Intel Fejlesztői Fórum 2004 Tavasz (IDF '2004)

Széll Zoltán, 2004. február 23. 09:57
Az Intel - a világ legnagyobb lapkagyártója - február 17.- és 19.-e között tartotta meg, a már hagyományos, évente kétszer megrendezésre kerülő Fejlesztői Fórum tavaszi "kiadását". A Nagy érdeklődéssel várt konferenciát ezúttal is San Francisco-ban a Convention Center-ben tartották, ahol több mint 5000 hardver- és szoftverfejlesztő gyűlt össze a világ minden tájáról. A szokásosnál is nagyobb érdeklődés annak szólt, hogy az elmúlt évi "IDF ’2003 Ősz" konferencia óta nagyon sok érdekes esemény történt az Intel háza táján és számos olyan hír kelt szárnyra, amit a vállalat hivatalosan nem erősített meg, de nem is cáfolt és mindegyikben volt valami igazság.
Mint ismeretes az Intel erre az évre halasztotta a nagyon várt első 90 nm-es asztali lapkák (Prescott Pentium 4) és mobillapkák (Dothan Pentium M) bevezetését, amelyet tavaly még a negyedik negyedévre ütemeztek. A keringő hírek szerint probléma volt az Intel 90 nm-es technológiájával, de magukkal a lapkákkal is, mivel nagyon sok energiát igényeltek és igényelnek. A Prescott lapka hőtermelése például 103 watt, ami sokkal több, mint a Northwood Pentium 4 lapka energia-felvétele. Ez csak kevéssel haladja meg a 80 wattot. Ezért az Intel újratervezte a lapkát. Az új lapka tesztjei most kezdődnek és nagy mennyiségben április közepén lesz kapható. Hasonló probléma van a Dothan Pentium M lapkával is, amely az eredetileg tervezett időpontnál jó félévvel később, csak áprilisban kerül bevezetésre.

Még ennél is érdekesebb hír volt, hogy az Intel a 32 bites x86 architektúrán alapuló Pentium 4 és Xeon lapkákat - az AMD-hez hasonlóan - 64 bites kiterjesztéssel is piacra dobja. Az ilyen processzorok 32 bites kódok mellett a 64 bites kódokat is kezelik, de még ennél nagyobb jelentősége van annak az egyszerű ténynek, hogy ezek a lapkák 4GB-nál sokkal nagyobb tárat képesek címezni, illetve kezelni. Sok ipari elemző már tavaly, a tavaszi IDF-en kibocsátott, de még kissé fedett lapkafotók alapján megállapította, hogy a Prescott lapka már tartalmazza a 64 bites kiterjesztést, illetve komponenseket (regiszterek, aritmetikai egységek). Ez a technológia egész mostanáig "Yamhill" néven volt ismert, de most új nevet kapott (CT). Az Intel eddig tagadta, hogy a közeljövőben ilyen processzor bevezetését tervezi. A vállalat vezetése szerint 64 bites asztali processzorokra csak 2006 után lesz igazán nagy igény. Most azonban változott a helyzet. Ez derült ki Craig Barrett az Intel elnökének a konferencia első napján tartott bevezető előadásából és az őt követő Louis Burns alelnök és vezérigazgató Intel Asztali Platform Csoport beszámolójából.

C. Barrett előadásában röviden vázolta az Intel termék- és technológia-terveit. Barrett a levegőben "lógó" kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Prescott Pentium 4 lapka valóban tartalmazza a 64 bites kiterjesztést, de itt ez a funkció ki van kapcsolva. Az első x86-64 bites lapka a Prescott magon alapuló, kétprocesszoros munkaállomásokhoz és szerverekhez fejlesztett - ma Nocona fedőnéven ismert - Xeon DP processzor lesz, amely áprilisban érkezik. Ez a lapka 3,6 GHz-es órajellel dolgozik, 4GB-nál nagyobb memóriát kezel és 1MB integrált L2 gyorsító-tárat tartalmaz. Ezt követi az év második felében Potomac kódnéven ismert Xeon MP-64 processzor, majd 2005-ben a 32/64 bites mobil- és asztali lapkák. Barrett röviden vázolta az Intel egyéb 64 bites (Itanium) terveit, majd szólt egy nagyon érdekes új kezdeményezésről a vezeték nélküli digitális otthonról, amely számos új technológiai megoldást tartalmaz. Az Intel az új technológiákat a processzorok belsejébe és a szilícium lapkára integrálja. Ilyen például a media, a több CPU mag, a 64 bites technológia, Hyper-Threading (több programszál), a Vanderpool, a La Grande és Centrino.

