A külföldi informatikai befektetések növekedése várható

MTI Sajtóadatbank, 2003. október 30. 10:03

Az Európai Unió bővítésének közeledtével a nyugat-európai információtechnológiai (IT) cégek befektetéseinek új hulláma érkezhet Magyarországra, amelyek szeretnék kiaknázni uniós érettségünk előnyeit.
Uniós informatikai kutatók és az IT-cégek reményei szerint Magyarország csatlakozási előkészületei során jelentős volumenű informatikai rendszer modernizálást célzó pályázatot nyerhetnek el.

Bár a szakemberek szerint Magyarország viszonylag kicsi, de fejlődő piac. A multinacionális információtechnológiai társaságok számára reményt keltő, hogy mivel meg kell felelni új közösségi tagként az uniós direktíváknak, jelentősen fejleszteni kell a technológiai infrastruktúrát, és ami a potenciális befektetőknek fontos, erre Magyarország uniós támogatásokat is kaphat.

Az Európai Unió várhatóan több mint 40 milliárd eurót fektet be a következő négy év során a csatlakozó országokba, s ebből 2 milliárd eurót IT-fejlesztések támogatására szánnak.

A világ egyik legnagyobb hardvergyártója, a Hewlett-Packard (HP) óriási lehetőséget lát a magyar piacban, és további nagyobb befektetéseket terveznek rövid távon. Ezt az elkötelezettséget jelzi az is, hogy a Hewlett-Packard a közelmúltban Budapesten hívta össze 40 ország piacáért felelős vezetőit.

Az Oracle szintén jelentős profitemelkedést remél Magyarország és a másik 9 ország uniós csatlakozásától. A nemzetközi társaság szintén nagy erőfeszítéseket tesz a jelölt országok piacainak megnyeréséért.

Az Oracle nagy lehetőséget lát a kormányzat részére történő kulcsfontosságú szoftverek fejlesztésében. Ezek közé tartózik az e-kormányzat, az egészségügyi, illetve az oktatási rendszerek fejlesztése, szállítása. A programokat várhatóan jelentős részben az Európai Unió finanszírozza.

A csatlakozó országok azért is vonzóak az óriás IT-cégeknek, mert nincsenek olyan rendszereik, amelyeket szerződés alapján meg kellene tartaniuk. Így IT fejlesztésre szánt pénzeik 80 százalékát új informatikai rendszerek vásárlására fordíthatják, míg mindössze 20 százalékot költenek régi rendszereik frissítésére.

A csatlakozó országokban, így Magyarországon is nagyrészt zöldmezős beruházásokra vállalkozhatnak a multik, ami sokkal hatékonyabb, mint egy régi rendszert frissíteni.

Uniós informatikai szakemberek szerint a csatlakozó országok többsége akár meg is előzheti az EU-tagállamokat azzal, hogy teljesen új technológiákat vesz át nagytömegben.

A prognózisok szerint az EU-csatlakozás közeledtével információtechnológia-szállítók nagy számban érkeznek Magyarországra, ami bíztató perspektíva, mivel a magyar kormány célja a tudás alapú gazdaság létrehozása, így az IT-cégek kulcsfontosságúak az ország jövője szempontjából.

Magyarország idén GDP-jének mindössze 1,1 százalékát fordítja k+f-re, ez az arány az uniós országokban 1,8 százalék. A következő években, főleg az uniós támogatásoknak köszönhetően az arány javulni fog.

Tavaly a négy közép-európai országban 7,4 milliárd dollárt fordítottak a kormányok, a vállalkozások és az egyének információs technológiára, ami 6,6 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. A térség hozzájárul e szektor előre jelzett globális fellendüléséhez a következő években.