Mladjan Dinkic szerint a potenciális vevőjelöltnek legalább 3 millió felhasználóval, "jó hírrel", és tavalyi nyereségét tekintve több mint 500 millió eurós adózott eredménnyel kell rendelkeznie. Már korábban közölték, hogy az előzetesen bejelentett 700 millió euróról 800 millióra akarják emelni az indulóárat. A Mobtelnek becslések szerint 1,9 millió ügyfele van, a szerb mobilpiac mintegy felét tartja ellenőrzése alatt. Tavalyi adózott eredményét 300 millió euró körül becslik. A cég iránt a Vodafone, a norvég Telenor, a görög OTE, a spanyol Telefónica, a Telekom Austria és egy finn mobilszolgáltató érdeklődik.

Időközben rendeződni látszik a mobiltelefon-szolgáltató hányattatott sorsa: a szerb kormány és a működési jogtól megfosztott vállalat osztrák résztulajdonosa megállapodott abban, hogy új vállalatot alakít a Mobtel helyett, amelyet áprilisban nemzetközi versenypályázaton értékesítenek.

Az egy hónapig tartó tárgyalások eredményeképpen a Mobtel romjain új vállalat alakított a telefonszolgáltató két tulajdonosa, az állami posta (PTT) és a Martin Schlaff vezette csoport osztrák befektetési csoport. Az előbbi két osztrák banktól átvállalt Mobtel-tartozás fejében kisajátított műszaki berendezéseket apportálja az új vállalatba, az utóbbi pedig az svéd Ericssonnal szembeni Mobtel-tartozást átvállalva válik cégalapítóvá. Az így létrejövő vállalat hetven százalékban az állami postáé, harminc százalékban az osztrák konzorciumé lesz.

Áprilisban nemzetközi versenypályázatot írnak ki: eladják az új vállalatot és a szolgáltatói jogot, a Mobtelt pedig felszámolják. Az eladásból legkevesebb 700 millió eurós bevételre számítanak: az összeg negyven százaléka a szolgáltatói jog eladásából az államé lesz, a fennmaradó hatvan százalékot pedig a tulajdonviszonyoknak megfelelően osztják el a PTT és az osztrák cég között.

Korábbi belgrádi sajtójelentések szerint a szerb kormányt mintegy 115 millió eurós kár érte a Mobtel-ügy miatt. A szerb állam régóta el akarja adni a Mobtel állami tulajdonát, de az volt a gond, hogy a PTT hivatalosan csak 49 százalékban birtokolta a vállalatot. A többségi tulajdonos a moszkvai BK Trade volt, amely még a Milosevic-korszakban meggazdagodott Bogoljub Karic szerb milliomos vezette BK-csoport érdekeltségébe tartozott. Az állam ugyanakkor elvitatta a tulajdoni arányokat, azt állítva, hogy a BK Trade nem az alapító okiratnak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához.

A Schaff Group tavaly májusban megvette a BK Trade részvényeit anélkül, hogy pont került volna a tulajdonjogi vitára. A Mobtelnek végül is Bogoljub Karic adott kegyelemdöfést azzal, hogy a szerb kormány ellen politizálni kezdett, pártot alakított, indult a másfél évvel ezelőtti elnökválasztáson. Tavaly decemberben híre ment, hogy ő áll a parlamentben újonnan megalakult frakció mögött, amely a kormánypártok kárára gyarapodott. A kormány erre december végén megvonta a Mobtel működési jogát arra hivatkozva, hogy a vállalat két éve államérdeket sértve Koszovó területén átengedte a szolgáltatói jogot Ekrem Luka albán üzletembernek, aki az albán szakadárokat pénzeli.

Ezzel gyakorlatilag megkezdődött a fellépés a politikai ambíciókat tápláló szerb oligarcha és impériuma ellen. Ma ott tart a dolog, hogy Interpol-körözés van érvényben az ismeretlen helyen tartózkodó Bogoljub Karic ellen, akit képviselők megvesztegetésével, húszmillió dolláros kárt okozó hivatali visszaéléssel, illetve három fivérével együtt 3,8 millió eurós adócsalással vádolnak.