintegy 560 ezer előfizetőnél szükséges megoldani, hogy a jelátvitel a fejállomás felé is lehetséges legyen. Internetszolgáltatásnál ez alapfeltétel - de korántsem elegendő. A ktv-fejállomásokon telepíteni kell az internetcsatlakozást lehetővé tevő eszközöket és szoftvereket, valamint meg kell teremteni a kapcsolatot (a kijáratot) a nemzetközi internethálózat felé.

"A hazánkban működő ktv-hálózatokon ma az előfizetőknek csak körülbelül 20 százaléka számára lenne elérhető az internetszolgáltatás" - állapítja meg Kéry Ferenc, az ország 797 településén egymillió előfizetőt kiszolgáló, 226 szolgáltatót tömörítő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke. Ennek azonban csupán mintegy 8-10 százaléka veszi ténylegesen igénybe az internetszolgáltatást, ami ugyan jobb arány, mint a telefon-előfizetőkön belüli internetezők esetében, összességében azonban töredéke annak: alig több mint 30 ezresre tehető a kábelmodemesek tábora.

Chello, Kábelnet

Ma az országnak nincs olyan települése, amely teljesen le lenne fedve kábeltévés internettel, kisebb-nagyobb mértékben összesen 14 városban érhető el. Ezek ugyan külön rendszerek, de a felhasználók döntő többségét egyetlen szolgáltató, a UPC mondhatja magáénak. Jelenleg Budapest 10 kerülete mellett további 8 városban összesen mintegy félmillió háztartás számára érhető el a Chello márkanevű szolgáltatás, a tényleges előfizetők száma pedig meghaladja a 30 ezret. Ezt a kört egészíti ki a Matáv-csoport közel ötezer ügyfele. Két leányvállalat együttműködésében az Axelero nyújtja a Kábelnet nevű internetszolgáltatást a MatávKábelTv hálózatán, a főváros egyes körzeteiben és további öt városban.

Az eredendően műsorelosztó hálózatok internetezési paraméterei leginkább az ADSL-lel mérhetők össze. Egyaránt jellemző rájuk az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának sebességében: a legtöbb internetező számára fontosabb letöltési irány sokkal gyorsabb, mint az általában alig használt feltöltési. A széles sávú technológiák a hagyományos telefonmodemes behívásnál 7-10-szer nagyobb letöltési sebességet kínálnak. Fix összegű, tízezer forint körüli havidíjért általában korlátlanul használhatjuk az internetet, egyik széles sávú technológiát sem terheli további telefonköltség, sőt a kábelmodem még fizikailag is elkülönül a telefonvonaltól.

Jelenlegi meghatározó piaci részesedése alapján a UPC kábelmodemes feltételeit tekinthetjük mérvadónak. Chello márkanevű szolgáltatásuknál - amint azt Szűcs Lászlótól, a cég szóvivőjétől megtudtuk - maximum 512 kbps letöltési és 128 kbps feltöltési sebesség az általános (garantált minimális sebesség nincs, mivel a dedikált ADSL-lel szemben a ktv megosztott hálózati technológia, de átlagsebessége megegyezik az ADSL-ével, vagy magasabb annál). A forgalmat tekintve alapvetően jóhiszeműen jár el a szolgáltató, vagyis a megállapított mértéknek megfelelően az átvihető adatmennyiség havonta 15 GB, de a szolgáltatást ezt követően sem állítják le, csak egy lassabb sávra terelik, így védve a többi előfizetőt, megakadályozva a hálózat túlterhelését.

A UPC egyetlen általános tarifát alkalmaz: havi bruttó 11 990 forint. Kedvezményeket általában nem a havidíjra, hanem a csatlakozási költségekre ad (részben vagy egészében elengedi a csatlakozási, installálási stb. díjat, ami a hivatalos tarifa szerint modemmel együtt 25 ezer forint).