Barrett az Itanium processzorról elmondta, hogy 2003-ban az Intel több mint 110.000 Itanium 2 lapkát szállított a partnereinek. Jelenleg több mint 50 OEM gyárt és szállít Itanium 2 alapú rendszereket, amelyekhez ma már 1000-nél is több alkalmazás kapható. Az Itanium következő generációiba számos új technológiát - két- és több CPU mag/lapka, fejlett energia-felügyelet, nagyobb teljesítményt biztosító megoldások, MT (multi-threading = több programszál), nagyobb megbízhatóságú gyorsító-tár, PCI Express támogatás - épít be. A 2005-ben bevezetésre kerülő, 90 nm-es technológiával készülő Montecito lapka két CPU magot és 1 milliárdnál több tranzisztort tartalmaz. A 2006-ben vagy 2007-ben érkező Tukwila lapka kettőnél több (4, vagy 8?) CPU magot és közel 2 milliárd tranzisztort tartalmaz majd. A Tukwila Itanium lapkákat az Intel már 65nm-es technológiával gyártja, amely több új megoldás kombinációja. A Xeon platformba, illetve lapkákba szintén sok új technológiát - PCI Express támogatás, gyorsabb CPU-k és frontoldali busz, DDR2 memóriatámogatás, fejlett energia-felügyelet, 64 bites kiterjesztés, SSE3 utasítások - építenek be.

Barrett befejezésül a vezeték nélküli digitális otthon vízióját idézte fel az összegyűlt szakemberek szemei elé. A digitális otthonok lelke a vezeték nélküli hálózat lesz, amelyhez mobil és asztali eszközök csatlakoztathatók. Mindezekről részletesen L. Burns beszélt. A digitális otthonokban, a vezeték nélküli hálózaton keresztül összekapcsolva használhatók lesznek PDA-k, a mobil számítógépek, asztali számítógépek és egy új termék, amely kombinálja a szórakoztató elektronikai (DVD, erősítő) és a PC funkciókat. Ez a készülék nagy méretű, lapos LCD, vagy plazma TV képernyőkhöz csatlakoztatható. Az Intel az új PC-khez és az új eszközhöz a Dolby Laboratóriummal közösen egy hiper-szuper 24 bites, 192KHz-es hang-alrendszert fejlesztett, amelyet elsőként a Grantsdale lapkakészletbe integráltak, melyet a Prescott processzorral kimondottan multimédia (mozgókép, hang, grafika) alkalmazásokhoz fejlesztettek. A korábban Azalia kódnéven, most már "Intel High Definition Audio" néven ismert hang-alrendszer 7.1 csatornát támogat. A "Dolby 7.1 Surround Sound" az otthoni színház élményét biztosítja a nézőknek-hallgatóknak. A Grantsdale lapkakészlet magába foglalja a következő generációs grafikát, amelyet a HD videóhoz és a két, független képernyő-technológiához optimalizáltak. Az új lapkakészlet a második negyedévben lesz kapható.

A Grantsdale lapkakészlettel csaknem egy időben érkezik az elsősorban szórakoztatáshoz fejlesztett Alderwood. Ez az első olyan kliens PC lapkakészlet, amely támogatja a DDR2 memóriát. A DDR2 technológia nagyobb memória-sávszélességet biztosít a PC-k minden típusának (szórakoztató PC-k, hordozható PC-k). A Grantsdale lapkakészlet magába foglalja a PCI Express technológiát, amely egy új, nagy sávszélességű busztechnológia és az integrált vezeték nélküli hozzáférési pontot, amely kiküszöböli a vezeték nélküli modul szükségességét ahhoz, hogy a lapkakészletet tartalmazó eszközöket vezeték nélküli hálózathoz csatlakoztassuk, akár otthon, akár a munkahelyünkön.
Az Intel partnereivel együtt a digitális otthonokhoz új, egységes platformon dolgozik, amelynek kódneve "Kessler". Az új platform a Pentium 4 processzoron, a Grantsdale lapkakészleten és a Windows XP Media Center Edition operációs rendszeren alapul. A Kessler példa az "Entertainment PC" megoldásokra, amely egy lapos házba szerelt, nagy teljesítményű PC-ben áll a felhasználó rendelkezésére és TV-képernyőhöz csatlakoztatható. Ezek a PC-k kezelik a digitális tartalmat (zene, kép, TV program, játékok, HD videó). A "Kessler PC" beépített TV-vevőt, DVD lejátszót és PVR-t (Personal Vodeo Recorder) tartalmaz, de a digitális médiaadapter szerepét is betöltheti. Távvezérlővel és vezeték nélküli, hagyományos billentyűzettel is működtethető.

