A kockás füzettől az ASP-modellig

forrás Prim Online, 2004. október 10. 11:57
Mindegy, hogy kockás papíron, Excel-fájlban vagy számítógépes szoftver segítségével kerül-e rögzítésre, de kötelező a munkaidő nyilvántartása. Egy munkaügyi vizsgálat során bizonyítási eszközként szolgál minden adat - hangsúlyozza Horváth István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője.
A felügyelők a munkaidő-nyilvántartás összes dokumentumát ellenőrizhetik, például a munkaidő-beosztást, a jelenléti ívet és a szolgálatvezénylést is. A törvény nem ad eligazítást, hogy a munkaidő-nyilvántartás adatait milyen formában, milyen tartalommal és hol kell vezetni, így a munkaügyi hatóság sem támaszthat formai követelményeket. Az elfogadható kézzel vagy géppel írt, számítógépen tárolt formában, akár kockás füzetben, jelenléti íven vezetve vagy éppen a kereskedelmi forgalomban kapható nyomtatványon is - húzza alá Horváth István. A munkaügyi ellenőrzés kiterjed arra, hogy teljesíti-e a munkáltató ilyen irányú kötelezettségeit, vagyis nyilvántartja-e a dolgozók rendes és rendkívüli munkaidejét, a szabadságkiadást és a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos többi adatot. A nyilvántartásban a munkaidővel kapcsolatos adatokon a munkanap és a pihenőnap megjelölésén túl szerepelnie kell a munka kezdési, illetve befejezési időpontjának, valamint a ledolgozott időnek is.

A szaktárca jogi főosztályvezetője hangsúlyozza, hogy a naprakész nyilvántartást a munkahelyen, azaz a tényleges foglalkoztatás helyén kell vezetni. A munkaidő például a munkanapokhoz és a munkahelyhez szorosan kötődő információ, akár naponta, hetente változhat, ezért nem tekinthető hitelesnek az előre kitöltött jelenléti ív, valamint az sem, ha abba utólag kelülnek be a bejegyzések. Az is elfogadhatatlan, ha nem a foglalkozás helyén, hanem mondjuk a munkáltató székhelyén, esetleg a könyvelőirodában vezetik a nyilvántartást.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség célvizsgálata szerint a munkaidő-beosztás elkészítését és annak közlését a munkáltatók jelentős része felesleges adminisztrációs tehernek tartja. Valószínűleg ez az oka annak is, hogy leggyakrabban éppen ezen adatok nyilvántartására vonatkozó kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Az adminisztráció terhe
A rengeteg papírmunka, az adminisztrációval töltött idő komoly többletterhet ró a munkahelyi vezetőkre, valamint a munkaüggyel foglalkozó vállalati szakemberekre. A számtalan jogszabályt, adatot lehetetlen fejben tartani, sok cégnél pedig még mindig kockás füzetben, esetleg Excel-táblázatban regisztrálják a munkaidővel kapcsolatos adatokat - állítja Angyal Gábor, a humáninformatikával foglalkozó Nexon kereskedelmi igazgatója. A szakember szerint a munkaidőhöz kapcsolódó adatok nyilvántartására legjobb az elektronikus módszer, azaz valamilyen szoftver alkalmazása. Ennek előnye, hogy nemcsak támogatja, de ellenőrizni is tudja a munka törvénykönyvében előírt jogszabályi kötelezettségek vagy épp a vállalat kollektív szerződésében foglaltak betartását. Előnyt jelent az is, hogy a munkaidő-nyilvántartás során rögzített adatok automatikusan használhatók a bérszámfejtés, a humánerőforrás-gazdálkodás, illetve a humánügyvitel valamennyi területén - húzza alá Angyal Gábor. A jogszabályi és egyéb szabályozási környezet ismerete mellett azonban olyan technológiai szakértelemre is szükség van, amely lehetővé teszi a szabályos, költségkímélő és hatékonyan vezetett nyilvántartás kialakítását. A Nexon szoftvere például mind a két fajta tudást biztosítja, a technológia pedig olyan web alapú rendszer, amely intraneten, illetve interneten keresztül is elérhető. A webes technológia - természetesen a beállított jogosultsági rendszer korlátozásával - mindenki számára hozzáférhetővé teszi az alkalmazást, így például távoli telephelyeken is vezethetik a nyilvántartást. Mindezzel a technikai háttérrel egyszerűen kezelhető és áttekinthető nyilvántartás alakítható ki, s már csak az a kérdés, hogy érdemes-e házon belül tartani a rendszer üzemeltetését - veti fel a szakértő.