Az Axelero is hasonló paraméterekkel nyújtja Kábelnet szolgáltatását, lapzártakor éppen 50 százalékos belépési díjkedvezményt kínált. Kétféle csomagjában a havidíj kétéves szerződéskötésnél 9900, illetve 11 900 forint, határozatlan idejű megrendelés esetén viszont már bruttó 12 900, illetve 15 400 forintot kér havonta.

A széles sáv is kap támogatást?

E számok ismeretében dönthetnek a hálóra vágyók, hogy a szaktárca kezdeményezésére kialakított olcsóbb telefonos kapcsolatot választják, vagy nem akarnak az időkorlátok szorításában vergődni, és korlátlan széles sávra váltanak. De az is lehet, hogy néhány hónap múlva még könnyebb lesz a választás, mert a hírek szerint a kormány az Európa-terv keretében ösztönözni kívánja a gyors, korlátlan internet-hozzáféréssel rendelkező felhasználók számának növekedését. Ennek lehetséges módszereit és lépéseit most egyeztetik az érintettek. Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter február közepén fogadta a két kábeltelevíziós szövetség vezetőit. Egy találkozó után azonban végleges megállapodás még nem születhet, már csak azért sem, mert a kábeltelevíziózással összefüggésben sok kérdés vár még megoldásra.

A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség mindenesetre nem üres kézzel érkezett a szakmai egyeztetésre: konkrét javaslatokat tett a széles sávú kábeltelevíziós hálózatok informatikai célú hálózatokká fejlesztésére. Ezek egy részét akár a szolgáltatók belügyének is lehetne tekinteni, hiszen a hálózatfejlesztés támogatásának lehetséges formáit veszik sorra, azonban könnyen belátható, hogy ha ennek költségeit a szolgáltató maga kénytelen állni, akkor vagy az előfizetőkre kell terhelnie egy részét, vagy elmarad az ellátottság javulásához igencsak nélkülözhetetlen fejlesztés.

Az nem valószínű, hogy a minisztérium bármelyik technológiát előnyben részesítené, számára nem a szolgáltatók helyzete az érdekes, hanem a széles sávú internetszolgáltatás fejlődése.

A kábeltelevíziós hálózatok üzemeltetői sem csak saját költségeik enyhítésére gondolnak. Kéry Ferenc, a szövetség elnöke beszámolt arról a javaslatról is, hogy az internetszolgáltatás jelenlegi 25 százalékos áfa-kulcsát 12 százalékosra kellene csökkenteni. Ez a felhasználók számára azt jelentené, hogy a kábeltévés "expresszvonal" árai azonnal 13 százalékkal alacsonyabbak lennének.

**

Kábelmodemes települések:

Békésszentandrás

Bóly

Budakeszi

Budaörs

Budapest

Celldömölk

Csabacsüd

Debrecen

Deszk

Dombóvár

Dunaföldvár

Dunakeszi

Érd

Esztergom

Fadd

Gerjen

Gyönk

Győr

Hajdúnánás

Kapospula

Kaposvár

Kemenesmihályfa

Kemenessömjén

Kerekegyháza

Komárom

Kondoros

Martfű

Mersevát

Miskolc

Nagyatád

Nagykanizsa

Nagymányok

Nyíregyháza

Páty

Sióagárd

Sopron

Szarvas

Szedres

Szeged

Szekszárd

Szolnok

Szombathely

Tápé

Tapolca

Tatabánya

Tengelic

Tolna

Tök

Törökbálint

Váralja

Zalaegerszeg

Zomba

Zsámbék

(Forrás: saját gyűjtés, illetve Hírközlési Felügyelet - www.hif.hu)

**

Következő számainkban a kábeltelevíziós inetnethez hasonlóan feldolgozzuk az ADSL-t, a rádiós, illetve egyéb hozzáférési technológiákat is. Kérjük olvasóinkat, valamint a szolgáltatókat, hogy ha ezzel kapcsolatban információval rendelkeznek, jelezzék a fenti e-mail címen.