A megyei jogú városok információtechnológiai fejlettségét vizsgáló felmérések eddig csekély hangsúlyt helyeztek a digitális kultúra állapotát jelző olyan mutatókra, mint a gépellátottság, a csatlakozások száma és a tényleges felhasználók aránya vagy a különböző felhasználói és távol maradó csoportok attitűdjei. A Jelenkutató Intézet tizenegy város felnőttkorú lakosságát alapul vevő kutatásában a számítógép- és az internethasználat általános elterjedtségén túl az előbbi szempontok felmérésére is vállalkozott.

A vizsgálatból többek között kiderül, hogy a személyi számítógépek arányát illetően Eger vezet, míg a lista másik végén Békéscsaba, Miskolc és Tatabánya helyezkedik el. A nagyvárosok 48 százalékos átlagával szemben az egri háztartások 56 százalékában található legalább egy működőképes számítógép. A World Internet Project korábbi adatai szerint 2001-ben a megyeszékelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet, és 24 százalék volt a 15 év fölötti internetezők aránya, míg az utóbbi arány azóta 31 százalékra nőtt. A számítógépes és internetes felszereltség jövedelmi mutatókkal párhuzamos növekedésénél érdekesebb adatokat rejt az IT-ellátottság összefüggése a háztartások nagyságával: a háromtagú családok aránya több mint kétszerese a kétszemélyes háztartásokénak.

Igen vagy nem?

A számítógép-vásárlást tervezők között nagyobb arányban találhatók olyan családok, amelyek már rendelkeznek számítógéppel, és a vásárlási szándék nem azokra a városokra jellemző a leginkább, ahol az ellátottsági arány a legalacsonyabb. Az egri adatok szerint azon háztartások közül, ahol még nincs internet, minden harmadik - szintén elsősorban kétfősnél nagyobb - család tervezi a csatlakozást, többnyire 1-2 éven belül. A befektetési tervek megvalósulása azt jelentené, hogy három éven belül a nagyvárosi háztartások kétharmadában lesz számítógép, és minden hatodik lakásban lesz az internet elérésére lehetőség.

A felhasználói szokások legfőbb mutatója az, hogy a teljes felnőttlakosság több mint kétharmada (69 százaléka) egyáltalán nem használja a világhálót. A nagyvárosi felnőttek egyharmada (32 százaléka) naponta használ PC-t, a 18-39 éves korosztály vezetésével (51 százalék). Nyolc százalékkal több férfi használ számítógépet, mint nő - ez a fölény a napi felhasználók köréből adódik, azaz a férfiak részvétele nemcsak gyakoribb, hanem intenzívebb is.

Az internettől való távolmaradás okait firtató kérdésre a leggyakoribb válasz az érdeklődés hiányát mutatta (29% százalék), ezt követte a hozzáértés (23 százalék), az anyagiak (21 százalék) és a hozzáférhetőség (19 százalék) hiánya. Jellemző volt, hogy a 18-39 éves korosztály elsősorban az utóbbi két motívumra hivatkozott, az 50-59 évesek esetében pedig már az érdektelenség a vezető tényező. A jelenleg nem internetezők közül 56 százalék gondolta azt, hogy a helyzet nem is fog változni, a biztos belépők aránya pedig 6 százalék volt. A belépést ígérők a 18-49 éves korosztály 14-18 százalékát teszik ki. Mindössze általános iskolai végzettséggel senki nem csatlakozott a csoporthoz, amelyben a diplomások aránya 9 százalékra rúgott.

Szerteágazó érdeklődés?

A férfiak és a nők is otthon interneteznek a leggyakrabban. Legtöbben a munkájukhoz vagy tanulmányaikhoz (88 százalék) és kíváncsiságuk kielégítésére (86 százalék) keresnek információt a világhálón, s a felhasználók több mint háromnegyede (79 százalék) személyes kapcsolatok fenntartására is használja a netet e-mail segítségével. A válaszadók kétötöde említette, hogy szórakozással, játékkal és ügyintézéssel is eltölt bizonyos időt az interneten. Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik a hálózatot csevegésre vagy véleménynyilvánításra használják. A legkevésbé elterjedt alkalmazás az elektronikus vásárlás: a megkérdezettek mindössze 13 százaléka használja erre a világhálót. Optimizmusra ad viszont okot, hogy az online kereskedelem nagyságrendje az elmúlt időben hazánkban is jelentősen növekedett.

