Digitális kultúra a magyar nagyvárosokban

forrás Prim Online, 2004. június 14. 11:05

A megyei jogú városokban az országos átlagnál magasabb a számítógéppel és internetcsatlakozással való ellátottság, jelentős eltérés mutatkozik viszont az elektronikus önkormányzat helyi kiépítettségében. A legnagyobb felhasználói bizalmatlanság az elektronikus vásárlás terén érzékelhető, azonban az internet használatával kapcsolatos lakossági
igények és előítéletek a világhálót használók körében folyamatos változást mutatnak - derül ki a Jelenkutató Intézet tanulmányából, melyet frissen megjelent számában tett közzé az Infinit Kutatási Jelentés, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ folyóirata.
A megyei jogú városok információtechnológiai fejlettségét vizsgáló felmérések eddig kevés hangsúlyt helyeztek a digitális kultúra állapotát jelző olyan mutatókra, mint a gépellátottság, a csatlakozások száma és a tényleges felhasználók aránya, vagy a különböző felhasználói és távolmaradó csoportok attitűdjei. A Jelenkutató Intézet tizenegy város felnőtt lakosságán végzett kutatásában a számítógép- és az internethasználat általános elterjedtségén túl az előbbi szempontok felmérésére is vállalkozott.

A vizsgálatból többek közt kiderül, hogy a személyi számítógépek arányát illetően Eger vezet, míg a lista másik végén Békéscsaba, Miskolc és Tatabánya helyezkednek el. A nagyvárosok 48 százalékos átlagával szemben az egri háztartások 56 százalékában található legalább egy működőképes számítógép. A World Internet Project korábbi adatai szerint 2001-ben a megyeszékelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt a 15 év fölötti internetezők aránya, míg az utóbbi azóta 31 százalékra nőtt. A számítógépes és internetes felszereltség jövedelmi mutatókkal párhuzamos növekedésénél érdekesebb adatokat rejt az IT-ellátottság összefüggése a háztartások nagyságával: a háromtagú családok aránya több mint kétszerese a kétszemélyes háztartásokénak.

A számítógép-vásárlást tervezők közt nagyobb arányban találhatók olyan családok, melyek már rendelkeznek számítógéppel, és a vásárlási szándék nem azokra a városokra jellemző a leginkább, ahol az ellátottsági arány a legalacsonyabb. Egri adatok szerint azon háztartások közül, ahol még nincs internet, minden harmadik - szintén elsősorban a kétfősnél nagyobb - család tervezi a csatlakozást, többnyire 1-2 éven belül. A befektetési tervek megvalósulása azt jelentené, hogy három éven belül a nagyvárosi háztartások kétharmadában lesz számítógép, és minden hatodik lakásban lesz az internet elérésére lehetőség.

A felhasználói szokások legfőbb mutatója az, hogy a teljes felnőtt lakosság több mint kétharmada (69 %) egyáltalán nem használja a világhálót. A nagyvárosi felnőttek egyharmada (32%) naponta használ PC-t, a 18-39 éves korosztály vezetésével (51%). Nyolc százalékkal több férfi használ számítógépet, mint nő - ez a fölény a napi felhasználók köréből adódik, azaz a férfiak részvétele nemcsak gyakoribb, hanem intenzívebb is.

Az internettől való távolmaradás okait firtató kérdésre a leggyakoribb válasz az érdeklődés hiányát tükrözte (29%), ezt követte a hozzáértés (23%), az anyagiak (21%) és a hozzáférhetőség hiánya (19%). Jellemző volt, hogy a 18-39 éves korosztály elsősorban az utóbbi két okra hivatkozott, az 50-59 évesek esetében pedig már az érdektelenség a vezető tényező. A jelenleg nem internetezők közül 56 százalék gondolta azt, hogy a helyzet nem is fog változni, a biztos belépők aránya pedig hat százalék. A belépést ígérők a 18-49 éves korosztály 14-18 százalékát teszik ki. Általános iskolai végzettséggel senki nem csatlakozott a csoporthoz, melyben a diplomások aránya 9 százalék.

A férfiak és a nők is otthon interneteznek a leggyakrabban. A legtöbben munkájukhoz vagy tanulmányaikhoz (88%) és érdeklődésük kielégítésére (86%) keresnek információt a világhálón, a felhasználók több mint háromnegyede (79%) személyes kapcsolatok fenntartására is használja a netet e-mail segítségével. A válaszadók kétötöde említette, hogy szórakozással, játékkal és ügyintézéssel is időt tölt az interneten. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik a hálózatot csevegésre vagy véleménynyilvánításra használják. A legkevésbé elterjedt alkalmazás az elektronikus vásárlás: a megkérdezettek mindössze 13 százaléka használja erre a világhálót. Optimizmusra ad viszont okot, hogy az online kereskedelem nagyságrendje az elmúlt időben hazánkban is jelentősen növekedett.

A tanulmány annak vizsgálatára is kitér, hogy a közigazgatási és önkormányzati internetes tartalmak milyen mértékben vonzzák a felhasználókat. A felmérés szerint a városi weboldalak az internetezők táborának alig 59 százalékát érdeklik. Egy másik kutatás adataira hivatkozva a szerzők megállapítják, hogy még a megyei jogú városok honlapjai is szűkölködnek a közérdekű információkban. Az általuk megjelölt maximális értéknek még az első helyre került Debrecen is csak nem egészen 70 százalékát kapta, míg a lista végén álló nyíregyházi honlap teljesítményét a kutatók 21 százalékra értékelték.

