A Pannon GSM a leghatározottabban megerősíti: soha nem kötött semmilyen, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, nem élt vissza piaci pozíciójával. A GVH az eljárás során figyelmen kívül hagyta a bemutatott bizonyítékokat és az előtárt gazdasági, piaci tényeket egyaránt, ugyanakkor részéről nyilvános nyilatkozatok hangzottak el a folyamatban levő ügy várható kimeneteléről.

A GVH a döntését jogi képtelenségre alapozta, amennyiben passzív kartell miatt marasztalta a mobil szolgáltatókat. A kartell törvényi meghatározása világos, csak aktívan lehet kartellmegállapodást kötni. A Versenyhivatal bizonytalanságát jelzi, hogy a tárgyaláson előadott indoklás alkalmával maga a versenytanács elnöke közölte: „nem helytálló a Versenytanács által jogsértőnek talált magtartást a hagyományos értelemben kartellezésnek nevezni." Szintén a bizonytalanság jele, hogy a versenytanács az előterjesztett bírságnak csak egytizedét szabta ki.
A Pannon GSM rámutat: a hatályos jogszabályok szövege az irányadó a piaci magatartás megítélésekor és nem a hagyományok.

A GVH eljáró versenytanácsa az indoklásában elismerte: még nem volt dolga „versenytorzító" üggyel, és még soha sem kifogásolta, hogy a szolgáltatók a fogyasztóik érdekében maximálták az árakat.

Összegezve: a vád építménye összeomlott, a romok eltakarítása a bíróságra marad.