A tanulmány annak vizsgálatára ugyancsak kitér, hogy a közigazgatási és önkormányzati internetes tartalmak milyen mértékben vonzzák a felhasználókat. A felmérés szerint a városi weboldalak az internetezők táborának alig 59 százalékát érdeklik. Egy másik kutatás adataira hivatkozva a szerzők megállapítják, hogy még a megyei jogú városok honlapjai is szűkölködnek a közérdekű információkban. Az általuk megjelölt maximális értéknek még az első helyre került Debrecen is csupán nem egészen 70 százalékát kapta, míg a lista végén álló nyíregyházi honlap teljesítményét a kutatók 21 százalékra értékelték.

A lakosság 77 százaléka egyetért abban, hogy az elektronikus nyomtatványok és űrlapok fontosak, szükségesek. Az eltérő igényeket leginkább az internetes tapasztalatok vagy azok hiánya befolyásolja: míg a leggyakrabban internetezők 87 százaléka szerint egyértelműen szükséges az elektronikus nyomtatvány, addig a világhálótól távol maradók 62 százaléka találja hasznosnak a lehetőséget.

Elektronikus közigazgatás

Az elektronikus ügyintézés és egyéb, a társadalmi részvétel irányába mutató interaktív funkciók kapcsán létező gyakorlat híján csak a lakossági igényeket tudta vizsgálni az elemzés. Egerben a válaszadók fele vélte úgy, hogy az internet segítségével időt spórolhatna meg, mialatt minden ötödik lakos határozottan elutasította ezt a lehetőséget, és közel minden harmadik személy bizonytalanságát fejezte ki a kérdést illetően. A lakosság 68 százaléka amellett foglal állást, hogy a hivatali ügymenet felgyorsulna az interneten - mindössze 8 százalék adott hangot szkeptikus véleményének. A naponta internetezők 85 százaléka hisz az ügyintézés felgyorsulásában, amiben a világhálótól távol maradóknak alig 61 százaléka osztozik.

A közigazgatás modernizációját, a helyi nyilvánosságnak az e-technológiák használatával történő kiszélesítését, az e-demokrácia kiépítését illetően hosszú folyamatra kell számítanunk. A szerzők hivatkoznak egy, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérésére készült vizsgálatra, amely szerint "a közigazgatásban működő szervezetek vannak a leginkább elmaradva a különböző informatikai megoldások birtoklása tekintetében. Kivétel nélkül minden kategóriában az utolsók, a többi szektorral összehasonlítva a legnagyobb lemaradást az e-mail szerver, az informatikai biztonsági rendszer és a saját fejlesztésű szoftver esetében tapasztaltuk." A kutatók hangsúlyozzák, hogy az új elektronikus technológiák alkalmazása az önkormányzati rendszerben nem egyszerűen a nyilvánosság eszköz alapú bővítését hozza magával, hanem sajátos döntésbefolyásolási lehetőségeket teremtő kommunikációs folyamatot is elindíthat. "A közérdekű adatok bővítésével, a tájékoztatási kötelezettségek betartásával sem történik meg a csoda, de a bizalom, az áttekinthetőség növelhető, a demokrácia hiányosságai pedig csökkenthetők. Viszont bizonyosnak látszik, hogy a helyi demokrácia eszköz- és fórumrendszerének alapfokú és együttes működtetésével sokféle vélemény gyűjthető össze, a különböző érdekek jobban feltárhatók és ütköztethetők, s már ezzel is szűkíthető a döntéshozatalból teljesen kizártak köre. A cél nem lehet más ez esetben sem, mint jó kormányzással jobb társadalmi közérzet kialakítása" - öszszegzi a tanulmány

***

Fellendülő PC-értékesítés

Az IDC új, Central and Eastern Europe Personal Computing 2004-2008 Forecast and 2003 Vendor Shares című tanulmánya részletes elemzéseket, megállapításokat és előrejelzéseket tartalmaz régiónk személyiszámítógép-piacának dinamikájáról. Az anyag alapján kimondható, hogy a PC-értékesítés újra felszálló ágba került Közép- és Kelet-Európában, valamint hogy az EU-s előkészületek és a gyarapodó otthoni, illetve kisirodai szegmens serkentette a 2003-as eladásokat.

