Kilencedszer gyűltek össze a magyarországi Oracle-felhasználók

forrás Prim Online, 2005. április 7. 13:20
Idén a siófoki Hotel Azúrban kerül megrendezésre április 6. és 8. között a Magyarországi Oracle Felhasználók Konferenciája (HOUG), az Oracle termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban állók legnagyobb hazai összejövetele.
A 17 partner- és együttműködő cég előadásaival, valamint további 10 cég kiállításával tarkított rendezvényre idén is több mint 400 résztvevő regisztrálta magát a hazai vállalatvezetői és informatikai döntéshozói körből. A konferencia idei fókusztémája az integráció, amely az Oracle termékstruktúrának és fejlesztési koncepciójának központjában áll.

A konferenciát Füzes Péter, az Oracle Hungary igazgatója nyitotta meg az Oracle új stratégiai irányvonalai című előadásával, amelyben az informatikai piac erős konszolidációs folyamataira, valamint az Oracle ebben betöltött vezető szerepére hívta fel a figyelmet. Bár a felvásárlások fontos részét képezik az Oracle piaci stratégiájának, továbbra sem szorul háttérbe a fejlesztés, hiszen az Oracle a világ egyik legnagyobb - a PeopleSoft felvásárlással mára már 8000 fősre nőtt - fejlesztői csapatával felvértezve tör a piacvezető pozíció megszerzésére.

Az Oracle a termékfejlesztési stratégiájában a szabványos és nyitott platformok alkalmazását tűzte ki célul. Bár a szabványosítás az informatika szinte minden területén tetten érhető, az üzleti alkalmazások kiegészítéséhez még az egyedi programozási nyelvek ismerete szükséges, ami sokszor aránytalanul megdrágítja a projekteket. A Project Fusionnek - az Oracle új termékfejlesztési koncepciójának - a vezérelve az, hogy szabványos J2EE környezetben készül el az új alkalmazáscsomag, így a Java nyelv és az alkalmazás környezet ismeretén kívül semmilyen speciális tudás nem szükséges, ha új funkcionalitással kívánjuk bővíteni a terméket. A szabványosítással nagyságrendekkel megnő azoknak a szakembereknek a száma, akik képesek bármilyen alkalmazás kifejlesztésére, így jelentős költségcsökkenés érhető el a rendszerek kialakításánál.

Füzes Péter előadásában emellett kihangsúlyozta, hogy a vállalat továbbra is kiemelten kezeli a partnereit, ami nem véletlen, hiszen Európában a cég bevételének 53%-a ezeken keresztül folyik be.

A másik nyitó előadást Ignacio Reguero, a CERN (Svájci Részecskefizikai Kutatóközpont) számítóhálózatokért felelős szakembere tartotta az intézetben folyó számítóhálós fejlesztésekről. A CERN-ben épül a valaha létezett legnagyobb teljesítményű részecskegyorsító, a Large Hadron Collider (LHC), amely várhatóan képes lesz az univerzum születése idején fennállt feltételek szimulálására. A CERN e nagy mennyiségű adat tárolására és feldolgozására fejleszti a Grid saját változatát, amely az adatok több helyen történő tárolását és elemzését szolgálja.

A konferencia szakmai előadásai az integráció jegyében zajlanak, amely az Oracle számára a jelen és közeljövő legfontosabb kérdése. A legtöbb szervezetnek ugyanazokkal a kritikus kihívásokkal kell szembenéznie: javítania kell az információellátás színvonalát, optimalizálva az üzleti folyamatokat, és mindig a megfelelő időpontban biztosítva a megfelelő információkat. Az Oracle technológiai jövőképe számos területre terjed ki, amelyek teljes körű bemutatására dolgozta ki a vállalat az Oracle információs architektúrájának nevezett modellt. Ez ismerteti, hogyan lehet termékeivel egy korszerű, valós időben működő vállalatot kialakítani.

Az Oracle információs architektúrájának alapja a számítóhálózatos infrastruktúra (grid computing), amely megbízható módon és a lehető legolcsóbban biztosítja a vállalat alkalmazásaihoz és adatellátásához szükséges igény szerinti számítógépes kapacitást. Erre épül a központi vállalati adattörzs (enterprise data hub), amely központilag tárolja a vállalat rendszereit leíró metaadatokat és az olyan fontos üzleti objektumok definícióit, mint az ügyfelek, a termékek és az alkalmazottak. Harmadik összetevője a valós idejű üzleti feldolgozási környezet, amely szolgáltatásorientált alkalmazásokból és integrációs szolgáltatásokból áll. Az utolsó elem pedig a vállalati információelérési környezet. Ezek összessége képezi a futtatási környezetet, amelyet egy fejlesztési keretrendszer egészíti ki a kapcsolódó alkalmazások kifejlesztéséhez, illetve egy vállalati felügyeleti keretrendszer az alkalmazások adminisztrációjához.