ASP
Kézenfekvő megoldást jelent az informatikai közműnek is nevezett ASP-szolgáltatás, ami jól kifejezi a modell vonzerejét: a vállalat csak közönséges PC-s munkahelyeket állít fel, s azokat hálózaton keresztül rákapcsolja a szolgáltató számítógépközpontjára. Így a felhasználó úgy képes futtatni az informatikai alkalmazásokat, hogy a szükséges háttér-infrastruktúrát nem ő birtokolja, hanem azt egy távoli szolgáltatócég biztosítja az interneten vagy magánhálózati kapcsolaton keresztül.

A megrendelő az alkalmazottak számának megfelelően előfizet a szükséges szolgáltatásokra, és már lehet is használni a pénzügyi, áruforgalmi, irodai vagy egyéb alkalmazásokat - mondja Hutter Ottó, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének (MTA Sztaki) osztályvezetője. Nem kell külön szervergépeket és bonyolult alkalmazói rendszereket telepíteni, azokat összehangolni és konfigurálni, hanem csak bekapcsoljuk a munkaállomásokat, és már fut is a program - fogalmaz a szakember. Ahogy otthon megtekerjük a vízcsapot, és már folyik is a víz - ha sok kell, akkor sok, ha kevés, akkor kevés -, és mindig csak annyit fizetünk, amennyit használunk.

Szakemberek szerint a modell a közeljövőben nem is pénzügyi-műszaki okokból lesz egyeduralkodó, sokkal inkább amiatt, hogy minimalizálja a kezdeti befektetés nagyságát, és csökkenti a bevezetéshez szükséges időt. Ugyanakkor a felhasználás alapján történő számlázással és az erőforrások több felhasználó közötti megosztásával olcsóbbá lehet tenni a szolgáltatást. Az egyre bonyolultabb vállalati alkalmazások megbízható, professzionális üzemeltetéséhez olyan drága, speciálisan képzett szakemberekre van szükség, akiket az átlagos vállalatok lassan képtelenek megszerezni. Ezeket a kiváló szakembereket a nagy szolgáltatócégek gyűjtik össze saját számítóközpontjaikban, és a felhasználók közvetve veszik őket igénybe azzal, hogy előfizetnek az egyes alkalmazások szolgáltatásaira - állítja Hutter.

Az ASP-modell egyik leggyakoribb alkalmazása a humáninformatika területén történik. A Nexon élenjáró ebben a technológiában. "Megteremtettük a szükséges infrastruktúrát, saját szerverfarmunkról szolgáltatjuk az alkalmazást" - mondja az ASP alapú munkaidő-nyilvántartás működéséről a Nexon szakembere. Ez a fajta üzemeltetés komoly kényelmet tesz lehetővé a felhasználó számára, hiszen ha valami nem működik, akkor az üzemeltető ügyfélszolgálata azonnal intézkedik. Mindez a szolgáltatás része, vagyis az igénybe vevőnek nem kell külön erőforrást fenntartania erre a célra. Fontos az is - emeli ki Angyal Gábor -, hogy az elektronikus munkaidő-nyilvántartás ASP-modellben történő alkalmazása jól mérhető és tervezhető költséget jelent a vállalatnak.

Ezt erősíti meg az MTA Sztaki osztályvezetője is, aki úgy véli, hogy házon belüli üzemeltetés esetében nagyon sok a rejtett költség vagy a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos kompromisszum. Amikor a vállalat kulcsrakész és professzionális szolgáltatást rendel meg egy külső cégtől, az relatíve sokkal drágábbnak tűnik, mintha házon belül valósítaná meg - hangsúlyozza Hutter Ottó. Ez olyan probléma, amely az erőforrás-kihelyezés (outsourcing) minden változatánál fennáll.

A Nexon szakembere szerint mindenképpen érdemes átgondolni, hogyan éri meg: ha a vállalat házon belül tartja a beruházást és az üzemeltetést, vagy ha él a webes technológia által kínált ASP-megoldás lehetőségével. "Már van néhány olyan ügyfelünk, akinél kialakítottuk a szükséges infrastruktúrát, és azóta ASP-üzemmódban használja munkaidő-nyilvántartását. Az eddigi tapasztalataik szerint nemcsak idő-, hanem pénzkímélő is az új megoldás" - húzza alá Angyal Gábor.

