VAsASVAA BitTorrent, a Direct Connect és az eDonkey mind az elmúlt években az interneten elburjánzó „egyenrangú fájlcserélő hálózatok” újabb fajtái közé taroznak. Ezek a fájlcserélő hálózatok kiszolgálókon alapulnak (a BitTorrent esetében „tracker”, az eDonkey esetében „server”, a Direct Connect esetében „hub” az ilyen kiszolgálók neve), amelyek indexelik és célba juttatják a különféle fájlokat. Azok az üzemeltetők, akik ellen az intézkedések irányulnak, a filmek és a TV-műsorok több millió illegális példányának ellopásához segítették hozzá az internetes kalózokat.

Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában elindított polgári pereken kívül az MPAA és tagvállalatai több ország jogtulajdonos szervezeteivel és bűnüldöző szerveivel közösen büntetőeljárást kezdeményeznek az illegális fájlcserélő kiszolgálók üzemeltetői ellen. A francia és a holland rendőrség már intézkedett a tudomásukra hozott információk alapján.

Ehhez hasonló együttműködésre Magyarországon is volt példa, november végén a Miskolci Rendőrkapitányság Gazdaságvédelmi illetve Informatikai Alosztályának munkatársai az internetes szerzői jogi kalózkodás történetében nemzetközi szinten is egyedülálló jelentőségű akciót hajtottak végre. Budapesten és Miskolcon, szervezett rendőri ellenőrzések során nyolc szervert foglaltak le, amelyen fellelhető szerzői jogsértő tartalmak mennyisége akár 15 TeraByte-ot is kitehet. Ez az adatmennyiség közel három és félezer DVD lemez összkapacitásának felel meg.

Kálmán András, az ASVA kuratóriumi tagja kijelentette: „Magyarországon sem nézhetjük tétlenül, ahogy bűnözők lopják és terjesztik a szerzői joggal védett filmeket és egyéb szellemi termékeinket. Az illegális filmletöltés, a másolt DVD-k tömeges árusítása sajnos ma már nem csak Amerika problémája. Ezt bizonyítja a rendőrök legutóbbi miskolci és budapesti rajtaütése is, melyek során nemcsak a lefoglalt szerverek tartalmának mennyisége volt megdöbbentő, hanem az is, hogy olyan filmeket is találtak a szervereken, melyeket a mozikban még be sem mutattak. A jogtulajdonosoknak csak a legutóbbi miskolci eset több 100 milliós kárt okozott.”

„Az ilyen kiszolgálók üzemeltetői pontosan szabályozni tudják, hogy milyen fájlok legyenek elérhetők a kiszolgálójukon, sőt azt is meghatározhatják, hogy milyen fájlokat nem engedélyeznek” - nyilatkozta John Malcolm, az MPAA alelnöke és nemzetközi kalózellenes tevékenységének igazgatója. „Vannak például üzemeltetők, akik nem tesznek közzé pornográfiát a rendszerükön, azt viszont minden lelkiismeret-furdalás nélkül megengedik, hogy szerzői jogvédelem hatálya alá eső filmek és TV-műsorok illegális másolatai haladjanak át kiszolgálóikon. Az a célunk, hogy ennek gátat vessünk.”

Az MPAA és a helyi jogtulajdonos szervezetek ezenkívül a világ különböző részein levélben szólítják fel tevékenységük felhagyására azokat az internetszolgáltatókat, amelyek eDonkey szervereket és DirectConnect hubokat működtetnek. Ezeknek a kiszolgálóknak az üzemeltetői az internet legsúlyosabb szerzői jogsértéseit követik el, hálózataikat együttesen több millió felhasználó veszi igénybe, hogy azonnal, törvénysértő módon több százmillió jogvédett fájlhoz jusson hozzá. Négy kontinens számos országában küldtek ki a kiszolgálók működtetésének beszüntetésére felszólító leveleket.

Ezek az intézkedések csak legújabb elemei az MPAA többfrontos harcának az internetes kalózkodás ellen. Többek között tájékoztatják a szülőket, a felhasználókat, az egyetemek működtetőit és hallgatóit, valamint a középiskolásokat és az általános iskolás diákokat a jelenségről; fellépnek a kalózellenes jogszabályok büntetési tételeinek súlyosbításáért; pert indítanak az egyéni internetes fájlkereskedők ellen; új technológiákat dolgoznak ki a kalózkodás észlelésére és megakadályozására

Kalózkodás a filmiparban

A filmipar ebben az évben több mint 3,5 milliárd dollárt veszít a filmkalózok miatt, mely összeg nem tartalmazza az illegális file-megosztás által okozott károkat. Smith Barney tanulmánya szerint ez a szám jövőre 5,4 milliárdra fog ugrani. A filmkalózkodás megkárosítja a fogyasztókat is, hiszen a mozikban magasabb jegyárakat kell fizetni, mivel a filmkalózok által okozott károk miatt nem tudják a jegyeket a tervezett alacsonyabb árakon eladni. A kalózkodás százezreket károsít, akiknek munkája szintén a filmipartól függ, mint amilyenek a hang- és látványtechnikai szakemberek, az asztalosok, vagy a mozik és videotékák alkalmazottai.