A tanulmány adatai a vezető IT-cégekkel (gyártókkal, disztribútorokkal, összeszerelőkkel, rendszerintegrátorokkal, értéknövelt viszonteladókkal és dealerekkel) készített mélyinterjúkon és kérdőíves felméréseken alapulnak. A vizsgált országok: Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és régiónk további országai (összesen 17 állam a Balkántól a balti köztársaságokon és a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig).

Szerencsés fejlemény, hogy a növekvő bérek és a sikeresebb kisvállalkozások serkentették a PC-piacot (asztali gép, notebook és x86-os szerver) Közép- és Kelet-Európában. A teljes értékesítés darabszám szerint 22,7 százalékkal, érték szerint pedig 17,3 százalékkal növekedett az előző évben. Oroszországban adták el a készülékek több mint felét, míg a régió három legnagyobb piaca, Oroszország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország együtt e mennyiség több mint 70 százalékát tudhatta magáénak.

Asztali vagy hordozható?

2003-ban régiónkban az asztali számítógépek eladása dominált, amelyek csökkenő áruk okán egyre szélesebb felhasználói kör számára váltak elérhetővé. A teljes piac érték szerint is dinamikusan nőtt, mivel a notebook-értékesítések megugrása ellensúlyozta az asztali gépek árcsökkenését. Bár a noteszgépek csak mintegy 10 százalékát tették ki az összes darabszámnak (az x86-os szerverek pedig csak alig több mint 2 százalékát), majdnem 20 százalékát adták a teljes piac értékének. "A kisebb vállalkozások egyre inkább felismerik a mobilitás előnyeit, és alacsonyabb beosztásban lévő alkalmazottaikat is felszerelik notebookokkal" - mondta Roman Maceska, az IDC CEMA szenior kutatási menedzsere, majd hozzátette: "Ez különösen igaz az olyan érettebb piacokra, mint a cseh, a horvát és a lengyel."

Ugyanazok a tényezők, amelyek a bővülő asztaligép-eladásokhoz vezettek - a technológiai fejlesztések és az erősödő árverseny -, erősítették a notebook-értékesítést is. A megnövelt akkumulátoridő, a nagyobb adatfeldolgozási képesség és a vezeték nélküli eszközök biztonságának növelése szintén segítette ezt a piacot. "A tényezőknek e kombinációja hosszú távon a helyi összeszerelőknek kedvez" - mondta Maceska. "Alacsony áraikkal ugyanis jó pozíciót harcolhatnak ki a SOHO- és az SME-szegmensben. Mindazonáltal a márkás gyártók is képesek megszólítani ezeket a rétegeket jobban kidolgozott marketing- és értékesítési stratégiájukkal."

Brand vs. noname

A közép- és kelet-európai régióban tavaly első helyen végzett HP tipikus példája a fentieknek. Erős csatornahálózatának köszönhetően a legtöbb helyi piacon jelen van, teljes megoldásokat hirdető, agresszív stratégiájával pedig biztosította első helyét mind a három fenti termékkategóriában.

Oroszország és Ukrajna kivételével a HP az első vagy a második helyen áll mind az asztali gépek, mind pedig a notebookok eladási listáin. Az x86-os szerverek szegmensében a HP végzett az első helyen minden országban, kivéve Ukrajnát. "A HP régiónkban elért sikere meggyőző - mondta Maceska -, de a jövőt tekintve mégis bizonytalan. A múlt évben ugyanis a helyi összeszerelők megszerezték régiónk teljes PC-piacának több mint 80 százalékát, sőt megjelentek a notebookok területén is, ami azt jelenti, hogy a piac dinamikája valószínűleg változni fog az elkövetkező néhány évben."

2003-ban ezek az ún. nem márkás helyi összeszerelők a legjobb ötből négy helyet megszereztek a bulgár, a román és az orosz PC-piacon, Ukrajnában pedig mind az ötöt. Bár ez részben az asztali számítógépek dominanciájával magyarázható, a földrajzi helyzet is fontos szerepet játszik benne. "A márkás gépek gyártóinak általában inkább régiónk nyugati részében vannak jól kiépített csatornáik" - mondta Maceska. "Ez a magasabb jövedelmi szintekkel, a fejlettebb infrastruktúrával és a régebb óta meglévő helyi képviselettel, valamint a fejlettebb régiókra koncentráló marketingtörekvésekkel magyarázható."