A második nap legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Mike Fister alelnök és vezérigazgató (Intel Vállalati Termék Csoport) volt, de szintén nagy figyelem kísérte kollegái Anand Chandrasheker alelnök és vezérigazgató (Mobil Platform Csoport) és Bill Siu alelnök és vezérigazgató (Asztali Platform Csoport) beszámolóit is. Mike Fister először a vállalati processzorok (Xeon, Itanium) következő generációi és az új vállalati technológiákat mutatta be, majd Bill Siu-val együtt Intel alapú számítógépek - kliensektől kezdve a háttér szerverekig - részleteit fedte fel. Ezek a számítógépek a legkülönbözőbb méretű - kis vállalkozásoktól kezdve a legnagyobb vállalatokig - vállalatok igényeit képesek kielégíteni.

Bill Siu a digitális irodához fejlesztett "Concept PC"-ket mutatta be. Az Itaniun platform ebben az évben, 2005-ben és 2006-ban sok új processzorral, lapkakészlettel és fejlett technológiával bővül.








Érdekes színfolt lesz a 2005-ben bevezetésre kerülő Montecito lapka, amely az első, több CPU magot tartalmazó Itanium processzor. Ez a lapka 90nm-es technológiával készül, 24MB integrált L3 gyorsító-tárat és több mint 1 milliárd tranzisztort tartalmaz, és magába foglalja a Pellston, valamint a Foxton technológiát. Az előbbi nagyobb gyorsítótár-megbízhatóságot, az utóbbi növelt valós teljesítményt kínál. A Montecito lapkához az új Bayshore lapkakészlet társul, amely gyorsabb frontoldali buszt tartalmaz, támogatja a PCI Express I/O buszt és a DDR2 memóriát. Egy Montecito mag teljesítménye körülbelül 50 százalékkal lesz magasabb, mint a Madison Itanium 9M lapkáé.

Sajnos Fister a Tukwila processzorról nem sokat árult el. Így még nem lehet tudni, hogy a lapka hány CPU magot tartalmaz és hány egyidejű programszálat támogat. Elemzők szerint a 65 nm-es technológiával gyártott Tukwila lapka 4-nél több CPU magot tartalmaz és 4 egyidejű programszálat kezel, induló sebessége 2,4 GHz. Egy Tukwila CPU mag teljesítménye a Montecito mag teljesítményének 1,5-szerese.

Az x86 architektúrán alapuló Xeon processzorok következő generációi magukba foglalják a 64 bites kiterjesztést. Az elkövetkező három évben az Intel több új Xeon DP és Xeon MP lapka bevezetését tervezi.

Bill Siu a "digitális iroda" koncepcióját, az Intel vízióját mutatta be, amely növeli a rugalmasságot és produktivitást a nagyobb biztonságú és jól kezelhető számítástechnikai környezetben. Az Intel a digitális irodához platformképességeket és építőblokkokat szállít, amelyeket kielégítik a vállalatok legnagyobb számítástechnikai igényeit is. Siu néhány platformtechnológiával illusztrálta, hogy az Intel mit ad a digitális iroda támogatásához. A PC-k az Intel Pentium 4 Prescott processzoron alapulnak, amelyek támogatják a Hyper-Threading (HT) technológiát, 90nm-es technológiával készülnek és a következő generációs Grantsdale lapkakészletet használják. A HT technológiával kombinált Pentium 4 processzorok nagyobb teljesítményt kínálnak, mint a HP nélküliek. A jövőben a HT technológiát az MT (multi-threading = többszálú) technológia váltja fel. Az MT processzorok két CPU magot tartalmaznak egyetlen szilícium darabkán.

