Az elnök kiemelte: az Európai Bizottság a telekommunikációs piac egységes szabályozásában is az egyik legszükségesebb változtatásnak javasolja, hogy a frekvencia-felhasználás meghatározása és ellenőrzése helyett a frekvencia birtokosa dönthessen a nyújtott szolgáltatásról. Hozzátette: a bizottság másik javaslata a piacelemzés egyszerűsítése, ebben azonban Magyarország jól áll, sőt a kérdésben segítséget nyújt a környező országoknak.

Az aktuális szabályozási keretek kialakításakor a hatóság a legnagyobb hangsúlyt a fogyasztói érdekekre helyezi - utalt Pataki Dániel az NHH által működtetett, a tarifacsomagok összehasonlíthatóságát biztosító Tantusz programra.

A piacelemzés területén szükséges dereguláció szerint a jelenlegi 18 helyett az unió 12 piacot tervez, és a kiskereskedelmi piacok helyett a nagykereskedelmiekre akarja irányítani a hatóságok figyelmét.

Az uniós szabályozási stratégia fontos elemeként említette még az elnök a szabályozás csökkentésének igényét, a végződtetési díjak egységesítését és a folyamatok gyorsítását, hozzátéve, hogy 2007-re a bizottság valószínűleg megalkotja a Zöld könyvet.

Szathmári Géza, a GTS Datanet ügyvezető igazgatója a verseny beruházásokra gyakorolt ösztönző szerepét hangsúlyozta, és a magyarországi piacot a legkevésbé versenyösztönző német piachoz hasonlította. Vélekedése szerint a legnagyobb hiányosság a hozzáférés- és az árprés-szabályozás területén tapasztalható.

A közeljövő szabályozási kihívásának a most jellemző monopoliumközeli helyzet helyett a versenytámogató, az alternatív szolgáltatókat támogató piaci szerkezet kialakítását nevezte. Hozzátette: a gyakran változó szabályozás helyett hosszú távra érvényes stratégiára lenne szükség.

A Budapest Business Journal (BBJ) egynapos konferenciát rendezett a magyar távközlési piac újdonságairól, a fórumon magyar és külföldi szakértők tartottak előadást.