A Microsoft bejelentette, hogy miután tavaly a Windows XP
módosított, kevesebb funkcióval ellátott
helyi nyelvű változatát kínálta a thai
kormány számítástechnikai programjához,
most lehetséges, hogy elérhetővé teszi azt más
kormányzatok számára is. A dolog érdekessége,
hogy akkor az "alapszintű" szoftver mintegy 40 dollárba
került, szemben az XP megszokott, több száz dolláros
árával.
A Microsoft azért fejlesztette ki a Windows
XP leegyszerűsített változatát, hogy részt
vehessen a thaiföldi informatikai minisztérium
fejlesztési programjában, anélkül, hogy
változtatnia kellene egységes árpolitikáján.
Utóbbi lényege, hogy a Windows és az Office
programok a világon mindenütt ugyanannyiba kerülnek.
A Gartner piackutató cég tavaly azt jósolta,
hogy a szoftveróriás 2004 közepére erős
piaci nyomás alá kerül majd árainak akár
50%-os csökkentésére a szegényebb
országokban. Ennek fényében érdekes a
mostani bejelentés, mely szerint a Microsoft kész
együttműködni több kormánnyal is azok olcsóbb
PC-ket kínáló számítástechnikai
fejlesztési programjaiban. A harmadik világ országaiban
a Windows szoftverek ára relatíve magas a legtöbb
felhasználó számára: miközben
például egy thai munkás éves
átlagjövedelme 7000 dollár, az XP Home ott is 199,
az Office XP pedig 399 dollárba kerül. Ez arányaiban
annyi, mintha Amerikában 3000 dollárt fizetnének
egy programcsomagért. Így sokan inkább az
olcsóbb, nyílt forráskódú
operációs rendszerekkel felszerelt számítógépeket
választják, majd egy részük a Windows és
az Office kalózmásolatait futtatja rajtuk.
A Távol-Keleten több kormányzat
is sérelmezi a szoftvercég rugalmatlanságát,
amiért nem igazítják áraikat a helyi
gazdasági helyzethez. Ezen kívül azt is
felpanaszolják, hogy kénytelenek a rendszer angol
nyelvű változatát használni, mivel helyi
variánsok nem léteznek.
A Microsoft ázsiai és csendes-óceáni
részlegének igazgatója úgy nyilatkozott,
hogy hajlandóak kedvezményekben részesíteni
bizonyos informatikai szempontból hátrányos
helyzetű csoportokat, ez azonban nem befolyásolja a cég
egységes árpolitikáját.
Milkovits Gábor