Vámos Tibor akadémikus többek között azt fejtegette, hogy korunk magas szintű technikai civilizációja következtében kevesebb emberre van szükség a hagyományos ágazatokban, ugyanakkor egyes humán feladatok elvégzését munkaerőhiány gátolja. Szerinte kisugárzó hatást gyakorló tudósokra, kutatókra van ma is szükség a gyors ütemű technikai/technológiai innovációk és fejlődés széles körben való megértéséhez, elfogadtatásához. Ugyancsak rámutatott az egyes felsőfokú intézményekben való műszaki elitnevelés, illetve ezzel párhuzamosan más egyetemi/főiskolai helyeken a "jó technikus" színvonalú képzés fontosságára is.

Heczku Zoltán (Vodafone) a technológia társadalmi hatásairól és a mobiltávkölési szolgáltató felelősségéről, mint az üzletmenet részéről, szólt. A szolgáltató célkitűzései között szerepel a gépjármű vezetése közbeni biztonságos mobiltelefon-használat, továbbá a mobiltartalmak használatának elősegítése, megkönnyítése, a hulladékkezelés megoldása (a cég bolthálózatában mindenütt visszaveszik a régi mobilkészülékeket), a bázisállomás tornyok vizuális környezetszennyezésének csökkentése és a felelősségvállalás a hálózatépítések során. A lakosság félelmeinek eloszlatásában komoly eredmény született, amikor a Vodafone kezdeményezésére a három mobilszolgáltató az elektromágneses hatásokkal foglalkozó közös EMF-portált (www.emf-portal.hu) hozott létre.

Tompa Ferenc (T-Mobile) "A bázisállomás-építés politikai anatómiája" című előadásában azokról a félelmekről, előítéletekről és leküzdésükről szólt, amelyekkel a szolgáltató a különböző helyi hivatalos és civil szervezetek, illetve a lakosság részéről találkozik. Szerinte a médiának is jelentős a szerepe és felelőssége abban, hogy a bázisállomások környezetében élő emberek, közösségek, szervezetek képviselőinek a tudatában a technológiáról alkotott fogalmak, vélemények tekintetében változás álljon be. Mint mondta, e nélkül nincs előrehaladás, de addig is tovább kell folytatni a nemzetközi téren mintegy tíz-tizenöt éve folyó, a kockázatokat vizsgáló kutatásokat.

Drozdy Győző (Pannon GSM) a mobiltávközlési hálózat rendkívüli eseményekkel összefüggő lehetőségeiről szólt, összehasonlítva azt a vezetékes technológiával. Megállapította, a mobiltechnológia általában jobban el tudja viselni az ilyen helyzeteket, különleges igényekre gyorsabban bővíthetők a mobiltávközlő rendszerek. Példaképpen utalt rá, hogy a Mátrakeresztesen, az árvíz idején a Pannon GSM három óra alatt állított üzembe egy mobiltelefon bázisállomást.

Bánhidi Ferenc (NHH) a hírközlési hatóság nézőpontjából vizsgálta a piaci trendeket, jövőbeni távközlési kihívásokat. A szabályozó számára a következő évek fő kihívásai a következők: a hírközlés-tartalom-IT harmonizációja; egyes piacok helyett összefüggő piaccsoportok (18-féle piac!) szabályozása; alternatív infrastruktúrák versenyképességének támogatása; alternatív szolgáltatások-tartalmak-platformok kombinációjának biztosításához interoperabilitási szabályok kiadása; a fogyasztók védelme a szolgáltatásválasztás, illetve -váltás szempontjából.

A további előadásokban szó volt a távközlés rendkívüli helyzetekben való szerepéről, az elgépiesedő világ és a humanizált technológia összevetéséről, valamint egy konkrét példáról: atomerőmű biztonságával összefüggő külső környezeti hatásokról és veszélyekről.