Az első napirendi pontban 12 hozzászólást hangzott el. A Távközlési Érdekegyeztető Fórum képviselője kiemelte, fontos lenne megismerni a törvény hatástanulmányát. A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács többek között fontosnak tartja a következő célok megvalósulását: mielőbbi szabad szolgáltatóválasztás, életképes szolgáltatási modell a jelentős piaci erejű távbeszélő szolgáltatóra, internetelérésre, a piacfelügyeleti díj megállapítása a hatóság valós, ésszerű költségigénye alapján, készüljön el idejében az azonosítók felosztási tervét liberalizáló szabályozás, a törvény írja elő a fogyasztói és civil érdekvédelem társadalmasítását, továbbá pontosítani és egyértelműsíteni kell az EHT fogalom és meghatározás gyűjteményét.

Az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének a képviselője a törvényjavaslatban szereplő internetmodellek, árprés, számhordozhatóság további kimunkálását szorgalmazta.

A Matáv kritikái a következők: az internetezést illetően a törvényjavaslat az EU előírásaihoz képest túlzott szabályokat ír elő, a hozzáférési szolgáltatásoknál a LRIC költségmodell alkalmazása szintén túlzás, a leendő új intézményrendszer erős, ám beláthatatlan piaci szabályozás forrása is lehet, az előírt adatszolgáltatások néhány szabályát szinte lehetetlen lesz megtartani, a fogyasztóvédelmi rendelkezések nem veszik figyelembe, hogy a szolgáltatóknak a betartásuk érdekében befektetéseket kell tenniük. További hozzászólások hangzottak el a következő cégek képviseletében megjelent szakemberektől: PanTel, Invitel, Westel, Vodafone, kábeltelevíziós szövetségek, UPC, IVSZ, illetve Elender.

A következő napirendi pontban, több mint két és fél órában az EHT-hez érkezett 216, illetve kilenc visszavonása után 207 módosító indítvány támogatásáról, illetve elvetéséről vitázott és döntött a bizottság. Végül annak ellenére, hogy a kormány mindössze az indítványok 14%-át (szám szerint 29-et) támogatta, a bizottság 87 indítványt támogatott (43%), míg 120-at nem (57%).