Hutter Ottó állítja: annak, hogy Magyarországon lassan terjed az ASP-modell, elsősorban emocionális és kulturális okai vannak. Szerinte az emberek még mindig idegenkednek attól, hogy adataikat ne a saját szerverükön, hanem egy távoli szolgáltató adatközpontjában tartsák. Pedig egy saját alkalmazásban lévő rendszergazda által üzemeltetett helyi rendszer biztonsági szempontból valószínűleg sebezhetőbb, hiszen egy nagy szolgáltatócég magasabb színvonalú technikai megoldásokat tud alkalmazni, és bármilyen viszszaélés ellen nem egyetlen alkalmazott jelenti a garanciát.

Angyal Gábor szerint a munkaidő-nyilvántartás ASP-modellben való bevezetése költséghatékony és egyszerű megoldást jelenthet azoknak a vállalatoknak is, amelyek eddig ódzkodtak a nyilvántartás szoftveres támogatásától. A szakember szerint a kockás füzettől az ASP-modellig nagyon rövid az út: egy döntés kell csak, miszerint szabályossá, hatékonnyá és átláthatóvá kívánjuk tenni vállalatunk munkaidő-nyilvántartását.

***

A törvény ereje
A munka törvénykönyvének 140/A paragrafusa szerint

(1) a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt szabályt nem kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

***

Vizsgálati eredmények
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2002. szeptember 1-jétől 2003. február 28-áig 3227 magyarországi munkáltatónál vizsgálta a munka- és pihenőidő szabályainak megtartását, különös tekintettel a munkaidőkeretre és -beosztásra.

Az ellenőrzések 2182 munkáltatónál, az összlétszám 68%-ánál tártak fel - munka- és pihenőidőre vonatkozó - szabálytalanságot. Az érintett munkáltatók gazdasági ágazatok szerinti megoszlása azonos a foglalkoztatók gazdasági ágankénti vizsgálati arányával. Ebből következően a7 előírások megsértésének gyakorisága a gazdasági ágak függvényében nem különbözik.

A vizsgálat 70 664 munkavállalóra terjedt ki, akik közül 97% teljes munkaidőben és 3% részmunkaidőben dolgozik. A fiatal dolgozók aránya elhanyagolható, az ellenőrzött létszám 0,5%-át sem éri el.

A munkáltatók a munkavállalók közel 40%-ánál sértették meg az ellenőrzött jogszabályhelyeket. Átlag feletti a jogszabálysértő foglalkoztatás az építőipar (47%), a vendéglátás (46%) és a szolgáltatás (44%) területén. Ugyanakkor az energiaiparban a legalacsonyabb - alig 19% - a szabályszegések gyakorisága.

A vállalkozási formák szempontjából az rt.-k és a kft.-k a munkavállalók egyharmadánál, míg a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók az általuk foglalkoztatottak több mint felénél megsértik a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat.

Az országos célvizsgálat tapasztalatai szerint a munkáltatók leggyakrabban a munkaidővel kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Ez a gyakorlat leplezi a feltártnál vélhetően nagyobb számú, munka- és pihenőidőre vonatkozó szabálytalanságot.

A megyei vizsgálatok megállapítása szerint a vonatkozó jogszabályhelyek ismeretének hiánya, illetve az előírások helytelen értelmezése akadályozza a munkaidőkeret helyes alkalmazását, a tárgyban irányadó rendelkezések betartását. A munkaidő-beosztás elkészítését és annak közlését a munkáltatók jelentős része elhanyagolja, felesleges adminisztrációs tehernek tartja. Ahol a foglalkoztató elkészíti a beosztást, ott nem gondoskodik az abban foglaltak betartásáról, az idő közbeni változásokat nem vezeti át, vagy egyszerűen a munkavállalókra bízza a teljesítendő munkaidő beosztását.

(Forrás: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség)

***

Előny a fogadónál
A felhasználók számára kézzelfogható előnyök elektronikus munkaidő-nyilvántartás esetén:

- minimális papírmunka,
- egyszerű és logikus nyilvántartás,
- gyors adatfeldolgozás,
- jogszabályi háttér pontos betartásának lehetősége,
- naprakész ismeret a dolgozók munkaidő-felhasználásáról,
- rugalmas munkaidő esetén folyamatosan ellenőrizhető munkaidő-egyenleg,
- könnyebb havi vagy óradíj alapú bérszámfejtés,
- más munkaügyi modulok (beléptetőrendszer, bérszámfejtés stb.) csatlakoztatásának lehetősége.

Az ASP-modell további előnyei:

- nincs szükség rendszergazdára,
- nincsenek adatvédelmi problémák,
- nincs vírusveszély, nem kell tűzfalat kiépíteni,
- nincs szükség szerverberuházásra,
- probléma esetén segít az üzemeltető,
- tervezhetővé válik az informatikai költségvetés.

Koczó Ildikó