A TTPcon integrált GSM/WiFi rendszer létrehozását javasolja

Zsadányi Pál, 2003. október 24. 19:05

Mint a CRN Direct hírlevél legutóbbi száma vezető hírként írja, a héten rendezett CTIA Wireless IT Show rádiókommunikációs konferencia egyik vezető témája volt a GSM és az EDGE celluláris technológiák integrálása a WiFi rádió-LAN szélessávú hálózatokkal.
Patric Mannion, az EE Times szerkesztője számol be a Computer Reseller News (CRN) weblapjain arról, hogy a felvezetőben jelzett konferencián egyesített GSM/WiFi rendszerek létrehozásának a feltételeit elemezték.

Az optimális egyesítési koncepciót a TTPcom vázolta fel, a GSM hálózatok EDGE irányú fejlesztési koncepciójának a tárgyalása kapcsán. Más cégek is elemzik a lehetőségeket, mint például az Analog Devices, az egyik vezető morzsagyártó. A telekommunikációs cégek azonban nem lelkesednek az egyesített morzsákért, mert rugalmasabban használható elemekből akarnak építkezni. A rádiókommunikációs áramköröket, például mindenképpen külön elemként szeretnék tartani, ráadásul ezt ma még a törvényi szabályozás sem engedi kombinálni másokkal.

A TTPcom azt hangsúlyozta, hogy a fő problémát a hordozható PC-k jelentik, amelyekben a WiFi (802.11 szabvány szerint) szinte már szabványos tartozék, sőt GSM kombinációk is felbukkantak bennük. A TTPcom a két technológiát egymás kiegészítőjeként véli egyesíteni a hordozható eszközökben (laptopokban és PDA-kban). Mozgás közben a rövidebb információk megfogására inkább a GSM/EDGE az alkalmas, míg az adatintenzív problémákhoz inkább a WiFi a jó megoldás.

WiFi + VoIP

Az eszközök miniatürizálása azonban rohamosan tör előre, ami elkerülhetetlenné teszi a különféle feladatokra specializált áramkörök integrálását, és ennek nincs elvi műszaki akadálya. Ha azonban a telefonokba akarunk WiFi áramköröket építeni, és a VoIP netes hangátvitelt alkalmazni a GSM helyett, akkor jóval hatékonyabb morzsákat kell konstruálni. A méreteken túl, a telepüzemű fogyasztást illetőleg. A BroadCom épp most hozott ki ebben a kategóriában egy alacsony fogyasztású 802.11b protokollt támogató morzsát, de ez a TTPcom szerint már elavult a 802.11g 2,54GHz-es technológia szabványerőre emelkedése óta. Nyilván a nagyobb sávszélességet választaná mindenki, hogy legyen tartaléka.

802.11a,g és 5 GHz

A jövő tehát vélhetően az 54 Mbps sebességű és adási üzemmódban kisebb energiaigényű 802.11a,g, eszközöké lesz. Ezt még fékezi, hogy a rádió-LAN átjátszó pontok (hotspots) ma még döntően a 2,45 GHz-es sávban dolgoznak, de ott a zsúfoltság egyre aggasztóbb. Ezért hamarosan várható az 5 GHz-esek tömeges megjelenése. [Mivel nálunk még alacsony az elterjedtség, talán azonnal az 5 GHz-e sávban kellene terjeszkedni! – a cikkíró megjegyzése.]

GSM.11

A TTPcom szerint a rádiós áramkörök egyelőre nem integrálhatók, azonban bizonyos alkatrészek mégis használhatók volnának közösen. Ilyenek a kvarc frekvencia etalonok és az óraáramkörök. Ennél több nem érhető el, mert a WiFi szabványok megalkotásánál a telekommunikációs ipari szabványokat abszolúte nem vették figyelembe (szemben a GSM – 3G esettel). A mindezeket figyelembe vevő kapcsolási elrendezést a TTPcom elnevezte GSM.11-nek. Nincs kizárva, hogy később mégis egyre több GSM és WiFi logikai elem integrálható majd egyetlen morzsára, tovább csökkentve az áramfogyasztást, ami a hordozhatóság Achilles sarka.

A GSM.11 architektúrára már legalább egy félvezető morzsagyártó szemet vetett, állítja a TTPcom. A morzsának van egy GSM és egy WiFi oldali része. A GSM-nek két fő modulja van. Egy DSP digitális jelanalizátor a rádiójelek generálására, valamint egy mikrokontroller a vezérlésre és a protokoll megvalósításra, a szükséges operatív tárral együtt. A WiFi oldal három része: egy modem, a WiFi protokoll megvalósító nagy sebességű logika és az alsó szintű MAC protokollt megvalósító logika. A gyors áramkörök az 54 Mbps sebesség miatt szükségek. 64 kB helyi operatív tár is szükséges a programok és pufferek kezeléséhez, de az opcionális VoIP telefon interfész még további tárigénnyel is felléphet.

A VoIP netes hangátvitelt jelenleg mindig ki kell kapcsolni, ha újabb WLAN hatókörébe vándorolunk a mobilunkkal. A jövőben ezt ki fogják küszöbölni. Nem okoz problémát akkor sem, ha a GSM és a WiFi független interfészben található (pl. két különböző PC-kártya, vagy PC-kártya funkció). Emellett a GSM és WiFi hálózatok eltérő paraméterei miatt az egyesített eszközök beállíthatóságát is biztosítani kell.

A TTPcom vizsgálta a 3G technológiákkal való együttműködést is. Több olyan alkalmazás is előfordulhat a gyakorlatban, ahol a 3G korlátait a WiFi ki tudja egészíteni. Ahol pedig még nincs 3G szolgálat, ott teljesen ki is válthatja. [Esetleg örökre, ha ez így halad tovább, hisz a 3G megjelenése egyre kitolódik, a WiFi pedig hús-vér valóság. Hasznot pedig a már üzemelő 3G-s hálózatokból sem remélnek az operátorok vagy három éven belül, főként erre alkalmas eszközök, még inkább, előfizetők híján. – a cikkíró megjegyzése.]

A cikkíró megjegyzi, hogy a Prím Online-on már korábban jelezte egyesített Texas Instruments gyártmányú GSM/WiFi morzsa megjelenését. Továbbá, hogy Magyarországot drámai gyorsasággal lehetne beszórni szélessávú WLAN hozzáféréssel a kellően sűrű GSM tornyokról. Más kérdés, hogy ez semelyik telekommunikációs cégnek nem volna üzlet, csupán a fogyasztók járhatnának jól. Pedig ezzel Magyarország a szélessávú technológiák tömeges kipróbáló bázisává válhatna. És az informatikai piacon olyan unikum szegmensre bukkanhatna, mint amit Írország talált a szoftversokszorosítással.