Az Intel a második félévben bevezeti a "Balanced technology Extended" vagy BTX megoldást, amely új asztali formátum specifikáción alapul, amely meghatározza az alaplap méretét és a rétegek számát. A BTX a PC tervezőknek olyan szabványos formátum használatát engedi meg, amely kis méretben nagy teljesítményt kínál a digitális irodáknak. Az Intel tervezi, hogy a HT technológiát egy új technológiával és az NX ("No Execute") memóriavédelemmel, valamint a LaGrande kódnevű technológiával kombinálja. Az NX jellemzője, amely már az Intel Itanium 2 processzorokban a szerverekhez kapható, 2004 második felében, kliensekben használt processzorokban is rendelkezésre áll. A Vanderpool Technológia (VT) a kódneve annak a hardvernövekmény-készletnek, amelyet a processzorhoz és a lapkakészlethez terveztek, hogy növelje a platform megbízhatóságát és sokkal menedzselhetőbb irodai számítástechnikai környezet kialakítását tegye lehetővé. Mikor megfelelő szoftverrel kombinálják a VT megengedi több független szoftverkörnyezet (partíciók) használatát egyetlen PC-ben.

Anand Chandrasekher alelnök és vezérigazgató (Intel Mobil Platform Csoport) a mobilplatformon várható újdonságokról - processzorok, PC-k, technológiák - beszélt. Az Intel a második negyedévben vezeti be a következő generációs Pentium M processzort, amely ma Dothan kódnéven ismert és a második félévben az Intel Centrino technológia második generációját.

A Dothan kódnevű Pentium M lapka valószínűleg áprilisban érkezik egy 802.11b/g vezeték nélküli modul kíséretében. Az első Dothan lapka 1,8GHz-es órajelet használ és 2MB integrált L2 gyorsító-tárat tartalmaz. Ezt követi a második félévben a Centrino platform második generációja a Sonoma, amely gyorsabb - 1,9 GHz - Dothan Pentium M processzort, Alviso lapkakészlet és 802.11a/b/g "Calexico 2" vezeték nélküli modult tartalmaz. Ez a Dothan Pentium M lapka 533MHz-es frontoldali buszt tartalmaz. Az Alviso lapkakészlet magába foglalja a Direct Media Interfészt, az Intel Display Power Saving Technology 2.0-át és 8 USB kaput, 4 PCI Express kaput, TV kimenetet, "Intel High Definition Audio" alrendszert és harmadik generációs grafikát tartalmaz, és 2GB DDR2 memóriát támogat. A 802.11a/b/g szabványon alapuló vezeték nélküli modul lehetővé teszi az információátvitelt kis- és nagy távolságra nagy sebességgel.

Végül Chandrashaker bemutatta a mobilplatform 2005 koncepciót. Az Intel három mobil "concept" PC-t fejlesztett, amelyek kódneve "Florence". A 12 hüvelykes képernyőt tartalmazó modell jellemzője az EMA funkció és az átalakíthatóság hagyományos hordozható PC formából tábla PC formába, illetve vissza. Ez a képesség maximális rugalmasságot biztosít az irodai és mobiligények kiegyensúlyozásához. A 15,4 hüvelykes modellt a növelt dolgozói produktivitáshoz tervezték ujjlenyomat- és okos kártya biztonsággal, valamint beépített tömb-mikrofonokkal és kamerával.

A 17 hüvelykes, széles képernyővel felszerelt "Mobile Entertainment PC" a felhasználónak lehetővé teszi a kommunikációt és a szórakozást otthonában. A hordozható PC olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a vezeték nélküli Bluetooth billentyűzet, a beépített VOIP képességek, a távvezérlés, az integrált tömb-mikrofonok és kamera, valamint az "Intel High Definition Audio" hang-alrendszer a kiváló minőségű hanghoz. Az Intel partnere a Toshiba Matsushita Display Technology Co. bejelentette, hogy kifejlesztette a világ első 2,38 watt energia-felvételű 14,1 hüvelykes XGA és 2,7 wattos 14,1 hüvelykes SXGA+ képernyőt a mobil PC-khez, amelyek segítik a hordozható PC-k energia-felvételének további csökkentését, illetve a telepek élettartamának növelését.

