Az elmúlt időszak alig produkált új diskurzusokat, de érzékelhetően felértékelődött a globalitás mint kontextus: a gazdasági, kulturális és ökológiai szempontok mellett külön foglalkoznak ennek nyelvi vonatkozásaival. (Ld. Nico Stehr és Feketéné Silye Magdolna tanulmányát). Megerősítve mindazok pozícióját, akik Blaise Galland nyomán “glokálisnak" szeretik nevezni világunkat, érdekesen ellenpontozza ezt a narratívát a vidék távközlési infrastruktúrájának fejlesztéséről megélénkülő vita. A 2002/4. számban elindított eszmecserét most egy friss amerikai esettanulmány és egy több mint két évtizedes magyar kezdeményezés bemutatásával folytatják.

Az információs társadalom történeti dimenziója más formában is megjelenik: a 19. századi “előzményeket" bemutató korábbi tanulmányok (James Beniger és YoAnne Yates) után most Leonard Dudley egyik írását adják közre, amelyben ezer éves idősoron mutatja be, milyen sajátos és jól felismerhető mintázat formájában játszik szerepet az információtechnológia a nagy történelmi változásokban.

Nem teszik félre a korábbi számaikban rendre visszatérő kognitív szempontok vizsgálatát sem. Matthew Wall-Smith egyéni megközelítése a kognitív aspektust a hálózatiság mind izgalmasabb új generációs fogalmával kapcsolja össze, Tófalvy Tamás recenziója pedig újólag igazolja, hogy még a kognitív etológia is képes hozzájárulni az információs korszak társadalomelméleti megértésének nagy kirakós játszmájához. A tematikus sokszínűség jegyében két olyan tanulmánynak adnak helyet, amelyek folyóiratukban eddig még nem érintett kérdéskörökkel foglalkoznak, mindkettő magyar szerzőt dicsér: Sükösd Miklós újszerűen és vitára késztető módon kapcsolja össze a médiakritikát az ökológiai válsággal, Szabó Gabriella pedig a “nemek" tudománya, a gender studies szemszögéből vizsgálja az információs társadalom jelenségeit. A látszatra egymástól távol eső területeket végül a sajátos nézőpontú Web-forradalmár, John Perry Barlow a tőle megszokott provokatív módon kapcsolja össze egyetlen nagyívű gondolatmenetben.