Megindult a magyarországi digitális földfelszíni televízió műsorszórás

Kiss Ádám Zoltán, 2004. október 12. 17:15
Az Antenna Hungária Rt. kedden megindította az ingyenesen hozzáférhető digitális földfelszíni televíziós DVB-T műsorszórást, a sugárzást elindító gombot Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Lévay Örs, a vállalat elnöke, valamint Kovács György, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke együtt nyomta meg a tihanyi Internet Hungary konferencián.
A digitális műsorszórás kiépítésére 1993-ban jött létre a Digial Video Broadcasting - Terestrial, DVB-T néven ismertté vált páneurópai platform. A DVB ajánlásai alapján készült szabványokat Európában eddig 27 ország, Európán kívül Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Hongkong, India, Irán, Izrael, Malajzia, Mauritius, Kína, Szingapúr, Thaiföld, Tajvan és Új-Zéland fogadta el. A DVB-T, a földfelszíni digitális sugárzás, megoldásainak köszönhetően nagyobb műsorválasztékot, kiváló minőséget és megbízható vételt biztosít a nézők számára, általános bevezetése frekvenciák felszabadítását teszi lehetővé új szolgáltatások számára.

Nyugat-Európában a 90-es évek második felében indultak az első kísérleti DVB-T sugárzások, majd 1998-ban elsőként Nagy-Britanniában kezdődött meg a rendszeres, DVB-T formátumú műsorszórás. 2003-ban indult el a digitális földfelszíni sugárzás tömeges felfutása, és az elemzők ezzel párhuzamosan azzal számolnak, hogy az analóg sugárzás viszonylag gyorsan, mintegy 10-15 éven belül meg fog szűnni. Digitális sugárzás céljaira felhasználható frekvenciakiosztás jelenleg még nem létezik a kontinensen, ezt a kérdést csak a 2005-ben megrendezésre kerülő WARC konferencia fogja rendezni. Az országok nagy része nem kívánja megvárni ezt az időpontot, hanem már korábban elindítják a digitális földfelszíni tv-szolgáltatásaikat.

A berlini sugárzás külön érdekessége az, hogy 2003 augusztusában teljesen leállították ebben a régióban az analóg földfelszíni műsorszórást. A legtöbb nyugat-európai országban már készítik a terveket a digitális rendszerekre való végleges áttérésre, az analóg szolgáltatások fokozatos megszüntetésére. Ezek szerint a fejlett országok többségében várhatóan 2010-re, 2015 után pedig már mindenhol szinte kizárólag csak digitális rendszerek fognak üzemelni. A 2005-ben már működő szolgáltatások várhatóan megtarthatják majd helyüket, így a többi ország részére csak a maradék frekvenciák kerülnek kiosztásra a konferencián. A legkedvezőbb helyzet eléréséhez az szükséges, hogy a lehetséges frekvenciákat minél előbb igénybe vegyük.

A sugárzás műszaki paramétereit szabványok és ajánlások tartalmazzák. Az európai DVB projekt keretében több mint 30 anyagot dolgoztak ki, melyek nagy része ETSI (European Telecommunications Standard Institute) vagy CENELEC (European Committee for Electrotechnical Standardization) szabvánnyá, ajánlássá vált. A DVB sugárzás MPEG Transport Streamet továbbít. A kódolt kép minőségét a választott MPEG formátum (MP@ML-től MP@HL-ig) és a kompresszió mértéke határozza meg. A felhasználható adatsebesség a csatornakapacitástól függ, ez 5 Mbit/s és 31 Mbit/s között lehet, így lehetőség van egy HDTV (21-28 Mbit/s) vagy hat (4.5 Mbit/s) SDTV program átvitelére. A hangcsatornák átvitele szintén MPEG kódolással történik.

Az országos hálózat kiépítése várhatóan 2005-ben megkezdődhet a frekvenciatervben szereplő húsz telephelyen, 3 ütemben történő fokozatos bevezetéssel, a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúra kedvező kihasználásával.