Az új EHT és a postatörvény az Informatikai Bizottság előtt

Kovács Attila, 2003. október 7. 18:51

A Parlament Informatikai és Távközlési bizottsága október 7-én tartott
ülésén a kormány által elfogadott elektronikus hírközlési törvény (EHT)
és postatörvény törvényjavaslatainak általános vitára való
alkalmasságáról döntött.
Az EHT-val kapcsolatban: Pataki Dániel, az IHM távközlési helyettes államtitkára ismertette, miért volt szükség új törvény kidolgozására, milyen hatást válthat ki a törvény, és melyek a jogszabály fő pontjai. Ezt követően Molnár Gyula (MSZP), a bizottság alelnöke mondta el gondolatait, többek között azt, hogy a jelenleg hatályos törvény nem hozta meg a várt versenyt, ám el kell ismerni, hogy 2001 óta jelentősen változtak a piaci viszonyok. Hangsúlyozta, hogy az infrastruktúra-fejlesztést támogató törvényt kell alkotni. Utalt rá, hogy a fogyasztók védelme tekintetében jelentős előrelépést mutat a törvényjavaslat, ugyanakkor a leendő Nemzeti Hírközlési Hatóságról és annak héttagú tanácsáról túl sok paragrafust tartalmaz.

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke szabályozási remekműnek nevezte a törvényjavaslatot, amely mögött azonban nem áll nyílt távközlési stratégia, helyette a „helyben járás stratégiájának tökéletesítéséről van szó". Szerinte a törvénynek be kellene lépni a mobilszolgáltatók piacára is, továbbá „szemfényvesztés" a helyi vezetékes szolgáltató választással foglalkozó rész a javaslatban, hiszen nincs rá igény. Rogán mégis a közelgő általános vita során a hatóság és annak tanácsa függetlenségéről és szerepéről véli, hogy a legtöbb vitát generálja majd. Helyesnek tartja, hogy Kovács Kálmán miniszter négypárti egyeztetést kezdeményezett a törvényjavaslat kétharmados pontjairól. Végül megemlítette, hogy a bizottság rövidesen külön ún. nyílt napot rendez az EHT-ről, ahol a szolgáltatókat, a piac szereplőit fogják meghallgatni.

A bizottság egyhangú szavazással a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Ezt követően a bizottság rövid vita után a postatörvény javaslatát 6 igen (MSZP+SZDSZ), 4 nem (Fidesz) és 1 tartózkodás (MDF) mellett általános vitára alkalmasnak nyilvánította.