A lakosság 77 százaléka egyetért abban, hogy az elektronikus nyomtatványok és űrlapok fontosak és szükségesek. Az igények eltéréseit leginkább az internetes tapasztalatok vagy azok hiánya befolyásolják: míg a leggyakrabban internetezők 87 százaléka szerint egyértelműen szükséges az elektronikus nyomtatvány, addig a világhálótól távol maradóknak 62 százaléka találja hasznosnak a lehetőséget.

A teljesen elektronikus ügyintézés és egyéb, a társadalmi részvétel irányába mutató interaktív funkciók kapcsán a létező gyakorlat híján csak a lakossági igényeket tudta vizsgálat alá venni az elemzés. Egerben a válaszadók fele vélte úgy, hogy az internet segítségével időt spórolhatna meg, mialatt minden ötödik lakos határozottan elutasította ezt a lehetőséget, és közel minden harmadik bizonytalanságát fejezte ki a kérdést illetően. A lakosság 68 százaléka amellett foglal állást, hogy a hivatali ügymenet felgyorsulna az interneten, mindössze 8 százalék nyilvánított szkeptikus véleményt. A naponta internetezők 85 százaléka hisz az ügyintézés felgyorsulásában, amit a világhálótól távolmaradóknak alig 61 százaléka oszt.

A közigazgatás modernizációját, a helyi nyilvánosságnak az e-technológiák használatával történő kiszélesítését, az e-demokrácia kiépítését illetően hosszú folyamatra kell számítanunk. A szerzők hivatkoznak egy, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérésére készült vizsgálatra, mely szerint "a közigazgatásban működő szervezetek vannak a leginkább elmaradva a különböző informatikai megoldások birtoklása tekintetében. Kivétel nélkül minden kategóriában az utolsók, a többi szektorral összehasonlítva a legnagyobb lemaradást az e-mail szerver, az informatikai biztonsági rendszer és a saját fejlesztésű szoftver esetében tapasztaltuk." A kutatók hangsúlyozzák, hogy az új elektronikus technológiák alkalmazása az önkormányzati rendszerben nem egyszerűen a nyilvánosság eszköz alapú bővítését hozza magával, hanem sajátos döntésbefolyásolási lehetőségeket teremtő kommunikációs folyamatot is elindíthat. "A közérdekű adatok bővítésével, a tájékoztatási kötelezettségek betartásával sem történik meg a csoda, de a bizalom, az áttekinthetőség növelhető, a demokrácia hiányosságai pedig csökkenthetők. Viszont bizonyosnak látszik, hogy a helyi demokrácia eszköz- és fórumrendszerének alapfokú és együttes működtetésével sokféle vélemény gyűjthető össze, a különböző érdekek jobban feltárhatók és ütköztethetők, s már ezzel is szűkíthető a döntéshozatalból teljesen kizártak köre. A cél nem lehet más ez esetben sem, mint jó kormányzással egy jobb társadalmi közérzet alakítása" - összegzi a tanulmány.

A Kutatási Jelentésben a fent bemutatott cikk mellett számos további írás foglalkozik az infokommunikációs technológiák társadalmi elterjedésével és hatásaival. A KÓD országos reprezentatív felmérése kedvező folyamatokat regisztrál a felnőtt lakosság internet- és PC-ellátottságának alakulása kapcsán. Egy másik elemzésében ugyanez a kutatóintézet a Sulinet Expressz program hozadékát értékeli: bár az IKT-eszközök eladását tekintve jelentős a hatása, az internet-hozzáféréshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra elterjedtségének növelésében viszont csak viszonylag kis szerepet játszott.

A Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai a digitális korral kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgálják, felállítva az e-optimizmus, az e-pragmatizmus és az e-pesszimizmus háromdimenziós modelljét, mely véleményük szerint alkalmas lehet az információs technológiákhoz való viszony megértésére és a fogyasztói szokások kialakulásának mélyebb elemzésére.

Az NRC és a TGI Magyarország cikke évente megismételt közös online kutatásuk, a Visitor Lifestyle Research eredményeit ismerteti a honlapok látogatóinak demográfiai összetételéről és médiahasználati szokásairól.


A hazai internetes tartalomnak az elmúlt három évben lezajlott átrendeződését veszi nagyítólencse alá a SZTAKI - ELTE - BME kutatócsoportja, amelyhez a tartalom mennyiségi vizsgálatára és a Google által alkalmazott PageRank hazai toplistájának változására támaszkodik.


Az „oktatás az információs társadalomban” témakörében ezúttal a középiskolai számítástechnika-oktatás helyzetéről és lehetséges irányairól, a diákok informatikai ismereteiről olvasható egy elemzés az ELTE TTK kutatóinak tollából; az országos szintű felmérés tanulságait összegző dolgozat elsősorban arra keresett választ, hogyan befolyásolja a programozás oktatása a számítógéphez fűződő viszonyt, hasznos-e, érdemes-e (a szerzők igennel voksolnak) iskolai keretekben programozást oktatni.


Az Online kormányzat rovat az NRC és a TNS Hungary kutatásának eredményeit közli a magyarországi elektronikus ügyintézésről, amelyek szerint a gyakori internetezők jelentős része nem veszi igénybe a szoros értelemben vett e-kormányzati szolgáltatásokat - tevékenységük nagyrészt csupán adatlapok letöltésére és hivatalos ügyekkel kapcsolatos tájékozódásra korlátozódik -, bár az elektronikus ügyintézés iránti nyitottság megvan a célcsoportban.


Az új informatikai és távközlési eszközök okozta munkahelyi változásokat veszi szemügyre egy, a BME Információ- és Tudásmenedzsment Tanszékén készült tanulmány; nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva áttekinti, milyen kihívásokat jelentenek az új technológiák, milyenek a jellegzetes - a technológiai fejlődést kedvelő és elutasító - munkavállalói reakciótípusok, és ismertet néhány példaértékű munkáltatói megoldást.