Az utolsó - 3. - nap kulcs előadói Pat Gelsinger alelnök és CTO, az Intel "főtechnológusa" és Sean Maloney alelnök és vezérigazgató volt. Pat Gelsinger olyan technológiák és elképzelések néhány részletét tárta fel az összegyűlt szakemberek előtt, amelyek legkorábban csak 2010-ben jelennek meg a következő generációs, a mainál sokkal intelligensebb számítógépekben. Gelsinger elmondta, hogy az évtized végén beköszönt a "Tera-korszak", amikor a számítógépek legfontosabb paraméterei már a tera (10 a 12.-en) tartományba esnek. Ehhez azonban teljesen új mikroprocesszor- és számítógép-architektúrára lesz szükség. A ’10-es évekre a feldolgozásra váró adatok - elsősorban a multimédia jóvoltából - mennyisége olyan hatalmas mértékben megnő, hogy feldolgozásukhoz a mainál sokkal nagyobb teljesítményű mikroprocesszorok és számítógépek kellenek. Az Intel számos olyan technológián dolgozik, amelyek a megfelelő időpontban lehetővé teszik ilyen mikroprocesszorok és számítógépek megjelenését. Ezek a mikroprocesszorok innovatív architektúrával rendelkeznek, amelyek növelik az adatfeldolgozás sebességét (magasabb órajel és nagyobb párhuzamosság). Ilyen nagy teljesítményű rendszereket igényel többek között a kommunikációs ipar, és az adatbányászat. Gelsinger elmondta, hogy a komplex adatoknak olyan hatalmas mennyiségét kell majd feldolgozni, amelyhez méretezhető, adaptálható és programozható számítógép-architektúrákra lesz szükség, melyek képesek felismerni, kiválasztani és szintetizálni a digitális adatokat.

A jövő számítógépei sokkal nagyobb teljesítményűek lesznek és három olyan kulcsfontosságú képességgel rendelkeznek mint az adatminták és modellek felismerése a különleges alkalmazásokhoz, az adatok kibányászása (kiválogatása) a hatalmas mennyiségű valós adatból és a nagy adatkészletek elemzése, valamint szintetizálása. Ezek a képességek nagyobb memóriát, feldolgozási teljesítményt, sávszélességet és tárolókat igényelnek. Ehhez viszont cserélni kell a számítógépek alaparchitektúráját.

Miként közelít az Intel a "Tera korszak" architektúrájához? Gelsinger ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Intel megkezdte a "tera-méretű korszak" számítógépeinek kialakítását, amelyekhez új architektúrákat fejleszt. Ezek olyan számítógépek és kommunikációs eszközök kifejlesztését teszik lehetővé a jövőben a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásához, amellyel ma csak a szuperszámítógépek képesek boldogulni. Az Intel gyorsan közelít a milliárd-tranzisztoros processzorokhoz, amelyek végül lehetővé teszik a mainál sokkal nagyobb teljesítményű számítógépek megjelenését. Gelsinger olyan új megoldásokat mutatott be, amelyet az Intel a méretezhető architektúrákhoz fejleszt. Az egyik ilyen új megoldás a "helper-threading". Ez egy technológia, amely növeli egy szál teljesítményét, még pedig oly módon, hogy az egyes feladatokat intelligensen, párhuzamosan hajtja végre egyetlen processzoron. A másik új megoldás olyan új architektúra kialakítását teszi lehetővé, amely az egyidejű, növekvő számú komplex feladatok függvényében méretezhető. Az ilyen képességekkel rendelkező processzor sok CPU magot tartalmaz. Egyéb új technológiák az új architektúrákat több környezetben teszik használhatóvá.

Gelsinger elmondta, hogy az Intel kutatói olyan újrakonfigurálható rádióarchitektúrát fejlesztettek a jövő lapkáihoz, amelyek lehetővé teszik a kommunikációt a különböző - 802.11a, b vagy g, Bluetooth vagy egyéb - hálózatok között. További architektúra-növekmény még, hogy az Intel a fenti új megoldásokat magasabb órajellel és több tranzisztorral kombinálja egyetlen lapkán, amelyek végül meghatározzák a számítási teljesítményt - a jövőben. A"Tera-korszak" mikroprocesszorai és számítógépei sok-sok terabájt adatot kezelnek, és sok terabit/mp sávszélességgel rendelkeznek.

Befejezésül Sean Maloney az Intel kommunikációs üzletág vezetője a vállalat vezeték nélküli terveiről beszélt és bejelentette az ipar első 90nm-es flash-memóriáját.